Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Külföld - Svajczi levelek

•402 gyermekek vallásos érzületének fejlesztése és öregbítése által, legfőbb feladatunk leend; nem az idegen hitfelekezetek iránti exclusiv türelmetlenséget értem én, hanem azt a vallásosságot, melyet mint egy századok óta a protestántizmus szolgálatában álló család tagja bölcsőm óta a szivemben hordozok s a mely a mélyebb érzésű, gyönge nőnek egyedül ad erőt a szenvedések elviselésére. — Ünnepélyesen fogadjuk, hogy a gondjainkra bizott gyermekeknek szeretettei gondoskodó anyjuk akarunk lenni; a merev intézeti szellem helyett, mely a gyermekkedély gyönge érzéseit csirában elfojtja, intézetünk minden növendéke ez intézetnek szeretettel s gonddal ápolt gyermeke lesz. Fejleszteni fogjuk sziveikben a szép és nemes iránti hajlamot, az egyszerűség és háziasság iránti szeretetet, óvni fogjuk ártatlan gyermekkedélyüket minden káros befolyástól, főképen a modern korszellem hatásától, mely az igények korai túlcsigázása folytán az elégedetlenségnek s boldogtalanságnak mérges magvait hinti az élet ösvényére. — Ünnepélyesen fogadjuk végül, hogy a gondjainkra bizott lányokból magyar hazánk számára hőn szerető honleányokat akarunk nevelni. Te pedig, jóságos Isten, ki e magasztos, de nehéz feladatot életünk czéljául kitűzted, áldd meg a mi munkásságunkat, légy gyámolónk nehéz utunkon; mert csak a Te segedelmeddel érhetjük el a kivánt sikert s csak így mondhatjuk el, ha eljön a számadás órája : Uram, azok közül, kiket ránk biztál, egy sem veszett el!" Nem kevésbé volt szerencsés a kerület a többi tanítónők megválasztásában. Genersich és Izák kisasszonyok teljes buzgalommal felelnek meg hivatásuknak s kötelességeik teljesítésében örömüket s büszkeségüket találják ; képzettségük, kellemes modoruk folytán valóban méltók arra, hogy a bányakerület első leánynevelő intézetének szellemi harczosai legyenek. Genersich Karola k. a.-t tiszteletet gerjesztő higgadt modora miatt, Izák Mariska k. a.-t pedig szeretetre méltó vidámsága miatt már is nagyon megkedvelték az intézet növendékei. A tanítás módja mindkettőnél igazán kifogástalan. Főleg ki kell itt emelnem Izák k. a. egy tantárgyának : a vegytannak példányszerű előadását, a mely tárgyra tudvalevőleg mindinkább nagyobb súlyt helyeznek a leánynevelő intézetekben. Genersich k. a. szabatosan adja elő a magyar nyelvet. A tanerők sorát Weidner Erzsébet nevelőnő, valamint Oeschger Etelka és Jakobs Róza zongoratanitónők s végül Zúz Pál hittanár zárják be; valamennyi szakavatottan és sikeresen működik. A tanerők készséges és előzékeny támogatást nyernek Moravcsik Mihály aszódi lelkészben, a ki a protestáns tanügyek terén eddigi működésével is maradandó nevet vivott ki magának s a ki a fiatal intézet körül is, melyet gyakran meglátogat, buzgóan fáradozik. Ily körülmények közt indult meg a hazai evangelikus tanügy terén a kis hajó; s hiszszük, hogy az akadályokat leküzdve, majdan biztos révbe jut. Mert nem könnyű dolog egy kezdő intézet nehézségeivel harczra szállni; a bizalmatlanság s bizony olykor a roszakarat is útját állja a haladásnak ; de annál szebb, hogy az intézetet vezető hölgyek nem csüggednek el, hanem mint úttörők fáradhatlanul haladnak előre. Ha végig nézünk a czélszerüen berendezett termeken, megismerkedünk a kedves, müveit tanítónőkkel s látjuk a százados fák alatt vidám csoportokban futkosó, egészségtől duzzadó arczu növendékeket, bizony nehezen tudunk megválni a kedves képtől, melynek emléke még akkor is kisér, midőn a távol elfödi a kastély tornyait s vidám gyermekek csoportját, a kik egykor hivatva lesznek arra, hogy vallásunk s egyházunk buzgó hivei s kicsiny körben erős támaszai legyenek ; mert hiszen hiába igyekeznénk egyházunkat erősíteni, ha a vallásosság nem a családi körből áradna szét s nem ott verne először gyökeret! dr. —.—a. & 11 r 11 B. Svajczi levelek. V. Hogy leveleim során Bázel társadalm i életének rövid ecsetelésére is rátérek, oka egyrészt hogy az egyházi s iskolai oktatás és a társadalmi élet jelenlegi állása között ok- s okozati összefüggést látok, — másrészt sokaknak azon meggyőződésük, — mint az többeknek hozzám intézett kérdéséből kitűnik, — hogy a baseliek valami rettenetes egyoldalú, asceticus életet élnek. —Ennek elbírálását az elmondandók alapján a t. olvasóra bizom ; én azonban úgy vagyok meggyőződve, hogy a baseliek életében sok olyasmit találunk, mi után mi lapjainkban is, mint egy eldorádó után epedezünk : művelt papokat, telt templomokat, az egyház s annak intézményei iránt melegen érdeklődő közönséget stb., vannak azonban oly jelenségek is, — különösen a más theol. nézetüek (nem vallásúak) iránti intolerantia, mely nálunk — hála Istennek — legalább oly mértékben nincs meg! De nézzük a baselit munkája s mulatsága közben ; hisz az emberre nézve a mulatság, a pihenés jellemzőbb, mint madárra nézve a tollazat. — Nagyrészt ipar s kereskedelemmel foglalkoznak, mi — főleg a selyem-ipar — nagy jövedelmet hoz ; a lakosság általán gazdagnak mondható ; » munkás osztály szintén oly jó díjazásnak örvend, hogy tisztességben megélhet. Az élet rendesen azt mutatja, hogy a hol jólét s gazdagság honol, ott lazulni kezd sokszor, vagy már is laza az erkölcsi élet s élvhajhászat kap lábra: nem áll ez itt. Gazdagságukat igen szépen használják fel ; a mi szavainkkal „érdeklődnek az egyház iránt" ! Azon számos humánus intézmény, egylet, mely a mutatkozó anyagi s lelki szükségleten segíteni óhajt, s mely a lelkész pastoralis működését annyira megkönnyíti, illetőleg támogatja a közönség érdeklődésében s támogatásában bírja forrását ; nem egyházilag, hanem társadalmilag jönnek létre. Egyes vagyonos családok összeállva egyleteket alakítanak, melyek azután támogatásukkal külömböző hasznos intézménynek adnak életet. Ilyenek : a Martha iskola, melyben szegény, fiatal leányok felvétetve s vallásos nevelésben részesítve főleg a házi teendőkben képeztetnek, hogy idővel „jó cselédekké" váljanak. Lehet, hogy ott is oly sok „rosz cseléd" volt ! a Mägdeherberge, hol az erkölcsös, fedhetlen életű leányok, kik vagy a falvakról jönnek szolgálat végett vagy helyben állás nélkül maradtak: otthont s ajánlást nyernek jobb s ismert családokhoz ; hasonló a Herberge zur Heimath hol az átutazó vagy költözött munkások s ifjak, inasok szintén