Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Belföld - Vallás és közokt. miniszteri rendelet az anyakönyvi adatok bejegyzése tárgyában

182 úgy másrészt, sajnos, nem helyeselhetni azon utat és módot, a mikép befolyásukat érvényesíteni kívánják. Ezen mozgalomnak egyik főczélja ugyanis az volna, hogy a dunáninneni kerület a zsinat eszméjének megnyeressék, a melynek legközelebbi feladata leend általában rendezett állapotokat teremteni ev. egyházunkban s különösen az egyetemes hatóságot szankczionáltatni, melyet épen a dunáninneni kerület a százados gyakorlat szentesítése daczára is mindeddig elismerni vonakodott. S ime mit csinál a nyitrai értekezlet ? ! Maga is egy kivételes, szabályés törvényellenes állapotot kreál eljárásával. Mert egyházi rendezéseinkkel ellenkezik, hogy a világiak — vagy mondjuk hazafias párt — mint értekezlet, illetve bizottság az egyházi fó'hatóságokkal közvetlenül érintkezzék s így a rendes, törvényes forumokat, hatóságokat, t. i. az egyházközségi, esperességi, kerületi gyűléseket megkerülje vagy ignorálja. Vagy talán a főhatóságokkal csak privátim érintkezni óhajt s ez úton hatni reájuk ? De itt meg az a bökkenő, hogy a főhatóságokkal mint ilyenekkel máskép mint hivatalosan érintkezni nem lehet. A nyitrai értekezlet által megindított mozgalmat tehát üdvösnek mondhatni, csak más úton igyekezzék befolyását érvényesíteni — ne felülről a főhatóságok által, hanem alulról a népre gyakorolt hatással, a mi egyházunk demokratikus jellemének is inkább megfelel. Nehezebb leend ugyan így a munka s lassúbb is, de alaposabb, s az eredmény biztosabb és állandóbb. Az egyházi elem s a magyarellenes párt bizonyosan azért dominál Nyitrában s a dunáninneni kerületben, mert a néppel többet érintkezik, az egyházközségi gyűlésekben élénkebb részt vesz, hogy a nép bizalmát kinyervén felügyelői, képviselői tisztségekre tehessen szert, s ez által törvényes befolyást is biztosítson magának az egyház kormányzatánál. Ugyanezen utat kell követni a nyitrai értekezletnek is, hogy az „elhanyagolt" tért visszahódítsa s az egyházi — vagy mondjuk magyarellenes — elemnek befolyását a népre, az egyház vezetésére ellensúlyozhassa. Tekintse magát a műveltebb világi elem is az egyház napszámosának, szolgájának, ne restelljen részt venni az egyházközségi gyűlések aprólékos ügyeinek tárgyalásában, csendes munkájában, mi legközvetlenebbül és leghathatósabban építi az egyházat, mi által nem urai, de atyái lesznek a népnek, mely így ösztönszerűleg bizalommal és szeretettel fog a műveltebbek felé fordulni. Mert ha csupán a kerületi és egyetemi gyűlések olympusán tününk fel, s mint egykor a pogány világban az istenek csak úgy hébe-hóba s csak akkor ereszkedünk le nagy kegyesen a halandók közé, ha valami harczi zaj üti meg füleinket onnan alulról, egyébként pedig nem sokat törődünk a szegény emberek mindennapi bajával, szükségeivel; akkor ép úgy, mint ama olympus-lakók nem gyakoroltak üdvös befolyást a világra, mi is hiába fogjuk hasonló szereplésünknek áldásos nyomait keresni az egyházban. Jeszenszky _ZV. B. * Vallás és közoktatásügyi miniszteri leirat a dunáninneni püspöki hivatalhoz, az anyakönyvi utólagos bejegyzések tárgyában. 20694. szám. Méltóságos és Főtiszteletű Püspök Ur ! A Méltóságod folyó évi április hó 20-án 677. sz. a. kelt felterjesztésében felvetett azon kérdésre nézve, hogy mely pótlólagos anyakönj'vi bejegyzések foganatosíthatók csak a vezetésem alatt álló minisztérium engedélye mellett, értesítem Méltóságodat, miszerint az emiitett előleges felsőbb engedély rend szerint mindazon anyakönyvi bejegyzésekhez szükséges, a melyeknél a bejegyzendő eset valódisága és mibenléte előleges bizonyítást igényel s a melyekben azért akár a hivatalos nyomozások, akár a felek által bemutatott okmányok általi bizonyítékoknak jogi vagy administrativ szempontból való megbirálása mutatkozik szükségesnek, s azért az annak idején anyakönyveztetni elmulasztott minden születési, házassági és halálozási eseteknek, mint szintén az utólagos házasság általi törvényesitéseknek bejegyzése és általában az anyakönyvekben foglalt bejegyzések bármely tekintetbeni kiigazítása, módosítása, törlése vagy kiegészítése, ezen okmányok hitelességének megóvása szempontjából csakis előleges miniszteri engedély alapján foganatosítható. Kivételt képeznek a rendes bírósági határozatok által elrendelt anyakönyvi bejegyzések vagy kiigazítások, a melyek alapján, amennyiben az illető határozatok jogerőre emelkedtek, azon bejegyzések vagy kiigazítások minden további engedély kikérése nélkül eszközölhetők. A gyakorlatba évek óta átment fentebbi általános szabály kiegészítéséül a Méltóságod idézett felterjesztésében felhozott speciális esetekre nézve még külön is megjegyzem. hogy az utólagos házasság általi törvény esités anyakönyvi feljegyzésének engedélyezését a vezetésem alatt álló ministerium részére fenntartani azért mutatkozott szükségesnek, mert ily törvényesitésekhez hazai törvényeink az utólagos házasságkötésen kivül még több egyéb feltétel fenforgását is okvetlenül megkívánják, így jelesül első sorban azt, hogy a törvényesítendő gyermek szülői a nemzés idejében [szabad, vagyis oly állapotban voltak legyen, melyben egymással már akkor is törvénj'es házasságra léphettek volna, továbbá, hogy a gyermeket az utólagos házasságra lépett mindkét szülő határozottan és hitelt érdemlő alakban saját gyermekének elismerte legyen. Annak elbírálását pedig, váljon concret esetekben ezen többi lényeges kellékek is megvannak-e, a vezetésem alatt álló ministerium részére fentartani kellett. Ellenben a méltóságod által felhozott második esetben, vagyis akkor, midőn valamely külföldön elhalt magyar állampolgár halálesetének az itteni anyakönyvekbe való bejegyzéséről van szó, itteni engedélyre szükség nincs, mert itt nem utólagos, hanem rendes anyakönyvi bejegyzés esete forog fen, melyben a netáni késedelem csakis a hosszabb kezelési eljárásnak tulajdonítandó. Egyébiránt ily külföldön történt anyakönyvi esetekről az adatok rendszerint úgyis a közigazgatási hatóságok útján szoktak az illető itteni anyakönyvvezető kezeihez jutni. A névváltoztatások engedélyezésénél már a beliigyministerium kiköti, hogy az a születési anyakönyvben is feljegyeztessék, ezeknél tehát az illető közigazgatási hatóságok megkeresése teljesen elegendő. A haláleseteknek védkötelezettségi szempontból az illető születési anyakönyvben leendő feljegyzését kormányrendeletek hagyják meg ; önkényt értetik tehát, hogy külön engedélyre ez esetekben nincs szükség, valamint