Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Külföld - A jövő vallása

» •347 é3z fölött a kedély csillan ki midőn azt mondja: „No hát ezzel már érnénk el némi haladást, — de őszintén megvallom, hogy a keresztyénségnek a Krisztus személyiségétől való ilyen megszabadítását, nemhogy kibékitőnek nem, de sőt egyenesen lehetetlenségnek tartom." És visszatér ismét ahoz a manapság már oly nagyon könynyelműen háborgatott Krisztushoz és összekötő kapcsot keres, mely által ők a zsidósággal is, meg a gyakorlati élettel és elvont észszerű nézetekkel is összehozza, kibékítve s a vallás számára megtartva. E közvetítőt az erkölcsben találja. „Nagy előnye a ker. morálnak — úgymond — hogy nem egyes szabályokból alakult, hanem élő egysége a Krisztus személyiségében gyökerezik. Krisztus nyomdokaira tekint a ker. ember s erkölcsössége a Krisztus követése. Azért a ker. tan az Üdvözítő személyiségétől el nem választható. A jövendőnek, daczára minden tényleges vagy látszólagos ellenmondásnak, nem marad egyéb hátra, mint az egész új-test. Krisztusát megtartani." Tegyük itt félre a kritikát, mely elvégre sem teremt nekünk Krisztusképet, legfölebb még jobban összezavarja azt, mert az egész új-test. Krisztusa mindenesetre ugyanaz, ki a keresztyénségben tényleg él s önmagából egy élő vallási személy-ideált alkotott, tehát a ki számunkra mértékadó valóság. A kritika által található Krisztus nem lehet hitünk tárgya és nem válhatik példaképünkké." De hogy mindenki elfogadhassa Krisztust hite tárgyául, szerzőnk nem kevesebbet mint azt kivánja, hogy „ha már az új szöv. iratok maguk is oly különböző képet mutatnak s ha a történeti alap oly nagyon kétes, hogy a költöttet a valótól alig lehet megkülönböztetni: Krisztus személyiségét ki kell vonnunk minden dogmatikai formulázás alól és annak felfogását illetőleg mindenkinek teljes szabadságot kell engednünk. S így az emberiség ősképének, a szellemi világ napjának sugárai sokféle színben törnek ugyan meg, de ezek mind egyetlen pompás szivárványban egyesülnek." így most már szerzőnk tárgyalása végére jutott. Letördelte egyenként azon ellentéteket, melyek a keresztyénség és zsidóság egyesülését és így keresztyén alapon a jövő világvallásának megalakulását lehetetlenné tették s a végeredményt e szavakba foglalja össze : „A jövő vallása a csodahittől megszabadított, a zsidóságnak a bitközösségbe való belépése által megerősített és épen úgy minden dogmatizálástól, mint minden polytheistikus elemtől megtisztított keresztyénség lesz." Baffay Sándor. f 11 f 111ÍL — Zsinati választások. Turóczban: Mudron Pál és Krcsméry Emil; Trencsénben: Zoch Pál és Dohnányi Lajos; Nyitrában : Les ka János, Mocko János, Fajnor István és dr. Stefanovics Milos; Liptoban : Szentív á n y i József és K m e t i János ; Árvában : Nóvák Sámuel érd. esperes és lelkész és Csillaghy József; MoSOnyban : Lepossa Dániel és Bodiczky Kálmán; Pozsonyvárosban : dr. Samarjay Károly és Trsztyénszky Ferencz; Pozsonymegyében : Ritter Károly és Kai en da János ; Zolyomban : C s i p k a y Károly, br. R a d v á n s z k y János, Moczkovcsák János és Th é busz János; TolnaBaranya-Somogyban: Bauer Adolf, Guggenberger János, Nádosy Kálmán és Fürdős Vilmos; FehérKomáromban: Madár Mátyás és dr. Fischer Kálmán, tanárok: Poszvék Sándor és Kapi G-yula. — Tisztelettel kérjük mindazon esperességek, illetve kerületi előljáró urakat, kiknek körében, a zsinati szavazások lefolytak : kegyeskedjenek lapunkat az eredményről