Evangélikus Egyház és Iskola 1891.
Tematikus tartalom - Belföld - Bács-szerémi esperesség
m •228 uton-módon meg tudná adóztatni tisztelt polgártársait, mint ez a mi Iiiveinkkel történik. Adót fizetnek : a házaspárok úgynevezett párbért; a templomjárók csengetyűpénzt ; a gyónók offertoriumot ; a házasságra lépők, újszülöttek, elhaltak, a mennyasszonyok, az egyházkelő asszonyok — a stólát. Ezen felül van még fejadó, lélekadó, telekadó, házadó, osztályadó és mindenféle néven nevezendő adó. Ennyi oldalról ! ennyi forrásból ! még a feneketlen papzsák is megtelik, az egyház kasszájának mindég telinek kell lenni, gondolják a templomtól kissé távolabb lakók. Ha azonban megtudják, hogy mi minden fizettetik egyházi adó czimén, tudom, hogy egészen mást fognak gondolni. Nem restelkedés nélkül, de azért ide irom, hogy egyházi adó czimén mi mindent fizetnek híveink, részint a papnak, tanítónak közvetlenül, részint az egyháznak magának. Talán nem követek el szentségtörést, ha ezen dolgokat a hiványok és jegyzőkönyvek homályából fölhordom és itt a világosságon szellőztetem. Mert igen sokszor nagyon is el kell a szellőztetés annak a szemetes búzának, rozsnak, zabnak, árpának, kukoriczának és a főzelék e z e r f é 1 e nemének a mi az egyházi adózásnak legszokottabb és leggyakoribb módja. Szalma, széna, fa, kepe, legelő, bor, pálinka, kalács, tojás, hús nyersen és füstölve, csirke, törülköző stb. stb. mind-mind az egyház, illetőleg a papok és a tanítók jövedelmeit öregbítik. Férfi és női napszám, kézi és igás munka, e 1 őfogatok és minden e 1 k é p z e 1 h e t ő d o 1 o g, s ő t még készpénz is; ezt mind kérem együvé foglalni és tudni fogjuk, mi az egyházi adózás. Némelyekre nagyon terhes, mások meg sem érzik. Legterhesebb azokra, a kiknek nagy a családjuk és vallásosak, kevésbbé terhes azokra, a kiknek nincs családjuk és a templommal nem sokat törődnek. A 8 —10 tagból álló család évente fejadó, párbér, keresztelés, esketés, halálozás, tandíj czimén legalább is százszor annyit fizet az egyháznak, papnak, mint a nálánál talán módosabb, de csak 2—3 tao-ból álló családnak a feje. A vallásos ember, a ki nem csak maga, de házanépe is szorgalmasan látogatja a templomot, csengetyűpénz, gyónáspénz, offertoriumok és önkénytes adományok czimén ismét ezerszer annyit áldoz az egyházra, mint az, a ki a templomba ritkán, vagy egyáltalán nem is jár. Tréfaképen szokás mondani, hogy a mi egyházunkban „nem fizeti ki magát" vallásosnak lenni, pedig e mondásnak a fele sem tréfa. A mi egyházunk úgy tesz, mint ama kocsis, a ki mindég azt a lovat ostorozza, a melyik anélkül is húz, s eljárásának az lesz a vége, hogy a rosz lovát meg nem javítja, a jót pedig tönkre teszi. Tehát nem csak rendezetlen, de igazságtalan is egyházi adózásunk : jobban terheli a vallásosakat, mint a vallástalant, inkább a sok gyermekekkel megáldott családokat, mint a gyermektelen házasokat. És a kirótt egyházi adót is csak az fizeti jóformán, a ki akarja, a ki megtagadja, kell hozzá 5 — 6 esztendő, a míg az egyház meg bírja venni rajta. Ha az egyház megkéri a politikai hatóságot, hogy követelését hajtsa be, az illető felebbezik az esperességliez, a kerülethez, az egyetemhez, az alispánhoz, a vallásügyi miniszterhez, s lia mindenütt elitélték, elutasították, akkor meg a politikai hatóság húzza halasztja a végrehajtást. Az adóügy-, ez a mi egyházunk ősi baja, ha ezt rendezi a zsinat, akkor a hivány rendezés, a tanügy stb. magoktól fognak jönni. De ha az adóügy rendezve nem lesz, liiába fogunk tartani zsinatot. Hurtay György, ev. pap. 111 f i 11, A bács szerémi ág. hitv. ev. esperesség f. hó 1 és 2-án tartotta meg rendes évi közgyűlését, az újvidéki ev. egyház templomában, nagyszámú világi és egyházi férfiak jelenlétében. Az esperességi lelkészségen kiviil jelen voltak Skulteti Ede esp. felügyelő, Dr. Pulszky Ágost országgy. képviselő, Rohonyi Gyula országgy. képviselő, Dr. Kern Lajos ügyvéd. Diener János ügyvéd, Vándory Lajos belgrádi hirlapiró stb. A gyűlés ^Çl-kor istentisztelettel kezdődött, mely után Nagytiszt. Belohorszky Gábor bácsszerémi főesperes, egyházi elnök úr a gyűlést megnyitván tudatja a közgyűléssel, hogy Nagys. Skulteti Ede esp. felügyelő Úr megválasztatási ideje a mai nappal Jetelven, a gyűlésnek világi elnöke nincsen ; kéri a közgyűlést, hogy küldessék egy küldöttség Nagys. Skulteti Ede úrhoz, felkérvén őt, hogy szíveskedjék még egyelőre e világi elnökség tisztét elválalni. Ez megtörténvén, a küldöttség élén megjelent agg férfiút lelkesült éljenzéssel fogadta az esp. közgyűlés. Ezek után felállván a közgyűlés egyházi elnöke, Nagytiszt. Belohorszky Gábor úr, egy megható és gyönyörű beszédben üdvözli ma mint 70-dik születése napján a közgyűlés világi elnökét Skulteti Ede urat, ecseteli annak az egyház körül szerzett érdemeit s mindezekért az esperesség és saját nevében köszönetét és háláját kifejezve, átadja az ünnepeltnek az esperesség világi és egyházi tisztviselőinek arczképeit magában foglaló díszes albumot s végre arra kéri az Egek Urát, hogy az ünnepeltet áldásában is részesítse, őt egyháza és hazája javára még sokáig megtartsa. Szűnni nem akaró éljenzés között felemelkedik a korára nézve agg, de tetterejére nézve még ifjú és erős felügyelő s megindultságtól reszkető hangon köszönetet mond az esperesség figyelméért; ő úgymond háláját jobban ki nem fejezheti, minthogy úgy mint eddig, úgy ezutánra is Istentől jövő minden erejét és képességét egyháza és hazája javára fogja fordítani. Ezek után a közgyűlés napirendre térvén, házi teendői felől értekezik és határoz. Ezek közül különösen kiemelendő a bácsúj falusi pap választás ügye, hol tudvalevőleg a törvényszabta módon megválasztott lelkész Tiszt. Medveczky Károly, vádolva lévén hazaellenes üzelmekkel, panslavismussal, állásától ideiglenesen felfüggesztetett. A közgyűlés az előterjesztett iratokból meggyőződvén a felől,