Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - Zsinati törvényjavaslat a lelkészek javadalmazásáról (Gaal Mihály)

75 e) egyházi gyámintézet : 1000 frt. f) kerületi alapok járulékai 4000 „ g) sorsjáték által nyert 500,000 ft. tőke 4% 20,000 „ h) egyéb források 1000 „ Összes fedezet 53,000 frt. Marad papi adóból fedezendő 633,000 írt. Ha ezen szükséglet a lelkekre vettetnék ki, esnék minden lélekre körülbelül 63 krajczár. Nagy könyebbség a kisebb gyülekezetekre, a milyen a gyülekezetek három negyed része. Mert most az 500 lelket számláló gyülekezet különféle czímek alatt, és alakban többet ad papjának 500 írtnál, és van olyan akárhány, mely ha a termesztményeket és szolgálmányokat megváltaná, s az összes járandóságot lelkekre vetné ki : egy-egy lelket két forinttal kellene megterhelnie. No ez az adókulcs a legigazságtalanabb a világon, mely csak azon paraszt argumentummal igazolható, hogy „a birtok nem jár a templomba." Adóforintra fordítva a dolgot, ha ki lehetne mutatni, hogy az evangélikusok Magyarországon 6 millió 330 ezer forintot fizetnek : akkor csak 10° 0 volna a papi adó ; de ha kitűnnék, hogy ez adó nem megy fel többre 4 milliónál : akkor majdnem 16°/

0 volna a papi adó. Még mindig nagyon csekély a köznépre nézve : de vájjon mit mondana cl ki egy-két ezer forint állami adót fizetvén, tőle 160 — 320 írt papi adót kérnénk? Hic Rhodus, hic salta ! Azért, ha ebben van valami fogyatkozás, vagy összébb kell vonnunk vitorláinkat, vagy feltárnunk ujabb segélyforrásokat. Mi volna mégis a legközelebbi teendő? Minden esetre az, hogy minden esperesség saját kezdeményezéséből (az egyetemtől ne várjunk e tekintetben indítást) összeiratná a kebelbeli hivek állami adóját, s az eredményt fölvétetné a kerületi jegyzőkönyv statisztikai adatai közé. Szintúgy esperességenként össze lehetne irni azon lelkészeket, kik az 1000 frt minimális fizetéssel megelégednének, kitüntetve azt is, hogy ebből községi segély, alapítványi jutalék s földjövedelem czimén mennyit lehetne leirni. A kik pedig ezer forinton felül becsülik jövedelmöket, körülbelül mennyire becsülik ? s mi itt is levonható fenti czimek szerint ? Mert annyi bizonyos, hogy nincs az a lelkész, ki szive mélyében meg nem únta volna a t e rmesztményekben való kielégíttetését, s ne volna hajlandó áldozatra is, hogy ezen lealacsonyító helyzetéből szabaduljon. Csak egy két dolgot említek . A legtöbb egyházban a hivek közvetlen a paphoz hozzák a rozsocskát, melyet búzának csúfolnak. Szűken van ugyan mérve, de legalább — gazos. „Milyet az Isten adott" mondja ő ; de esetleg a cséplő kivallja, hogy a jámbor a párbért a szérűn kikészítette az ocsuból. Ha a pap szigorú, kap ugyan szebbet is, de szigorúságának (azaz rosszaságának) hire elterjed messze földre. Ha engedékeny, betelje- 1 sedik rajta a közmondás : „Lágy pásztor előtt gyapjat rúg a farkas," s lépten-nyomon károsítják — s még sem dicsérik. A hol a pap magtárból kapja consipatióját, ott ugyan személyes vesződség nincs, de a zsidó tudja, hogy ezért nem adhat annyit, mint más becsületes búzáért. Hja ! gazdálkodik a szegény ember, a hogy lehet, mert sokfelé kell szétadnia verejtékes szerzeményét ! íme : kanász, tehenész, ökrész, lovász, csősz, szőlőpásztor, kovács, tanító, lelkipásztor egyiránt búzáját kérik. Búzán kivül ad még bort is. No ez olyan, hogy a pap ezt liivei számára tartja fenn áldomások alkalmára úgy szénakaszáláskor. De még ők is fanyalogva iszszák. Ha vokátorodban kakas van, biztos lehetsz felőle, hogy az csak csirke, melyet nagy sietve hoz el a gazdasszony, mert a többit elhordta a kánya vagy a görény. Lakodalomkor hoznak húst is, kalácsot is : de ugyancsak erős gyomrod legyen, ha ezekből élvezni akarsz valamit. Szóval nagyon jó, irigylésre méltó dolga van a papnak, ha nem finnyás, ha csak a pásztorokhoz méri magát, ha könyvre, újságra nem gondol, ha maga is kapálgat-kaszálgat, ha a jóllakás minden ambitióját kilégíti. Akar-e az evang. egyház ilyen papságot? Gondolja-e, hogy létele, missiója csak abban culminál, hogy a róm. kath. egyház mellett legyen egy külön egyház, melyben nincs ugyan hierarchia, de szellem sincs, tekintély sincs, társadalmi tényező sincs ? Egyházunk elve és szervezete úgyis kizárja a hierarchiát, de nem zárja ki, hogy mívelt, lelkes elégedett papsága legyen. A ki azt előmozdítja, a protestantizmus ügyét mozdítja elő, melyre mint polgárosodási elvre szüksége lesz a világnak az idők végéig. A protestáns elv ugyan régibb a történeti protestáns egyháznál, de meggondolandó, fentarthatja-e magát ez elv teljes hatékonyságában, ha a protestáns egyház elcsen evés z. Már pedig erre van kilátás főkép Magyarországon, hol a romanizmus dúsgazdagságával egyházunkat opprimálja s elébb-utóbb a törvényhozást is dominálni fogja. És vájjon mily kilátásunk lesz egyházastól, ha a római kath. főpapság mérlietlen gazdagságával arra veti magát — mint a hogy már itt-ott el is kezdette, — hogy a köznépnek, melyre mi is támaszkodunk, pár bér szolgáltatását alapítványokkal megszünteti s igy a szegény köznépet magához hódítja ? Lesz-e a zsinatban annyi belátás, hogy ezt ellensúlyozni igyekezzék ? vagy egyedüli feladatául tűzi — mint a jelekből kivehető — az egyetem despotizmusának megszilárdítását s a papoknak perrendtartás általi megrendszabályozását. Akkor előre is sajnálom azt a fiatal embert, a ki lutheránus papságra szánta magát. Lesz is, lia nem a tapasztalatlan ifjúban, de szüleiben annyi előrelátás, hogy ki ne tegyék őt ily dicstelen mártyromságnak. A zsinat azomban még meg nem tartatott s addig sok minden történhetik. Történhetik az, hogy a lelkészek is megmozdulnak saját ügyökben s történ-