Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Külföld - Uti levelek

27! 9 az ev. egyház czélját. Néhány flosculust s szónoki fordu­latot leszámítva beszéde bizonyságot tesz a némethoni hit­testvérek hitbeli komolyságáról. Mint utólag értesültem, egyházunk köszönetét ugyanazon istentiszteleten a jelen volt locsmándi lelkész tolmácsolta; én akkor már nem voltam jelen, mivel idó'm letelt. Szászország más helyén, Döbelnben is élénk beszéd tárgyát képezte még, az ez évi G. Adolf ünnepély, a hol is ez évben a tekintélyes lipcsei egylet tartotta volt gyűlését. A tiszai kerület buzgó és kedvelt püspöke, valamint a lőcsei lelkész a legjobb be­nyomást hagyták magok után s a paplakon számos érde­kes részletet beszéltek el nekem oly módon, hogy abból a két egyházi férfiú utazásának erkölcsi sikeréről a legszebb képet nyertem. Azonban ezen örvendetes és emelő hangulat nem tar­tott soká. Már ez utóbbi helyen figyelmessé tett fiatal lelkész barátom a socialismus magatartására vallási kérdé­sekben. A G. Adolf egyleti ünnepélyekkel szemben azok helyi lapja azt hirdette, hogy az egylet felvonulása a socialismus híveire csak avval a kultúrtörténeti jelentőséggel birhat, hogy mutatja mennyire uralkodik még a XIX. században is a középkor sötétsége. A socialismus államában a papnak nincs helye. Igy beszélnek a városok socialistái. Tudvalevőleg azonban a socialismus elhatározta ez évben, hogy küzdő terét átviszi a falukra is. Már hogy oly jelszóval, mint a fenntemlitett volt, falun nem igen boldogulnak, azt a bölcs vezérek magok is belátták, azért a falvakra nézve azt ad­ták ki jelszónak, hogy a vallás magán dolog, kiki hiheti, a mi neki tetszik. Mig ez elég szabadelvűnek látszik, ad­dig Bebelnek, a párt eddigi vezérének körülbelül 2 hét előtt tartott beszédéből nem ily ártatlan magyarázatot nyerünk. Tudvalevőleg a socialisták táborában most belső viszály dúl, s Bebel vezérségének napjai lehet, hogy meg vannak számlálva. Ily körülmények közt tartott fenn­említett beszédében a „magándolog"-nak oly magyarázatát adta. hogy az ő czéljaik értelmében a nyilvános vallásos intézmények megszűnnének, s mindenki, a kinek szüksége volna papra, ugy használná mint ma nap a szabót vagy a czipészt. Hozzá kell venni a mondottakhoz, hogy a socialisták terrorismusokkal minden munkást a magok körébe vonnak ; ha belsőleg nem is tartana velők s ifjúsága s az iskola be­nyomásai még küzdenének az uj tanokkal, e küzdelem kül­sőleg kilátás nélküli, hacsak nem bir elég erővel egész kör­nyezetével huzamosan daczolni. Ily körülmények közt a némethoni nagy városokban az egyház állása igen nehéz. A műveltebb rétegek isme­retes közönye nagyjában itt is lankasztja az egyház veze­tőinek működését, bár viszont mindenütt igazán hithű és hitbuzgó világi férfiak osztoznak a lelkész fáradalmaiban. A városok óriási növekedésével nem tarthat egyenlő lépést sem a templomok, sem a lelkészek szaporodása, ugy hogy igazi pastorálisról szó sem lehet ; elég ha a functiókat el­végezhetik. Nem csoda, hogy igy általában, bár anyagilag jobban állanak, — s tán a közügyek egyes terein nagyobb befolyással is birnak, egészben véve állásuk nem igen ör­vend köztiszteletnek. Nekem legalább igen kínos volt látni, mint haladt el az alig 12,000 lakosnyi városkának legtöbb polgára, még fiatalja is, a nélkül, hogy papját, ki pedig tetőtől talpig derék ember, köszöntötte volna. — — S még ezen oly kevés templom is többnyire üres, különösen nyáron, s a hallgatók közé