Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Külföld - Vallásos türelem

31 b) az 1848—1868 közötti időben kötött vegyes házasságból származott gyermekek, ha az atya ev. vallásra. valamennyien ennek egyházában keresztelendők és nevelendők az 1868-ik évi 53. t. cz. 17 §-a és az 1869-ik évi egyetemes gyűlés jkönyvének 4-ik pontja szerint ; c) az 1868-ik év óta kötött vegyes házasságból származott gyermekek közül a fiuk atyjok, a leányok anyjok vallásában keresztelendők, s ezen törvénynyel ellenkező bármely szerződés, téritvény vagy rendelkezés semmis és érvénytelennek tekintetik az 1868. évi 53. t. cz. 12. §-ának intézkedése szerint. S miután legfőbb egyházhatóságunk, az egyetemes gyűlés is ily értelemben rendezte az ügyet, s e rendezkedés a törvényes gyakorlathoz képest a legfelsőbb felügyelet szempontjából annak idejében a maga útja s módja szerint a m. kir. kormányhoz mint legfels. országfejedelmi államhatósághoz felterjesztve lett s ott minden megjegyzés nélkül tudomásul vétetett : ekkép törvényesen. életbe is lépett, s annak folytán általános zsinórmérték gyanánt volna szem előtt tartandó. S tartatik is részünkről, egészben véve, legtöbb helyütt ; s kétségen kivül ide viendő vissza a r. kath. részről panaszolt elkeresztelések nagyobb része, a mennyiben t. i. a fentebbi „utasítás" b) pontja alatti rendezkedést helyesnek és korrectnek el nem ismerik. Hja, hiába ! Soha sem jöhet az idő, mely az 1848: 20-ik t. czikket törvénykönyvünkből kitörölhetné ! S így „elkeresztelés"-nek neveztek el sokat, a mi részünkről csak törvényes önvédelem kifolyása. A magyar törvényhozás 1843/4 óta folytonosan s félreismerhetlenül tanúsítja, hogy a protestánsoknak igazságot akar szolgáltatni; s a dolog ily állásában váljon feltehető-e az. hogy a protestáns egyházat híveinek létszámába törvényellenes üzelmek (térítvények, elkeresztelések) által folyton károsíttatni engedje ? Hogy pedig lelkészi karunk részéről szabályellenes eljárás miatt jogos panaszra ok ne szolgáltassák, s hogy minden ponton egységes és egyöntetű eljárás követtessék : valami tájékoztató utasítás ft. püspöki karunk részéről igen kívánatosnak mutatkozik, s hiszem is, hogy az most csak rövid idő kérdése. Kelt Eperjesen, 1891. január hóban. Idősb. Sztehlo János, eperjesi lelkész s föesperes. & 11 ¥ 111. Angliában a magas egyházat szakadás fenyegeti Gr. A. Denison tauntoni archidiakonus a magas egyházi pártnak egyik legtevékenyebb tagja következőket irja a „Rock"nak: ,,A „lux-mundi"-nak nyilvánosságra hozatala s mind az a mi arra következett vagy sajnos nem következett Angolországnak különböző lakosait tőrbe ejti s szivemet félelemmel és aggodalommal tölti el. En az u. n. magas egyházi pártnak régi és buzgó harczosakép vagj

rok ismerve, ha azonban a bibliát a magas egyháziak úgy alapjában, mint egész szerkezetében megtámadják, lelkületem, rokonszenvem és törekvésem azok részén van, a kik azt isteni integritásában védelmezik, amint az az egyháznak megőrzés és használat czéljából át van adva és nem a végett, hogy emberi találgatásoknak szolgáljon vagy pedig minden egyes nemzedék szegényes okoskodásának alá legyen vetve. Különben megjegyzem, hogy előbb az ó-, utóbb természetesen az új testamentom ellen irányzott támadás az oxfordi iskolában egészen uj keletű." A helyzet ismerői azt állítják, hogy a nagy befolyású archidiakonus e nyilatkozatának következményei kiszámíthatlanok. A római német evangelikus templom építési alapjára Terlinden duisburgi lelkészhez több mint 38000 márka folyt be. Az utolsó hónapban majdnem 8000 márka gyűlt össze. Különben Terlinden lelkész a Gusztáv-Adolf egyletnek Elberfelden november hó 16-án tartott évi gyűlésében kijelentette, hogy a Rómában építendő evangelikus templomnak „Luther templom"-má való elneveztetését elejtette. Azt mondja, hogy ő ki maga is reformált hitvallású távol állott attól az elnevezést felekezeti értelemben használni ; ő csak azt akarta, hogy Luthernek gyalázatosan bemocskolt neve, ily megtiszteltetéssel visszanyerje előbbeni fényét. Valószínű, hogy az uj templom Kxásztus templomnak fog neveztetni. Francziaországnak még mindig mily veszedelmes ellensége az ultramontanismus az Hyacinth atya világosan kimondotta. Tudvalevő dolog, hogy e férfiú szakított a r. kath. egyházzal, lelkészi hivatalát elhagyta, hogy Párisban és Francziaország egyébb helyein egy franczia nemzeti egyház megalkotása érdekében előadásokat tartson. Programmja melyet Párisban mintegy 1000 hallgató előtt kifejtett lényeges pontjaiban a következő : A köztársaság véglegesen meg van alapítva ; minthogy erősen hajlik az atheismushoz azon veszélyben forog, hogy a klerikalismus karjai közé hull. Még nem vagyunk klerikális köztársaság, de erősen igyekszünk feléje. Gyógyszere a nemzeti egyház, egy még az állam által fel nem tolt vallás. Az államnak szemére vetjük, hogy a római egyházat előnyben részesíti a mely pedig küzd ellene s azt aláássa. A nemzeti egyház nem volna egyébb kibővített gallicanismusnál ; a gallicanismus nem akar egyházi császárt. A pápa többé nem tévedésmentes, ő az egyháznak alá van rendelve és az egyház és állam kölcsönös függetlenségben élnek egymással. A gallicanismus irtózik a babonától (Lourdes) s az inquisitiót nem fogadja el. A többiben Hyacinth atya a papok számára követeli a házasságot és az állam s egyház elválasztását; de nem rögtön hanem lassan bölcs intézkedéssel előkészített teendőt. A háború — mondja ő, nem öli meg Francziaországot, a soczialis kérdés sem ; de ha jól nem vigyázunk magunkra meg fog ölni a klerikalismus. Külföldi angol alattvalók nősülése. Külföldön lakó angolok ha házasságra akartak lépni, az esketési szertartást angol hajón is végeztethették. Az ilyen szertartás tényleg és jogilag brit területen végzettel eddig azonosnak tekintetett, legutóbb azonban a tengernagyi hivatal a hadihajók személyzetéhez rendeletet intézett, melyben 1891-iki év végétől az ily házasságkötéseket megtiltja. A rendelet közelebbi indokolást nem tartalmaz. Vallásos türelem. A németországi ultramontánok ép úgy mint a mieink is gyakran gúnyosan emlegetik a protestáns türelmességet és azt mondják : „Sok iránt elnézők