Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Belföld - Brassói esperesség

•362 viselés elvének legszigorúbb, leggondosabb módoni keresztülvitelére van szükségünk. Nem szabad a sokszor lesújtó nagyságú áldozatból egynek sem kisebbet viselni, mint a mi reá esik. A mi egyeseknek elviselhetlen lenne, azt mindnyájan együtt mégis csak elbírjuk. Ebben, mint mindenben nagy segítségünkre leend vallásunk szeretete, bitbuzgóságunk ; mert a ki egyházához, vallásához szeretettel ragaszkodik, az azért szívesen áldoz. Eddig is hitbuzgóságunk, áldozatkészségünk tartotta fenn egyházunkat. Tudom, hogy az áldozathozás emlegetésével épen e helyen érintek fájdalmas húrokat! Mert e vidéken nagy mérvben sújtotta hitrokonaimat a mostoha sors — a philoxera által, melynek pusztítása jövedelmeiket negyedére szállította le. De a hol a veszély legnagyobb, ott a segély legközelebb szokott lenni. A hatalmas Isten, ki e súlyos megpróbáltatást mérte zalai hitrokonaimra, majd erőt ad annak elviselésére és utat mutat a baj elhárítására. Nem habozom kijelenteni, hogy midőn zalai hitrokonaim bizalma, az egyházmegyei felügyelő diszes székébe meghivott, gondolkoztam : elfogadjam-e a kitüntetést vagy nem ? De épen mivel tudtam, hogy a zalai egyházmegye a legkisebb és ennek folytán bajai nagyobbak, mint más egyházmegyéi, határoztam magamat arra, hogy elfogadjam e diszes állást és becsvágyamat helyezzem abba, hogy hitrokonaim bajain, a mennyire tőlem telik — egyházmegyei felügyelői állásomból kifolyólag segítsek. Ismeretes előttem, hogy egy távol lakó*) egyházmegyei felügyelőnek, mily nagy teher és áldozattal jár ezen hivatal. De hitbuzgóságom, vallásom és egyházam szeretete nem engedett visszariadnom a terhektől, az áldozattól, hanem megerősített azon meggyőződésemben, hogy hitrokonaim szép felhívásának eleget kell tennem, habár csak ideiglenesen volna is az lehetséges. Az imént vázolt törekvésem megvalósíthatása végett: számítok és kérem első sorban a lelkészi és tanítói kar becses pártfogását, egyetértő, buzgó közreműködését; hasonlóképen nagy súlyt fektetek az egyesek, úgy a gyülekezetek támogatására, szives jóakaratára. Ha ezen tényezők egyesülnek, karöltve haladnak, akkor — reménylem — rövid idő alatt virágzásnak indulnak a zalai ev. egyház ügyei. Még sok érvet hozhatnék elő annak bizonyítására, mennyire üdvös, hasznos, sőt elodázhatlanul szükséges nekünk evangélikusoknak s különösen a kicsiny, kevés lélekszámmal biró zalai egyházmegye híveinek az összetartás, együttműködés ; azonban nem akarom becses türelmüket ez alkalommal oly hosszan igénybe venni, különben is inkább a tetteknek, mint a sok szónak vagyok barátja. Ezért röviden csak arra szorítkozom, hogy ma e szent helyen, ez ünnepélyes alkalommal, mondjak nyilvánosan forró köszönetet zalai hitrokonaim itt megjelent diszes gyülekezetének csekély személyem iránt egyhangúlag nyilvánított ragaszkodásukért, bizalmukért, melylyel engemet esperességi felügyelőjüknek megválasztottak. Kérem, adják tudtokra köszönetemet az otthonlevőknek is. Végül magamat a zalai egyházmegye tagjainak szives barátságába, jóindulatába ajánlom és kérem, tartsanak meg jövőre is jó emiékezetökben." *) Veszprémmegye, Hathalom. Ezután Czuppon Sándor, kővágó-eörsi lelkész üdvözli az uj felügyelőt az esperesség lelkészi karának nevében. „Két kéz az — úgymond — mely egyházunk szabadságának kulcsát birja, két kéz az, a mely azt a múltban kivívta : az egyházi és világi elem. Egyházmegyénk kormányzó kulcsáról leesett volt az egyik kéz, de megtaláltuk azt abban a férfiúban, ki hivatva leend azután, hogy világi részről a kormányzásnak kulcsát az egyházmegyében forgassa. Kit az egyházkerület asztalánál, a ker. gyámintézet elnökségében láttunk, arra irányoztuk híveink figyelmét is, hogy ő leend a legméltóbb, kinek kezébe a kormányzási kulcsot bizalommal és a legszebb reményekkel letehetjük." A lelkészi kar a mit felajánlhat új vezérének, az : a bizalommal és tisztelettel párosult szeretet. Magyari Miklós kapolcsi lelkész, mint a tanítói egylet elnöke a tanítói kar nevében üdvözli azt, „a ki jött az Urnák nevében" s kéri, mint az iskolák felügyeletében is vezérszerepre hívottnak figyelmét és támogatását az egyházmegye tanügye és annak munkásai iránt. Czigány Károly t. ügyész s a kővágó-eörsi gyülekezet felügyelője a világi elem részéről eszmékben gazdag s gondolatokban mély beszéddel üdvözli a felügyelőt. Hasznos, szükséges és jogosult — szerinte a világi elemnek részvétele az egyház ügyeinek vezetésében, mert a protestantismus bölcsőkorától kezdve mindenkor hiven végezte kötelességeit az egyházi élet terén belől is, mint azt a történelem följegyezte — vagyont, vért és életet áldozott a kebel legdrágább és legmaradandóbb kincséért : a vallásért. A zsinati szavazatok felbontatván, kitűnt, hogy egyházi részről ntiszt. Tóth esperes, világi részről nagyságos Ihász Lajos felügyelő választattak meg a zalai egyházmegye részéről zsinati képviselőkül, kiknek megbízó levelét a gyűlés kiállítván, a megválasztottaknak átadja. A megható szép ünnepély maradandó emlékével oszlottak szét a jelenlevők, hogy részt vegyenek a közebéden, melyet a gyülekezet vendégszeretete az egyik iskolateremben teríttetett. A felügyelő a legalkotmányosabb uralkodót, a magyar királyt élteti. Tóth esperes, Czuppon és Czigány ügyész a felügyelőre emelik poharukat s a szellemes felköszöntők egész hosszú sora fűszerezte a derült hangulatot, melyet fokozott számos vendégnek, különösen Győrffy Géza volt orsz. képviselőnek jelenléte és talpraesett remek tósztjai. —r —e. A brassói ág. ev. magyar egyházmegye és az erdélyi ev. magyar gyámintézet 1891-ik év október hó 11-én Brassóban az ev. templomban 40 kiküldött jelenlétében tartotta meg rendkívüli közgyűlését. A kettős gyűlést rendes istenitisztelet előzte meg, mely alkalommal a gyámintézet javára offertorium is tartatott. Az ünnepi szónok nt. Török József tatrangi lelkész volt, ki — épületes beszédében az egyházi, iskolai és gyámintézeti ügyek meleg felkarolására buzdította a híveket. Ns. Rombauer Emil esperességi felügyelő megnyitó beszédében kiemelte a küszöbön levő zsinat nagy fontosságát, s az oda küldendő képviselők nagy horderejű működési körét; körvonalozta a jelen rendkívüli gyűlés tárgyait — s azoknak kellő ügyszeretettel és sikerrel törté-