Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - Pigra massa

Kilenczedik évfolyam. 22. szám. Pozsony, 1891. évi Május 30-án. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. MEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. ^ Hirdetes ára : Előfizetési ár: Hirdetés ára: Egész évre . 6 írt — kr. Négyhasábos petit sorként félévre . . . 3 „ — „ Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. egyszer közölve 7 kr., negvedévre . 1 . 50 , többször közölve & kr. Felelős szerkesztő s kiadó : Egv szám ára: 12 kr. o. é. Bélyegdij : külön 30 kr. TIRSZT^rÉHNTSZK^r FERENCZ. Tartalom: „Pigra massa." (Dixi.) — A görögpótló magyar irodalmi tanításról. (Albert József.) — Tárcza. — Belföld. — Vegyesek. — Pályázat. — Hirdetés. — „Pigra massa," Egy lelkésztársunk, e lapban az evangelikus papságra vonatkozólag elkeseredve sóhajtott fel : a „p i g r a massa nem mozdul." — Volt rá oka, mert csakugyan egy vitális kérdésben, a papok anyagi helyzetének javitása tárgyában adta volt elő nézetét s annyit megvárhatott, hogy egy vagy más oldalról akár helyesléssel, akár rosszalással, de mindenesetre méltassák törekvését azok, akiknek érdekében felszóllalt s kikről bizonnyára tapasztalatból tudta, hogy helvzetökkel megelégedve nincsenek. — S mi lett jutalma ? agyonhallgatás. — A „pigra massa" nem mozdult. — Vigasztalódhatott volna ugyan a régi „socios habaisse malorum"-féle mondással, mert sok napirendre hozott tárgy részesült már nálunk ily elbánásban ; de ezt egyházi életünk aggasztó jelenségnek vehetjük csak, mely miatt a munkától visszariadnuk nem szabad, sőt küzdenünk kell a közöny ellen, még pedig annál inkább, mennél több s kirívóbb az ilyfajta eset ; vigasztalást ne is keressünk ! Különben az egyház és iskola közérdekei iránt létező közönyösség egy mélyebben fekvő bajnak kóros tünete. — Sokan közülünk teljesen meg vannak elégedve, ha szorosan vett lelkészi teendőiket elvégezve, tehát vasárnapokon s ünnepnapokon prédikálva, keresztelve, esketve, temetve, a megszokott időben katechizálva, elmondhatják: megtettem amivel tartozom, te egyház fizess ; azontúl pedig élvezik a szerintök jól megérdemelt otiumot s legfeljebb saját érdekökben vagy kedvtelésből kertészettel, méhészettel, gazdálkodással töltik el a drága időt. — Hogy azonban szellemök is kapjon valami táplálékot: olvasgatják a szájuk izéhez mért politikai lapokat, vagy szégyenszemre egy-egy egyházi lapot is. Hiszen ez mind jó és szükséges dolog, de az evang. papnak vannak még más, nem kevésbbé fontos és szükséges kötelességei is. — A Krisztus evangyéliomából meritett és ápolt eszményi életirányzat túlemeli őt paróchiája szűk határán s habár csak mint egyszerű napszámosától, de elvárja az egyház közérdeke, hogy minden irányban híven teljesítse kötelességét. Vezető egyéniség, mint minden téren, úgy az egyházban is csak kevés van; de mit használ a leggeniálisabb vezér, őt híven követő sereg nélkül? a „kevesen hívek" serege derék vezetők szavára, buzgólkodására hallgatva, tudatos fegyelemmel egy közös czélra működve diadalra jut, mig akár a vezető, tudatlan s laza fegyelmu sereg nélkül, akár a sereg éles eszű, kitartó erélyű vezér nélkül okvetlen legyőzetik. Az ellenségtől is el kell tanulnunk a jót. — Sokat sopánkodunk a római katholiczismus előnyomulásán s aggódva tekintünk hóditásaira. — Hát pedig sikereinek titka nagyon egyszerű. — Egy akarat, a római pápa feltétlen — isteni tekintélyű szava uralkodik az egész tömegen, még pedig, elismert dolog, ma jobban, mint valaha. — Szavára odaadó lelkesedés gyulád fel a papok és hívek szívében. — Bölcseségében megingathatlan bizalom él, s. lia halálba küldené is híveit, ezek a csalatkozhatlannak felhívására, az üdvnek bizbnyos reménységével követik isteni parancsát nem ingadozva, nem birálgatva de még csak nem is gondolkozva a rendelkezésen. S lia egy püspök kívánsága elhangzott, versenyre kél az Urban fiainak mindenike, hogy az Urban atyjuknak kegyét kiérdemeljék. íme a jezuitizmus féltétlen engedelmessége, beleöntve a római katholikus egyház testébe. A római kath. egyház szervezete s rideg fegyelme a törvény erejével kormányoz s jutalommal biztat és lelkesít. Nekünk is van Urunk, Királyunk, — ki tőlünk hálás szeretetet követel és méltán, mert megérdemelte életével, halálával s szellemi üdvjavainak folytonos közlésével. — Ha csakugyan pigra az a massa, én amondó vagyok, hogy hiányzik belőle ez a benső,