Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Külföld - Socialisták naptára

11 f 1

1 i, Baden. Karlsruheban következő lelkipásztori rendet terveznek : 1. §. Mindennemű lelkipásztorkodás különösen keresztelés, esketés, temetés és a konfirmandusok tanítása is, valamint a szegények és betegek ápolása valamely kerületben a kerület papjának joga és kötelessége. Más lelkész által kerületében végzett egyházi cselekvényekről az illetékes lelkész értesítendő. 2. §. A kerületnek egyházi tagjai a lelkipásztorkodás minden ügyében (1. §.) kerületük lelkészéhez forduljanak, kivévén hogyha más kerület lelkészét választanák lelkipásztorukul 3, 4, 5 §§. szabályzata szerint. 3. §. Más lelkipásztor megválasztása csak akkor lehető, ha a kerület lelkészétől jelentés mellett eltávozott és a választott lelkésznél bejelentette magát. 4. §. A kerületi lelkésznél való bucsu-bejelentést személyesen vagy írásban teszi a családfő, vagy ennek helyettese, a választott lelkipásztor megjelölésével. E bejelentésről a kerületi lelkész bizonyítványt állít ki. 5. §. A választott lelkésznél való bejelentés a kerületi lelkész elbocsátó bizonyítványának átadásával történik. Mig a választott lelkipásztor nem birja a fentkövetelt bizonyítványt a neki szánt lelkipásztori állást nem fogadhatja el. 6. §. A 3. 4 és 5 §§-ok határozatai megfelelően alkalmazandók: a) Minden további változtatásnál a lelkipásztor választásában. b) Egy parochiai kerületből a másikba való költözésnél, hogyha az illető nem akar eddigi kerületi papjának lelkipásztorlatával élni (7. §.), hanem előbbeni lelkipásztorát kívánja megtartani. c) Midőn egyes hivatalos cselekvényt más városi lelkészszel akar valaki végeztetni (p. o. keresztelést, esketést stb.). mely alkalommal világosan megjelölendő, hogy a lelkész meghívása csak egy esetre szól. 7. §. Lakás változásnál, vagy pedig más lelkipásztor választásánál az egyház hive. hogyha kijelölt kerületi lelkészének lelkipásztorkodásába lép, tartozik ez utóbbi az előbbeni lelkipásztort Írásbeli tudósítással értesíteni. Ez intézkedésnek czélja, hogy az egyes gyülekezetben a külömböző lelkipásztorok viszonyai a hívekhez úgy rendeztessenek. hogy megtartatván a lelkészi körök, a hivek személyi szabadságának jogosultsága is biztosítva legyen. Különösen nagy egyházainkban, melyekben a személyes viszonyok igen gyakran, vagy a behozott szokás által korlátozva vannak, vagy személyes Önkény uralkodik : az ily rendezés nagyon is ajánlatos volna. Socialisták naptára. Érdekes naptárt állított Ö3sze a social-demokrata „Vorwärts", leginkább oly adatokat vettfel. a melyek a német munkás mozgalmakat vagy a munkás vezetők szenvedéseit tárgyalják. Például Bebel, Liebknecht elfogatása. Lassale élete egészen párbajáig s abból folyó haláláig. Fontos a munkásokra nézve 1789-iki francia forradalom, 1848-iki barikádok harcza, az egyes merényletek napjai mind ki vannak emelve. A munkásokra nézve a koronás fők kivégzése is nagyon fontosnak tekintetik, természetesen hogy az orosz történelem is sok adatot nyújt. Az ily emléknapok közé még némely találmányok keletkezésének ideje is fel van véve. Mindenesetre érdekes ez a naptár, mely megmutatja, mely adatok lényegesek a munkásokra nézve és mily példákat állít fel a socialdemokratia hivei számára. A magyarországi egyházpolitikai vitáról, mely a törvénytelen keresztelésekből származott, a „Lutherische Kirchenzeitung" azt mondja, hogy az egészen új stádiumba lépett. Ugyanis, — úgymond — várakozás ellenére Rampolla bíborosnak a magyar püspöki karhoz intézett leiratai, melyeknek tartalmát eddig csak hírből ismerték, nyilvánosságra jutottak. Ez iratok elseje szerint a biborosi congregatio azt határozta, hogy nem tűrhető, miszerint Csáky miniszter a törvénytelen keresztelésekre vonatkozó rendeletének a r. kath. clerus engedelmeskedjék, továbbá, hogy a vegyes házasságok megáldásához szükséges engedély csak akkor adassék meg, ha a gyermekek neveltetésére nézve a r. kath. egyház követelésének elég van téve. A pápa helyeselte a határozatokat, A második leirat egy új biborosi congregatio határozatának alapján kijelenti, hogy az egyház mindaddig, míg az 1868. LIII. t.-cz. határozata a vegyes házasságokra nézve jelen alakjában fennáll, semmiféle közvetítő javaslatokat el nem fogadhat, mert úgy a törvény, mint a miniszteri rendelet az egyház tanításával ellenkezik. A Curia azonban a kormány békés hajlamai iránt bizalommal viseltetik és Simor prímást felkéri, hogy igyekezzék a kormány n}

ral a megoldásnak új módját feltalálni. Meg kellene fontolni, hogy vájjon nem volna-e jó, ha a papság minden esztendőnek végén egy szabatosan készített névsort állítana össze az anyakönyvből és azt átküldené, ha a kormányban meg lehet bízni, hogy ezekkel vallás ellenes irányban visszaélni nem fog, ellenben a Curia élesen elitéli a különféle püspökök magaviseletét, a kik négy év előtt egyházmegyéikben azon keresztelési bizonyítványokat megengedték és midőn a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeleteinek közlése előtt megkérdeztettek, azt válaszolták, hogy a bizonyítványok ily kiszolgáltatásának semmi sem áll útjában, hogy azt a lelkészek valamennyien teszik. Az idézett lap azt is tudja, hogy a magyar püspököknek Budapesten deczember 16-án tartott értekezlete valamennyi jelenleg szőnyegen levő egyházpolitikai kérdéseket tárgyalta, de kötelező erejű megállapodásra egyre nézve sem jutott. fUflllíL Előfizetésre való felhívás. Lapunk kilenczedik évfolyamát kezdjük meg. Solia sem volt reá oly szükség, mint épen most a „zsinat" esztendejében! E szükséget érezzük s a belőle folyó kötelességnek áldozattal is megfelelni készek vagyunk.