Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - Észrevételek a „zsinati előmunkálatok”-ra (Holles Dani)

58 k) tárgyalja az egyházmegyék részéről felter­jesztett indítványokat ; 1) a püspöki, felügyelői és jegyzői állások megiiresedése esetén, azok betöltése iránt intéz­kedik ; m) megválasztja a kerületi elnökség és a jegyzői kar kivételével, a kerület tisztviselőit, valamint a kerületi tanintézetek felügyelőit és igaz­gatóit ; n) megválasztja a kerületi törvényszéket s összeállítja a kerületnek egyéb, vagy állandó, mint esetenkénti bizottságait s azok jelentése nyomán határoz. o) megválasztja az egyetemes gyűlésre menendő követeit s megbizó levelekkel látja el őket. p) kezeli a kerület vagyonát ; gondoskodik a kerület szükségleteinek fedezéséről s megállapítja az előirányzatot ; őrködik továbbá a kerület tulajdonát képező vagy kezelésére bizott alapok s kegyes ala­pítványok, jelesül a fölött, hogy ez utóbbiak csor­bítatlanul fentartassanak s rendeltetésüktől el ne vonassanak ; q) az egyházkerület s a közegyház java által követelt költségeket határozatilag megállapítja, azokat az egyes egyházmegyékre igazságos arányban kiveti s tőlök beszedeti. Minden ily kivetés felülvizsgálás és megerősítés végett az egyetemes gyűlés elé hiva­talból terjesztendő fel. r) megvizsgálja a kerület számadásait s .meg­adja vagy megtagadja a felmentvényt ; s) meghatározza tisztviselőinek fizetését vagy tiszteletdíjait s az egyetemes gyűlésre felküldött kép­viselők napdíjait ; t) határoz a segélypénzek liovafordítása iránt ; u) tudomást vesz a gyámintézet, a papi, tanári és tanítói nyugdíjintézet állásáról s maga részéről is a szegény egyházak, lelkészek, tanítók s azok öz­vegyei s árvái gyámolítására minden tőle kitelhetőt megtenni iparkodik ; v) éber figyelemmel kiséri az összes iskolai ügyet, gondoskodván, hogy a középiskolákban, melyek tudta nélkül fel nem állíthatók s állam­segélyt el nem fogadhatnak, mindenek az egyetemes gyűlés, a népiskolákban pedig a kerület által meg­állapított tanrend szerint történjenek s hogy ez utób­biakban csak az általa jóváhagyott tankönyvek használtassanak ; x) különös gondot fordít a diasporára s az ott működő vándorlelkészeket s hitoktatókat anyagilag is támogatja ; y) határoz az egyházmegyékből hozzá feleb­bezett ügyekben, továbbá a hozzá beadott kér­vények és panaszok felett ; z) határoz az egyházközségi hivatalnokok díj ­levelei s hiványai ügyében ; aa) határoz az anyásítási, valamint azon ügyek­ben is, midőn anyagyülekezetek leányegyházakká visszaalakulnak ; bb) határoz uj egyházmegyék alakítása, egy­házmegyék megszüntetése, illetve ezeknek más, a kerülethez tartozó egyházmegyékhez való csatlako­zása tárgyában ; cc) általában határoz s intézkedik az egyház­kerületet érdeklő minden ügyben, mely más egy­házi hatóság hatáskörébe nem tartozik. 63. A kerületi közgyűlésnek a fentebbi 62. §. k, u, z, aa, bb, pontok alapján hozott határozatai ellen nincs felebbezésnek helye. A kerületi közgyűlés más határozatai ellen a netáni felebbezés, a határozat hozatala napjától, vagy ha kézbesíttetik, a kézbesítés napjától számítva 15 nap alatt adandó be a kerületi közgyűlés elnök­ségénél, mely azt az egyetemes felügyelőhöz kése­delem nélkül felterjeszteni köteles. 64. Kerületi közgyűlés évenként egyszer, s ha az elnökség, illetve az esperességek többsége annak szükségét látná és kívánná többször is tartatik. 65. A kerületi közgyűlést a két elnök egyet­értőleg hivja össze ; az egyiknek akadályoztatása, vagy az egyik állásnak üresedése esetén, azt a másik elnök maga is teheti. Ha pedig a gátló körülmények valamelyike mindkét elnök részéről fenforogna, akkor a közgyűlés egybehivása iránt a hivatali kor szerint legidősebb esperes és esp. fel ügy el ő' intézkedik. 66. A közgyűlés vezetésére s elnöki jogokra nézve a 24. §. intézkedései alkalmazandók. 67. Határozatképes a közgyűlés, ha az egy­házmegyék általános vagy lélekszám szerinti többsége képviselve van. Ha azonban az egy­házmegyék többsége másodizbeni meghívásra sem jelennék meg, a megjelentek határoznak. 68. A tárgyalást vezető elnök a határo­zatot a szavazásra is jogosított felszólalók többsége értelmében mondja ki ; legalább 10 tag kívánságára azonban szavazásnak van helye. 69. A szavazás rendszerint fejenként történik. Szavazattal az egyházkerületi közgyűlés hivatalos tagjain kivül a 60. §. a) b) c) és d) pontja alapján megválasztott s meg­bizó levelekkel ellátott küldöttei bírnak. 70. Ügyvezető elnök csak szavazat egyenlősége esetében szavaz s azon eset­ben szavazata döntő. Másik elnök saját egyházmegyéje képviseletében szavaz­hat. 71. Az egyházmegyéknek ugy hi­vatalszerinti, mint szabályszerűen választott képviselői utasítás nél­küli, független szavazattal birnak. Ha a szavazásban valamely egyház­megye akár saját mulasztása, akár megválasztott képviselőinek távol­léte, akár pedig ezeknek vonakodása miatt vagy egyáltalán nem, vagy nem az őt megillető szavazatmennyi­séggel venne részt, ez a szavazás eredményét meg nem változtatja. 72. A közgyűlés tanácskozásairól vezetett jegy­zőkönyv, annak rendje szerint hitelesítve, nemcsak

Next

/
Thumbnails
Contents