Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Belföld - Az ág. hitv. evangelikusok zsinata (Moór Gyula, Madár Mátyás, Nagy Sándor)

154 országi ág. h. ev. keresztény egyház iskolai és jótékony intézetei, mint az egyház önfentartásának eszközei, az egyház testéhez tartoznak." Tárgyalás alá került a 4. §. „A magyarországi mindkét hitvallású evangélikus egyház között fennálló testvéri viszonynál fogva, az evang. egyház, a viszonyosság feltétele alatt, saját hivei és az ev. ref. egyház hivei között, az egyházi jog tekintetében különbséget nem tesz." Baltik Frigyes ezen pontot a vegyes bizottsághoz kivánja utasítani, miután ezt a reform, testvérekkel közösen kell elfogadni. Prónay Dezső ezt szükségtelennek tartja, mert ezen pont feltételesen mondja ki azt, a mit tartalmaz, és így csak akkor lesz reánk nézve kötelező, ha a ref. is elfogadják. Zelenka Pál nem fogadja el ezen pontot, mert abban csak remény van kifejezve, reményt pedig nem szokás törvénybe iktatni, hanem csak valóságot. De nem is elég világos ez a pont s azért kéri az előadót annak megmagyarázására. Kund Samu előadó, azt válaszolja, miszerint ezen pont értelme az, hogy a reform, egyén is lehet tagjává, sőt felügyelőjévé ev. gyülekezetnek és viszont. Zelenka Pált nem elégíti ki ezen magyarázat, mert ezen pont szerint nemcsak az előadó által jelzett esetek állhatnak be, hanem az is, hogy az ev. lelkész a ref. vallásuakat illetőleg akármely egyházi functiót is végezhet és viszont, pedig b. Prónay D., a ki ezen 4. pontot indítványozta és szövegezte, ezt nem értelmezhette így. B. Prónay D., miután az ügyrend értelmében nem szólhat, még egyszer ezen kérdéshez a zsinat engedélyét kéri ujabb szóihatásra, a mely megadatván, kifejti, hogy ő épen ezt akarta kifejezni ezen 4. pont által, a mit Zelenka Pál abból kimagyaráz. Azt akarta elérni ezen 4. §. törvényerőre emelése által, hogy a mint a magyarországi és az erdélyi ág. h ev. egyház hivei csak területi és egyházkormányzati különbségek által vannak egymástól elválasztva, úgy az ág. h. ev. és az ev. ref. egyház hivei között se legyen más különbség, s a mint az erdélyrészi szász ev. egyház akármely tagja, ha p. o. Budapestre jön lakni, csatlakozhatik az itteni ág. h. ev. gyülekezethez a nélkül, hogy át kellene térnie, úgy a ref. egyház hivei is csatlakozhassanak akármelyik ág. h. ev. gyülekezethez és viszont, a nélkül, hogy a formaszerinti áttérésre kötelezve vagy kénytelenítve lennének. Ma is tényleg úgy van, hogy akárhányszor egy ref. ember evang. gyülekezetben telepedik le s nem elégszik meg azzal, hogy annak templomába eljárhat, hanem tagjává is kiván lenni, terheit hordozni és jogait élvezni kivánja és viszont. A debreczeni ref. presbyteriumban evang. egyének is foglaltak azelőtt helyet. Tud oly ref. gyülekezetet, n melynek ág. h. felügyelője van s viszont. Azt akarja, hogy ezután is így legyen; de ha a „czím"ben az „ág. h." szavak meghagyattak, akkor ez nem lehet többé így s ezért van szükség a 4. §-ra. Mudrofi Pál a vegyes bizottsághoz kivánja utasítani ezen pontot. Bánó József elfogadja a 4. §-t. Hörk József nem fogadja el, mert miután a debreczeni zsinat kimondta, hogy minden ref. egyén tartozik valamely ref. egyházközséghez csatlakozni, a b. Prónay által óhajtott czél nem érhető el ; nem fogadja el, mert a ref. testvérek a jelzett zsinati törvénynyel a nagygeresdi egyességet egyoldalulag felbontották, mert a jelen idő, a mikor a ref. testvérek az evangelikus helyeken ref. missiói helyeket szerveznek, nem alkalmas ily javaslat elfogadására. Andorka Gyula azért jött ide, hogy a saját egyházának, nem pedig másoknak ügyeit rendezze s azért ezen 4. §-t a vegyes bizottsághoz utasíttatni kivánja. Bierbrunner Gusztáv a legőszintébb hive volt az uniónak, de elidegenedett attól, midőn a ref. testvérek törekvéseivel megismerkedett, nem fogadja el tehát a 4. §-t. H an dl Vilmos azt véli, hogy ezen §-t — ha nem volna meg, meg kellene teremteni. Teljesen világos a szövegezése. Elvben elfogadja, de azt nem ellenzi, ha ujabb szövegezés végett az alkotmányügyi bizottsághoz utasittatik. Tatay Sámuel pártolja a javaslatot, de kifejezni óhajtja, hogy nem csak a jogok élvezetét, hanem a teherviselést illetőleg sem teszünk különbséget a két egyház hivei között. Podmaniczky Géza báró, mint a ki egy ref. egyháznak a felügyelője, elvben elfogadja a 4. §-t, de szövegezés végett a bizottsághoz utasítani kivánja. Áchim Ádám szövegezés végett a vegyes bizottsághoz kivánja áttenni. Trsztyénszky Fer. a positiv egyházi irány hű követője s mégis szükségesnek látja ezen 4. §-t. Tény az, hogy tűnnek föl szomorú jelenségek. Vannak bomlások, de nem mi okozzuk azokat. Ne kövessük el mi ugyanazt, a mit velünk szemben elkövetnek. Elfogadja a 4. §-t elvben, de uj szövegezést kiván. Ezek után az idő előre haladván, a vita folytatása más napra halasztatott s az ülés bezáratott. Moór Gyula. 1 ült 1 1. % — Az ágostai hitv. ev. egyház zsinata tanácskozásainak második szakát f. hó 4-én nyitotta meg. Az előző nap délutánján előértekezlet tartatott, a melyen nagy számmal jelentek meg a zsinati képviselők, s meg lett állapítva a tanácskozások sorrendje, első helyre jelölvén ki az alkotmányügyi bizottság jelentését s az alkotmányi törvény javaslat tárgyalását: — továbbá meg lett állapítva a zsinati ülések ideje, egyelőre 9—1 óra délelőtt. — A tanácskozások első napján alig hangzott el Karsay Sándor püspök imája, melyben áldást kért, a nemzetiségeskedó'k szenvedélye már is vihart támasztott, kik ezzel elárulták, hogy nemcsak visszautasítanak minden törekvést, mely a testvér református egyházhoz való közeledést czéloz, de visszautasítanak minden javaslatot és indítványt, melynek nincsen általuk kívánt íze s nem általuk adatott be. Egyik szónokuk fék vesztett szenvedélyében elárulta, hogy csak