is nem ritkán socialisták ve­gyülnek, természetesen, nem hogy épüljenek, hanem, hogy lapjokban azután a szónokkal polemizáljanak. Az egyház egyéb nehézségeiről a következő levélben. —a. —s. — A magyarhoni egyetemes ev. egyházi gyámintézet folyó 1891. évi augusztus hó 22—23. napjain Lőcsén, a Leopoldiánum-ünnepélylyel összekötött, XXXI. évi közgyű­lésének tárgysorozata : A gyűlést megelőzőleg, pénteken, aug. 21-én délutáni 4 órakor Poprádon, a lelkészlakon, köz­ponti bizottmányi ülés tartatik. Szombaton augusztus 22 - é n. Délelőtti 9 és 10 órakor Kassa és Poprád felől ér­kezés Iglóra s innen együttes utazás Lőcsére. Délelőtti 11—12 óra közt egyes felek értekezése az egyetemes elnök­séggel. Délutáni 2—4 óra közt központi bizottmányi ülés a főreáltanoda nagytermében. Délutáni 4: ll 2 órakor gyülekezés az egyet, világi elnök lakásán, a megyeházán. Délutáni 5 órakor templomba vonulás. — Leopoldian um-ünne­pély. Hálaadó magyar istenitisztelet. Szónok: Far­bak y József egybázker. főjegyző. Offertorium a Leo­poldianum alapítvány javára. Esti 6 órakor egyetemes gyám­intézeti értekezlet a főreáltanoda rajztermében. Esti 8 óra­kor ismerkedési estély a városi szálló nagytermében. Va­sárnap augusztus 23- án. Reggeli 7 lj 2 órakor gyüle­kezés a lelkészlakon. Reggeli 8 órakor templomba vonulás. Leopoldianum-ünnepély. Hálaadó német isteni­tisztelet. Szónok : Brunner János soproni lelkész. Offer­torium az egyet. gy. szeretetadomány javára. Délelőtti 9V 2 és 10 óra közt szünet. Délelőtti 10 órakor egyet, gyámint. évi közgyűlés a templomban. Déli 1 órakor közös­ebéd a városi szálló nagytermében. Délutáni 4 órakor a város műemlékeinek megtekintése, a városi és Probszner­féle parkban séta*. Esti 8 órakor hangverseny gyámintézeti és helybeli jótékonyczélokra, a városi szálló nagytermében. Kiváló jelentőséget kölcsönöznek e gyűlésnek : A leopoldi­anumra eddig begyült s egy egyházkerületre eső körülbelül 8000 frtnyi összegnek kiosztása ; Dr. Fricke elnök és Dr. Pank lipcsei elnökök személyes részvétele : Dr. Pank által a lipcsei főegylet nevében hozott ajándék: 1 diszbiblia, 2 feszület, 12 kehely, 3 borkanna, 2 patena, a lőcsei nőegy­let adta 2 oltári gyertyatartó és oltári teljes készlet ki­osztása. — Szives hozzászólásra szánt nyilt kérdés. X. anya­gyülekezetben és ennek egyik leánygyülekezetében lábra kezd kapni olyan szokás, mely a falusi egyházi életben mind­eddig nagyon ismeretlen, t. i. feketéseket orgona és ének kísérete nélkül tartani. Eme újítás kapcsán az anyagyüle­kezet tanítója, mint az összegyház orgonistája mindmeg­annyiszor elesik 1 frt 20 krnyi stolától, valahányszor nála nélküi tartatik esketés. A tanító-kántor vocatorának erre vonatkozó pontja ekkép szól : „minden esketésért jár 1 frt 20 krnyi stóla." Tekintettel azon tényre, hogy a kérdéses gyülekezetben azelőtt (mig a lelkész és tanító közti viszony szívélyes volt és a lelkész nem tört a tanító kárára) soha egy gyülekezeti tagnak se jutott volna eszébe, fenti pár szót másképen értelmezni, minthogy minden esketésen or­gonistaként fungáljon a tanító, tekintve azon ősrégi szo­kást, hogy legalább a falusi gyülekezetek túlnyomó részében csakis orgona és ének kísérete mellett tartattak és tartat­nak az esketések, miáltal az orgona és énekszó az esketési szertartás egyik — ha nem is lényeges — alkatrészeként szerepel; fontolóra véve azon körülményt is, hogy leg­kevésbbé sem állhat érdekünkben, az orgona- és énekszó

Next

/
Thumbnails
Contents