Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Belföld - Luther társaság gyűlései

•352 égető sebeire s számos visszáságaira ; hogy így gyengeségeinket fölismerve, ha lehet, mielőbb orvosoljuk azokat. Jól ismerve népünk hajlamait, s az ósdiakhoz való csökönyös ragaszkodását, — bizony e részben is csak a jövőben egybeülendő zsinattól s egyházi felsőbbségeinktől várjuk a kellő orvoslást; s bizony az e czikkben felhozottak is megérdemelnék a kellő figyelmet és orvoslatot, mert igen sok részben ezek is okai a köztünk is erősen terjedő egyháziatlanság, vallási közöny és lires templomoknak. Ám szóljanak e tárgyhoz más avatottabbak ! Én jelen czikkemet azzal fejezem be, hogy: „dixi et salvificavi animam meam !" Philotas. lit iái ti* „Christlicher Religions-Unterricht" für evangelische Volksschulen A. C. IV. gänzlich umgearbeitete Ausgabe. Verfasst von S. Weber ev. Pfarrer. Szepes-Béla 1891. Selbstverlag des Verfassers. Hitoktatásra alkalmas és jó tankönyvet irni nehéz feladat s ezen nehéz feladatnak derekasan felelt meg Weber Samu szepes-bélai lelkész, az ismert paedagógiai író. Az ő „Christlicher Religions-Unterricht" czimű valláskönyve, melyet ő a hatosztályú népiskola számára német nyelven irt, a kor magaslatán áll. W. mint gondolkodó s szabadelvű protestáns pap, három füzetre osztott tankönyvében a vallástudomány terén tett ujabb vívmányokat felhasználva Jézus tanát híven és hamisítatlan minó'ségben adja és a hitoktatás szép és magasztos czélját : istenfélő, elvhú és jellemes embereket nevelni, paedagogiailag helyesen fejtette meg. A mű első füzetében, melyet a szerző „Vorbereitung zum Heile"-nek czímez és melyet ő a népiskola I. és II. osztályának szánt, vannak vallási és erkölcsi elbeszélések. Ezen rendszeres egymásutánban következő elbeszélések alapján megtanítja ő a kisdedeket a szülők, a testvérek, a játszótársak, a rokonok és a felebarátok iránti kötelességekre és elvezeti őket a szerető mennyei atyához. Egyáltalában ő a szeretet parancsát piántálja a kis honpolgár szivébe. Es éppen ezért volna kívánatos, hogy a könyv uj kiadása alkalmával a 20. lapon elmondott : „Das Zuchthaus" (a fegyház) és a 31. lapon megirt „Kain és Abel" czimű elbeszélések elmaradnának. Ezek zavarják a szép Összhangzatot, mert ellent mondanak azon elvnek, mely szerint 6—7 éves gyermekeknek csak a jónak mintaképeit mutassuk be. A II. rész „Die Grrundthatsachen des Heils" felirattal a népiskola középosztályai számára van irva. Tartalma az ó és uj testamentombeli bibliai történetek chronologiai sorrendben. A harmadik osztályban tárgyalja a szerző az ó és a negyedikben az uj testamentomból vett történeteket. Eltekintve attól, hogy ezen felosztást nem helyeselhetjük, mert szerintünk kell, hogy a harmadik tanfolyamban is Jézus legyen középpontja a hittani oktatásnak: a bibliai történetek jól vannak megválogatva és azok elmondása igen sikerültnek mondható. A mellett, hogy a lényeget felölelik, rövidek. A szerző keresetlen, könnyen megérthető modorban mondja el azokat, a gyermekek nyelvén beszél a gyermekeknek. Ez nagy előnye a könyvnek, mert vajmi kevés tanító ért ahhoz, hogy megérintve a gyermeki kedély, a gyermeki szív húrjait, rezgésbe hozza azokat. A harmadik, a legbecsesebb és a dolog természete szerint a legkimeritőbb rész magában foglalja a „Lehre des Heils" czim alatt összefoglalt és öt fejezetben tárgyalt hit- és erkölcstant és az egyház fejlődésének történetét kor- és jellemrajzokban. A függelék Luther kátéjának szövegét adja. A kor- és jellemrajzokban főhelyet adott a szerző a reformatió történetének Magyarországban. És paedagógiai szempontból is helyes, de arra is vall, hogy a szerző tudatában volt annak, miszerint a könyvecskét a magyar iskolák számára irta, melyeknek nemes és szép feladata a nemzeties irányban való nevelés. Tartalomra és felosztásra nézve e harmadik rész egyaránt correct és könnyen áttekinthető; a nyelvezet a gyermekek felfogásához mérten folyékony és szép. W. tudományosan képzett theologus, finom műveltségű nevelő ; könyvében a történelmi alapon áll. Az ő hitoktatásának czélja: a gyermek szívében vallásos érzelmeket ébreszteni és azokat éleszteni, őt gondolkodásra ösztönözni és őt arra bírni, hogy Istent, hazát és embertársait szeretve hű legyen hitéhez. Összegezve az elmondottakat arra a végeredményre jutunk, hogy a „Christlicher Religions-Unterricht" czimű tankönyv mind a három része sikerült. Mind a három részben a szakaszokhoz adott bibliai mondatok az énekes versek (szép költemény is bevált volna!) és az imák igen jól vannak megválogatva. A szöveg összeállítása hiba nélküli (II. r. 9. lapon nem Ewa, hanem Eva) és helyes, a kiállítás egyszerű, de csinos és az ára nagyon is méltányos. A mű megérdemelte, hogy kerületünk egyik intelligens esperessége, a XIII. szepesi város esperessége, díjjal jutalmazta meg és tüntette ki. A legmelegebben ajánljuk a tankönyvet a magyarhoni protest. iskolák és tanítók figyelmébe. Hisszük és reméljük, hogy a szerző mihamarább magyar nyelven is kiadandja. Még csak egy megjegyzést kell koczkáztatnunk. Köztudomású, hogy a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület ilynemű tankönyvre pályázatot hirdetett. Miért nem pályázott W. e kiváló könyvével ? Vagy talán áldozatul esett egy megmagyarázhatlan tévedésnek ? M. G. A Luther-társaság gyűlései. A Luther-társaság folyó 1891. évi szept. 24. Méltóságos Hunfalvy Pál elnök később nagytiszteletű Bachát Dániel alelnök együttes vezetése alatt Budapesten megtartott közgyűlésének jegyzőkönyve. Jelen voltak : az elnökségen kivül br. Prónay Dezső egyetemes felügyelő, Zelenka Pál tiszakerületi püspök, Sárkány Sámuel bányakerületi püspök. Zsilinszky Mihály csongrádi főispán, Áchim Ádám békési főesperes, Raab Károly barsi főesperes, Händel Vilmos honti főesperes,