Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Belföld - Bács-szerémi esperesség

m •228 uton-módon meg tudná adóztatni tisztelt polgártársait, mint ez a mi Iiiveinkkel történik. Adót fizetnek : a házaspárok úgynevezett párbért; a templomjárók csengetyűpénzt ; a gyónók offertoriumot ; a házasságra lépők, újszülöttek, elhaltak, a mennyasszonyok, az egyházkelő asszonyok — a stólát. Ezen felül van még fejadó, lélekadó, telekadó, házadó, osztályadó és mindenféle néven nevezendő adó. Ennyi oldalról ! ennyi forrásból ! még a feneketlen papzsák is meg­telik, az egyház kasszájának mindég telinek kell lenni, gondolják a templomtól kissé távolabb lakók. Ha azonban megtudják, hogy mi minden fizettetik egyházi adó czimén, tudom, hogy egészen mást fog­nak gondolni. Nem restelkedés nélkül, de azért ide irom, hogy egyházi adó czimén mi mindent fizetnek híveink, részint a papnak, tanítónak közvetlenül, részint az egyháznak magának. Talán nem követek el szent­ségtörést, ha ezen dolgokat a hiványok és jegyző­könyvek homályából fölhordom és itt a világosságon szellőztetem. Mert igen sokszor nagyon is el kell a szellőztetés annak a szemetes búzának, rozsnak, zabnak, árpának, kukoriczának és a főze­lék e z e r f é 1 e nemének a mi az egyházi adózás­nak legszokottabb és leggyakoribb módja. Szalma, széna, fa, kepe, legelő, bor, pálinka, kalács, tojás, hús nyersen és füstölve, csirke, törülköző stb. stb. mind-mind az egyház, illetőleg a papok és a tanítók jövedelmeit öregbítik. Férfi és női napszám, kézi és igás munka, e 1 ő­fogatok és minden e 1 k é p z e 1 h e t ő d o 1 o g, s ő t még készpénz is; ezt mind kérem együvé fog­lalni és tudni fogjuk, mi az egyházi adózás. Némelyekre nagyon terhes, mások meg sem ér­zik. Legterhesebb azokra, a kiknek nagy a család­juk és vallásosak, kevésbbé terhes azokra, a kiknek nincs családjuk és a templommal nem sokat törőd­nek. A 8 —10 tagból álló család évente fejadó, pár­bér, keresztelés, esketés, halálozás, tandíj czimén leg­alább is százszor annyit fizet az egyháznak, papnak, mint a nálánál talán módosabb, de csak 2—3 tao-­ból álló családnak a feje. A vallásos ember, a ki nem csak maga, de házanépe is szorgalmasan láto­gatja a templomot, csengetyűpénz, gyónáspénz, offer­toriumok és önkénytes adományok czimén ismét ezerszer annyit áldoz az egyházra, mint az, a ki a templomba ritkán, vagy egyáltalán nem is jár. Tréfaképen szokás mondani, hogy a mi egyházunk­ban „nem fizeti ki magát" vallásosnak lenni, pedig e mondásnak a fele sem tréfa. A mi egyházunk úgy tesz, mint ama kocsis, a ki mindég azt a lovat os­torozza, a melyik anélkül is húz, s eljárásának az lesz a vége, hogy a rosz lovát meg nem javítja, a jót pedig tönkre teszi. Tehát nem csak rendezetlen, de igazságtalan is egyházi adózásunk : jobban terheli a vallásosakat, mint a vallástalant, inkább a sok gyermekekkel megáldott családokat, mint a gyer­mektelen házasokat. És a kirótt egyházi adót is csak az fizeti jófor­mán, a ki akarja, a ki megtagadja, kell hozzá 5 — 6 esztendő, a míg az egyház meg bírja venni rajta. Ha az egyház megkéri a politikai hatóságot, hogy követelését hajtsa be, az illető felebbezik az es­perességliez, a kerülethez, az egyetemhez, az al­ispánhoz, a vallásügyi miniszterhez, s lia mindenütt elitélték, elutasították, akkor meg a politikai hatóság húzza halasztja a végrehajtást. Az adóügy-, ez a mi egyházunk ősi baja, ha ezt rendezi a zsinat, akkor a hivány rendezés, a tanügy stb. magoktól fognak jönni. De ha az adó­ügy rendezve nem lesz, liiába fogunk tartani zsinatot. Hurtay György, ev. pap. 111 f i 11, A bács szerémi ág. hitv. ev. esperesség f. hó 1 és 2-án tartotta meg rendes évi közgyűlését, az újvidéki ev. egyház templomában, nagyszámú világi és egyházi férfiak jelenlétében. Az esperességi lelkészségen kiviil jelen voltak Skulteti Ede esp. felügyelő, Dr. Pulszky Ágost or­szággy. képviselő, Rohonyi Gyula országgy. képviselő, Dr. Kern Lajos ügyvéd. Diener János ügyvéd, Vándory Lajos belgrádi hirlapiró stb. A gyűlés ^Çl-kor istentisztelettel kezdődött, mely után Nagytiszt. Belohorszky Gábor bács­szerémi főesperes, egyházi elnök úr a gyűlést megnyitván tudatja a közgyűléssel, hogy Nagys. Skulteti Ede esp. felügyelő Úr megválasztatási ideje a mai nappal Jetelven, a gyűlésnek világi elnöke nincsen ; kéri a közgyűlést, hogy küldessék egy küldöttség Nagys. Skulteti Ede úrhoz, fel­kérvén őt, hogy szíveskedjék még egyelőre e világi elnök­ség tisztét elválalni. Ez megtörténvén, a küldöttség élén megjelent agg férfiút lelkesült éljenzéssel fogadta az esp. közgyűlés. Ezek után felállván a közgyűlés egyházi elnöke, Nagytiszt. Belohorszky Gábor úr, egy megható és gyö­nyörű beszédben üdvözli ma mint 70-dik születése napján a közgyűlés világi elnökét Skulteti Ede urat, ecseteli an­nak az egyház körül szerzett érdemeit s mindezekért az esperesség és saját nevében köszönetét és háláját kifejezve, átadja az ünnepeltnek az esperesség világi és egyházi tiszt­viselőinek arczképeit magában foglaló díszes albumot s végre arra kéri az Egek Urát, hogy az ünnepeltet áldá­sában is részesítse, őt egyháza és hazája javára még so­káig megtartsa. Szűnni nem akaró éljenzés között felemel­kedik a korára nézve agg, de tetterejére nézve még ifjú és erős felügyelő s megindultságtól reszkető hangon köszö­netet mond az esperesség figyelméért; ő úgymond háláját jobban ki nem fejezheti, minthogy úgy mint eddig, úgy ezutánra is Istentől jövő minden erejét és képességét egy­háza és hazája javára fogja fordítani. Ezek után a közgyűlés napirendre térvén, házi teen­dői felől értekezik és határoz. Ezek közül különösen kie­melendő a bácsúj falusi pap választás ügye, hol tudvalevőleg a törvényszabta módon megválasztott lelkész Tiszt. Med­veczky Károly, vádolva lévén hazaellenes üzelmekkel, panslavismussal, állásától ideiglenesen felfüggesztetett. A közgyűlés az előterjesztett iratokból meggyőződvén a felől,

Next

/
Thumbnails
Contents