értesíteni. — Hisz egyházunkban ez idők szerint ezen mozgalom a legérdekesebb. — Theol. vizsgák és lelkész-avatás. A soproni bölcsészet theol. intézeten f. hó 1. és 2-ik napján tartatott az évi rendes theol. szakvizsga Főtiszt. Karsay Sándor püspök úr elnöklete alatt. A vizsgán 5 végzett theol. hallgató jelent meg, névszerint Holczhammer János, ki Jenában, — Madár Rezső, ki Tübingenben, — Rosta Ferencz, ki Tübingenben és Halléban, — Solcz Ödön, ki Halléban és Berlinben, — T a t a y Lajos, ki Halléban végezte a rendszer értelmében kötelező 4-ík évi tanfolyamot. A vizsgát mindannyian megállották és pedig 1-jeles, 2-jó, 2-elégséges általános sikerrel. A sikerrel megállott szakvizsga után másnap, okt, 3-án mind az 5 letette a lelkészi vizsgát az egyetemes lelkész-vizsgáló bizottság dunántúli osztálya előtt, ugyancsak Főtiszt. Karsay Sándor püspök úr elnöklete alatt. A lelkészi vizsgát is mindannyian sikerrel megállották s okt. 4-én történt ünnepélyes felavatásuk. Holczhammer János a bonyhádi, Madár Rezső a velegi, Solcz Ödön az ágfalvai, Tatay Lajos a bakonytamásii gyülekezetbe, Rosta Ferencz pedig a vasi közép egyházmegyébe nyert segéd-lelkészi hiványt. A lelkészavatási ünnepélyes szertartást Főtiszt. Kars a y Sándor püspök úr végezte Nagytiszt. Brunner János, S t i e g 1 e r Gusztáv és Z ábrák Dénes soproni lelkész urak és Nagytiszt. Laucsek Jónás vadosfai esperes-lelkész úr segédkezése mellett, miután előbb Nagyt. Brunner János lelkész úr az urvacsorát kiszolgáltatta volt a felavatandóknak. Főtiszt. Karsay Sándor püspök úr Jézusnak Máté ev. 11. 29, 30 verseiben foglalt szavaira alapítá egyszerűségében nagyszerű s közvetlenségében megható felavató beszédét, melyben azon kérdésre: „Mi teszi könnyűvé az ev. lelkészre nézve Jézus igáját?" e 3 részben felelt: 1. A hivatásérzet, melylyel azt felveszi. 2. A szeretet, melylyel azt hordozza. 3. Az áldás, mely annak viselését kiséri. A felavatási üunepélyen a tanítóképző intézet ifjúsága énekelt két szép karéneket T. Kapi Gyula igazgató úr vezetése alatt. — Alapkőletétel. Cservenka ev. gyülekezete okt. hó 7-én ünnepet ült. E napon rakták le a harmadik ev. iskolaépületnek alapkövét. Mozsárdurrogás jelentette az ünnepély kezdetét mire minden oldalról tódult a gyülekezet apraja nagyja a templom melletti térre, hol az iskolát építik. Kilencz tájban jött azután egy díszes menet — harangzúgás mellett — melyben az egyházi és politikai testületek voltak képviselve. Miután az iskolás gyermekek egy egyházi éneket elénekeltek a lelkész tartott beszédet. Abban meghatóan ecsetelte a cservenkai letelepedés, a templom és a meglevő két iskola történetét; rátért az új iskolára és az alkalomra, melyből összegyülekeztünk. Azután Wagner H. tanitó olvasta fel azon okmány mását, mely pénznemekkel együtt egy palaczkba zárva az alapkőbe volt helyezendő. Erre a segédlelkész mondott imát megáldván még a gyülekezetet és az épitést. Egy új vers eléneklése után következtek a szokásos kalapácsütések kisérve áldó szavakkal az illető képviselőktől. Cservenka ev. gyülekezete 1785-ben keletkezett, mikor is a Rajna melletti tartományokból telepedtek le itt többnyire ev. német lakosok. 1803-ban építették az első, 1820-ban a második iskolát és mivel jelenleg az iskolaköteles gyermekek száma meghaladja a 877, a gyülekezet ezt a harmadik iskolát építi 6000 frt. költséggel, melyet is jövő szept. hó 1-én a 7-ik és 8-ik tanítóval megakarja nyitni. Isten áldása legyen ez új iskolán is ! -R- F.