Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Belföld - Az ág. hitv. evangelikusok zsinata (Moór Gyula, Madár Mátyás, Nagy Sándor)

163 Felszólalás nélkül elfogadtattak. A 20. §, mely igy hangzik: „Valamely közgyűlés szabályszerűen hozott érdemleges határozatát csak egy későbbi közgyűlés másithatja meg ujabb szabályszerű határozattal. A mennyiben pedig az érdemleges határozat választásra vonatkozik, a közgyűlés által egyáltalában nem változtatható meg." Győry Elek azon módosításával fogadtatott el, mely szerint a „másíthatja" szó után beszúrandó „vagy szüntetheti." Tárgyaltatott a 21. §, a mely igy hangzik: „A ki egyházi közgyűlésen elnökségre van hivatva, az felelős a rend fentartásáért, valamint azért is, hogy a közgyűlés törvényes hatáskörén túlterjeszkedő határozatot ne hozzon." Győry Elek helyesli, hogy az elnöknek kötelessége a rend felett őrködni, de hogy érte felelőssé tétessék, az lehetetlen, miután a rendzavarásért csak a rendzavarót lehet felelőssé tenni. Ezen §-ba tehát csak a kötelességet kell felvenni, a felelősség a 16. §-ban már meg van. Módosítani óhajtja a §-t a következőképen: „A ki egyházi gyűlésen elnököl, köteles a rend fenntartása felett s a felett őrködni, hogy a gyűlés törvényes hatáskörén túlterjeszkedő határozatot ne hozzon." A zsinat ezen módosítást elfogadta. Tárgyaltatott a 22. §, a mely igy hangzik : „Oly esetekben, a midőn a rend megzavartatasától vagy attót lehet tartani, hogy a közgyűlés törvényes hatáskörén túl terjeszkedő határozatot hoz, joga és kötelessége az elnökségnek a tárgyalást felfüggeszteni, eljárásának okait jegyzőkönyvbe vétetni, egyúttal panaszát elintézés végett a legközelebbi felső fokú egyházi hatóság elé felterjeszteni." Ezen §-hoz Győry Elek a következő módosítványt nyújtja be : „Ha valamely egyházi gyűlésen a rend fentartására szolgáló eszközök elégteleneknek mutatkoznának, vagy attól lehetne tartani, hogy a gyűlés hatáskörén túlterjeszkedő határozatot hoz, az elnökségnek, ha egyet nem értenek, egyik tagjának is joga és kötelessége a tárgyalást felfüggeszteni, eljárásának okait, egyúttal panaszát elintézés végett a legközelebbi felső fokú egyházi hatóság elé felterjeszteni." A zsinat ezen módosítást elfogadta. Tárgyaltatott a 23. §., a mely így hangzik : „Az evangelikus egyház jogerős határozatait a jelen törvényben megjelelt közegek hajtják végre. A mennyiben azonban az egyházi testületek, saját hatáskörükben hozott jogérvényes rendszabályaikat, határozataikat és Ítéleteiket önhatóságukkal nem foganatosíthatnák, — miután az egyház önkormányzata, intézményei és törvényei az állam oltalma alatt állanak, — jogosítva vannak azok végrehajtása végett az állam közigazgatási hatóságainak segélyét és eljárását igénybe venni." Far bak y József ezen szavakat „az állam közigatási hatóságainak" kihagyni s helyökbe ezen szavakat tenni kívánja: „a polgári hatóság". Györy Elek az első pontot elhagyni s a második pontot a 6. §. után tétetni kivánja azon módosítással, hogy „a mennyiben azonban az egyházi testületek" helyett: „a mennyiben a fennemlített egyházi testületek" szavakat tenni, s a „jogérvényes" szót kihagyni kivánja. Andorka a szakaszt változatlanul ezen a helyen bivánja megtartani. Fabiny Theophil a „jogérvényes" szó kihagyását, dr. Stefano vi c s annak megtartását kivánja. Tárgyaltatik a 24., 25. és 26. §§., a melyek így hangzanak: „24. §. Az államhatalom segélye és eljárása igénybe vehető mindennemű jogerős egyházi határozattal megállapított egyházi és iskolai tartozások behajtásánál, különösen : a) az illetékes egyházi hatóságok által kivetett egyházi és iskolai adóknak, szolgálmányoknak, az egyházi tisztviselők és szolgák megállapított fizetéseinek és járandóságainak behajtásából 5 b) az egyliázfentartó tagokra adó alakjában kivetett vagy általok felajánlott azon járulékok behajtásánál, a melyek a felsőbb egyházi hatóságok engedélyével egyházi és iskolai czélokra felvett kölesönöknek, tőkéknek és kamataiknak vagy pedig egyházi és iskolai czélokra tett építkezés költségeinek törlesztése czéljából rovattak ki, illetve ajánltattak fel ; c) azon nyugdíjintézeti vagy gyámintézeti tartozások és járulékok behajtása czéljából, a melyeket az illetékes egyházi hatóság az egyházi tisztviselőknek vagy ezek özvegyeinek és árváinak nyugdíjat vagy gyámdíjat biztosító egyházi nyugdíjintézetek vagy gyámintézetek javára, az egyházi tisztviselőkre kivetett." „25. §. Az államhatalom segélye és eljárása igénybe vehető, ha az illetékes egyházi hatóságok által saját hatáskörükben hozott jogerős határozatoknak, melyek által egyházi tisztviselő vagy szolga felfüggesztése, elmozdítása, vagy állásába vissza és behelyezése mondatott ki, a gyülekezet vagy ennek egyes tagjai, a tisztviselő vagy a szolga ellene szegülnek." „26. §. Az államhatalom segélye első fokou a gyülekezeti közgyűlés vagy ennek elnöksége által a községi vagy járási elöljáróságtól, törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban a polgármestertől ; másodfokon az egyházmegyei elnökség által a köztörvényhatósági főtisztviselőtől (alispán, polgármester) kérhető s az állam és hatóságai a végrehajtásban való segédkezést meg nem tagadhatják." Dr. Berzsenyi Jenő a 24. §-nak csak első pontját kivánja fenntartani. Prónay Dezső óvatosságra int ezen §. alkalmazásánál s a „felajánlott" és „ajánltattak fel" szavakat törölni kivánja. Dr. Györy Elek azt hiszi, hogy a tárgyakat meg kell jelelni, de nem taxatíve felsorolni s Dr. Berszenyi értelmében szól, s a következő módosítványt nyújtja be : „Az államhatalom segélye és eljárása igénybe