Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Belföld - Zalai esperesség

27: '2 4. Felsóhajt az „egy evangelikus, " hogy a kultusmimsteriumban a mi érdekeink nincsenek elég erélylyel képviselve, egyházunk nem igyekezett hatását felfelé kellően érvényesíteni ; a zsinat létrejövetelének előkészítése körül nem látni a kellő tevékenységet, pedig most immár nincs ideje a halogatásnak. A zsinat előkészítésében soha sem lehetett valami nagy tevékenységet látni. „Ej ! ráérünk" még ez volt-e a jelszó, vagy „nagy fába vágjuk fejszénket, bele is törhetik" ez volt-e a félelmetes rém, avvagy más okok hatottak-e közre, nem tudom ; de vontatottabban alig döczöghetett volna előre a zsinat előkészítésének szekere. Elvégre is elkészült a zsinati előmunkálat ! És el van az egyházegyetem részéről határozva, hogy a zsinat 1891. évben megtartassék. Az 1891. évnek fele része immár lefolyt s a kérdés még mindegyre sötét pont gyanánt áll előttünk*); t. i. vájjon meg lesz-e tartható 1891. évben a zsinat. Nem régen a lapokban azt a hirt olvastam, hogy az ev. ref. zsinati bizottság világi elnöke táviratilag értesítette egyik egyh. kerületi gyűlésüket, hogy a legkegyelmesebb engedély a zsinattartásra legfelsőbb helyről leérkezett. E rövid hir még megerősítésre vár, ujabbat s bővebbet e tárgyban sem egyh. sem polit, lapjainkban nem olvastam. Az ág. li. evangélikusok zsinatáról, még ily sovány hir sem terjedt el ! Az egyh. megyék mostanában, vagy legközelebb tartják közgyűléseiket. Nagyon kívánatos lett volna, ha ezeken fel lehetett volna bontani a zsinati képviselőkre beadott szavazatokat. Azonban a választás még el sincs rendelve. Több mint valószínű, hogy a legtöbb egyházmegyének e végből még egy közgyűlést kell tartania, s azoknak, melyekben az első választás valami oknál fogva eredményre nem vezet, még egy harmadikat is Î Mind erre aztán 1891-ben már alig kerül ki az idő! Idő kell arra is, hogy oly egyh. megyék, melyeknek kebeléből nem vállalkoznak elegendő számmal zsinati képviselők, körül nézhessenek, s érintkezésbe léphessenek kötelékükön kivül álló egyénekkel. Alkalmat kell az ily egyh. megyéknek adni arra, hogy egyetemes egyházunk legkiválóbb oszlopembereire irányozhassák figyelmüket s ezeket nyerhessék meg képviselőikül, a kik a magok lakóhelyükön, mint például az ország nagy fővárosában feles számmal vannak. Ily kiváló hitrokonoknak belevonása zsinati gyűlésünkbe a zsinat szinvonalának emelése tekintetéből óhajtandó, kivül maradásuk pedig sötét pont volna. Bevégzett ténynek mondható, hogy a zsinati tárgyalások alapjául, daczára annak, hogy az egyes kerületekben mutatkoztak hajlamok egyéb tárgyaknak is felvételére, az egyetemes zsinati bizottság által készített zsinati előmunkálatok fognak szolgálni. Jól van. Inkább keveset, de alaposan, mint sokat és felületesen végezzen a zsinat. És lia sikerül neki a magyarhoni evang. egyetemes egyház alkotmá*) Hál a Istennek most már ez nem sötét pont többé. SserTi. nyának épületét szilárd alapra helyezni, czélszerűen felállítani és betetőzni, ha sikerül az alkotmány keretében oly intézményeket létre hozni, melyek a magyar evang. egyház tovább fejlődését, felvirágzását az evangelium szellemében s hazafias irányban biztosítják : akkor e zsinat a magyarhoni evang. egyház egén fényes pont, a magyarhoni evang. egyház történelmében korszakalkotó esemény, a magyarhoni evang. egyház életében fontos tényező leend. Adja Isten ! Kund Samu. iüf il!„ A zólyomi ev. egyházmegye ez évi közgyűlését július hó 28—29-ik napjain tartotta — mint rendesen — Beszterczebányán. Daczára annak, hogy eló'zőleg élénkebb érdeklődés s feszültebb várakozás mutatkozott az idei gyűlések iránt, nem voltak még sem oly látogatottak, mint más években, minek okáúl azon valóban rendkiviil kedvezőtlen időjárást kell tekinteni, mely a gyűlések idején isgrassált; a nehéz ólomszürke fellegekből záporként csobogott az eső, mely miatt sokan visszamaradtak a gyűlésről, a kik külömben el nem maradtak volna. (Baj, hogy vidékünkön május 1-je óta napi renden van a rosz időjárás, nem volt tíz napunk sem eső nélkül az utóbbi három hónap alatt; a mi máskor áldás, most azzal sujt Istenünk ; a sok esőzés alatt tönkre jut a föld minden termése, gyümölcse, — megsínylik ezt majd az egyházak is!) A gyűlések előtt régi szokás szerint Urunk s z. vacsorájában részesültek az esperességbeli lelkésztestvérek, melyet Ap. csel. XVII. 30—31. alapján gondosan kidolgozott sz. irási idézetekkel gazdagon átszőtt gyónási sz. beszéd után Droppa Gyula bábaszéki lelkész szolgáltatott ki. A kiengesztelődés szent helyétől a lelkészek átvonultak az egyház díszes tanácstermébe papi értekezletük megtartására. Mockovcsák János főesperes, mint elnök, megnyitó beszédében hangsúlyozta a lelkészek közötti testvéries viszony, az összetartozás érzetének és a vállvetett munkálkodásnak szükségességét s minden bizalmatlan, oldalgó s széthúzó szellem kerülését, mi annál inkább kívánatos, minél inkább látjuk, hogy a külellenség is fegyverben áll ellenünk s egyaránt nyíltan és leplezve intézi támadásait. Részvéttel emlékezett meg a papikar egyik elhúnyt tagjáról Krcsméry Ágost badini lelkészről s méltatta hivatása körüli hűségét, munkálkodását ; ez után örvendetes tudomásra hozta azon tényt, miszerint Solcz András, králócz-kormossói pap, az esperesség Nesztora, ez évben tölti be hivatalviselésének 50-ik évét, mely alkalomból az értekezlet ő hozzá (mint távol lévőhöz) üdvkivánatait küldi. Ében Ézer! Az értekezletnek több fontosabb tárgya is volt. Örvendetes tudomásúl szolgált, hogy az aszódi kerületi leányiskola már a következő tanévvel megnyílik, s az értekezlet csekély, alig 200 frtnyi vagyonából megszavazott 50 frtot a leányiskolára elismerésének jeléül azon kedvezményért, melyet a kerület a papok,