Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - A zsinat küszöbén (Poszvék Sándor)

Kilenczedik évfolyam. 44. szám. Pozsony, 1891. évi Octóber 31-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. MEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. „. , ^ Előfizetési ár: ' Hirdetes ára: Egész évre 6 frt — kr. Négyhasábos petit sorként félévre . . . 3 „ — „ Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza tí sz. a. egyszer közölve 7 kr., negvedévre .1.50, „ , . többször közölve 5 kr. Felelős szerkesztő s kiadó : Egv szám ára: 12 kr. o. é. Bélyegdij : külön 30 kr. TZR-SZT-SrÉTsTSZIK^r FERENCZ. Tartalom : À zsinat küszöbén I. (Poszvék Sándor.) — A magyarhoni evangélikusok egyetemes névtára. — Mit várok a zsinattól. (Andorka Gyula.) — Nekrolog. — Belföld. — Vegyesek. — Pályázatok. A zsinat küszöbén. i. „Most nyugosznak az erdők!" — Körülbelől két éve, hogy hatalmas légáramlat hullámzik végig egvházunk téréin. Zúgó szél meg-megrázogatá a fák lombozatát, öditő szellő susoga ágaik közt. Szélnek zúgásában, szellőnek suttogásában szárnycsattogását üdvözöltük a pünkösdi léleknek. Gyűléstermeinkben, a lapok hasábjain sorakoztak, nemes versenyre keltek a szellem bajnoki ; elől Efraim, utánok Benjamin vitézei ; élükön a vezérek Zebulonból s a fejedelmek Issakárból. Még Euben fiai is ébredeztek, folvóik partján „nagy tervek"-en törték fejőket. (Bir. 5/14—15). S most? „Most nyugosznak az erdők !" E lapok hasábjain hetek óta nem igen találkozunk már azon „kegyes óhajok"-kal, „megokolt indítványok"~kal, „édes remények"-kel, melyeknek megvalósulása kívánatossá, sőt sürgőssé teszi a zsinatot. Conticuere omnes, — pedig a zsinat küszöbén állunk ! Ugyan hol keressük e szokatlan jelenség, e váratlan fordulat okát? A lankadtságban-e, a lázas tevékenységnek e természetszerű okozatában? Vagy az annyiszor emlegetett, keleti temperamentumban, mely nagy hévvel ragad meg minden dicső eszmét, hogy hidegen elforduljon tőle ; abban a tlizben, mely minél jobban fellángol, annál előbb elhamvad? Vagy abban a megnyugtató tudatban: „mindenek készek"? Nem hiszem, nem tudom, nem akarom hinni, nem szabad feltételeznem hogy a fent emiitett tünet ezen itt felsorolt okok egyikének volna szüleménye. A munkásság, mellyel a zsinat útját egyengettük, inkább extensiv, mint intensiv volt; „non multum sed multa"-t végeztünk. Sok, számos kérdést szellőztettünk, de teljesen, behatóan egyet sem oldottunk meg. Ezért vagyunk készületlenek, mely panasz ujabb időben ajakról, ajakra hangzik. Az a szalmatűz pedig — ám vádoljanak optimismussal ! — nézetem szerint csak akkor szokott mutatkozni, ha nem állnak lelkes, bölcs és munkabiró erők, az üdvös mozgalom élén ; vagy ha nem az alkalmas, a megfelelő viszonyok közt indítják meg a mozgalmat ; vagy ha az eszme, melynek megvalósítása forog szóban, még nem gyökerezett, nem érett I meg a köztudatban. Ezt pedig — akár az egyiket, j akár a másikat — alig állíthatjuk, még kevésbbé ! bizonyithatjuk. A zskiati atyák nevei még alig kerültek ki a választási urnából, sőt alig jutott köztudomásra, a ! „jus cavendi" a megelőzési jogból folyó, azon mély hálára kötelező kormány leirat, hogy a zsinat egybehivása a királyi Felség legmagasbb jóváhagyásával találkozott, bizonyos s k e p s i s kezdett tért foglalni ; itt nyiltan, ott titkon, köztéren úgy, mint magánkörökben jutott kifejezésre a küszöbön levő zsinat sikerében való kétségeskedés. Az a természetellenes szélcsend egyházunk közj téréin, mely ama hatalmas légáramlatot felváltá, néI zeteni szerint a skepsis, az aggodalom, az attól I való félelemnek symptomája, hogy egyházi organismusunknak azon szerve, mely a zsinati törvényhozás nagy fontosságú functiójának végzésére van hivatva, a százados pihenés után nehezen lesz mozgásba hozható s nehézkes mozgásában ide oda kapkodva határozott irány s egységes terv hiányában, nem fogja igazolni azon reményt, melyet egy háztest link fejlesztése, izmositása végett e központi szerv működéséhez méltán füzünk. Ha van alapja a csalódástól való félelemnek, annak a kishitű aggódásnak, mely a zsinat küszöbén mutatkozik, úgy az alig rejlik más valamiben, mint azon hivatott s hivatlan által napirendre hozott indítványokban, melyeknek száma légió. Alig van egyházi kérdés, melynek megoldását