Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - Helyzetünk – Teendőnk

Kilenczedik évfolyam. 2. szám. Pozsony, 1891. évi Január 10-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. „ , M.EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Elo'fizetesi ar: 7 Hirdetés ára: Egész évre . 6 frt — kr. Négyhasábos petit sorként félévre . . . 3 „ — „ Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konvéntutcza 6 sz. a. egyszer közölve 7 kr., negyedévre .1,50., , ,„,.,, többször közölve 5 kr. .bejelos szerkesztő s kiadó : Egy szám ára: 12 kr. o. é. i Bélyegdij : külön 30 kr. -) TiR.szTYEi^rszis:"^' FERENCZ. Tartalom : Helyzetünk. — Teendőnk. (Dixi.) — Reformmozgalmak a tanügy terén. (—a. —s.) — Gyülekezeti tisztviselőink díjazása. (—y.—) — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. Helyzetünk. — Teendőnk. A ki az 1868. évi LIII. t. cz. hozatala alkalmával tanúja volt azon általános megnyugovásnak, mellyel a benne nyilvánult törvényhozási igazságszolgáltatást az egész nemzet, minden felekezeti kiilönbiég nélkül fogadta : távolról sem álmodta, volna meg azon ellenszegülést, melylvel a törvény végrehajtását követelő s sanctióval is biztosító mult évi febr. 26-án kelt miniszteri rendelet a róm. kath. papság részérói találkozott. — Mindnyájan ugy gondolkoztunk : a törvény, törvény Î azt minden magyar honpolgár megtartani köteles. — Az államkormány kötelessége a törvénynek érvényt szerezni s hatalmának egész súlyával sújtani a törvényszegőt. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter tehát kiadott rendeletével csak kötelességét teljesítette ; miért mi csak elismeréssel és hálával tartozunk neki. A törvény keletkezése után lefolyt idő eseményei kissé aggodalomba ejtettek ugyan kivált minket, protestánsokat. — Tapasztaltuk, hogy a re versalisok törvényileg s ujolag történt érvénytelenítése daczára, a vegyes házasoktól a róm. kath. papok biztosítást követelnek, hogy gyermekeiket a róm. kath. egyház tagjaivá nevelik s a törvény világos intézkedése ellenére kereszteltek is. — 22 év óta esperességi, kerületi s egyetemes gyűléseink telve voltak ilynemű sérelmes esetekkel s még a biróságok dolgát is szaporítottuk ; de legtöbben abban a véleményben voltak, hogy ez az egész hajsza, egyes r. k. papok túlbuzgóságából származik s itt-ott viszonzásul a mieink is félre téve a törvényt, ellenfeleik nyomán haladtak. — (Ez helytelen volt, mert a törvény akár előnyömre, akár hátrányomra van szent és sérthetetlen ! Másnak törvényszegése fel nem jogosít engem a törvénysértésre). Mi tehát örömmel üdvözöltük a febr. 26-ki rendeletet gondolva, hogy ez véget vet a zavarnak. De mi történt ? A r. kath. papság sorakozott, gyűléseket rendezett, kérvényeket Íratott, jobban nyomatott a rendelet ellen s az annak alapjául szolgáló törvényczikk megváltoztatására, — Látható, tévedésmentes fejéhez fordul „Mária országának egyháza" s Róma megszóllak, a magyar törvény ellenére megkeresztelt gyermekről szóló anyakönyvi kivonat kiszolgáltatása — dogmáiba, r. kath. papi lelkiismeretbe ütköző dolog lett. Mi kinek-kinek vallásos meggyőződését, ha nem is osztjuk, sőt ha annak ellenkezőjét tartjuk is igaznak, tiszteljük. S ez esetben sem akarunk vitába bocsátkozni a róm. kath. papsággal, de még találékonyságát s úgynevezett hithűségét dicsérjük is s más alapon ugyan s más irányban, de kivánnók, hogy a mi papságunk hasonló buzgalmat és tömörülést birna felmutatni : — de mégis a megindult actioval szemben állást kell foglalnunk. Azt fogná ugyan valaki mondani : Itt az államkormány küzd a r. kath. papsággal ne avatkozzunk beléjök. Igaz, első sorban e két hatalom áll egy-mással szemben, csakhogy e küzdelemben a törvény előtti egyház-egyenjoguság, az egyházak közötti viszonosság elvei forognak a koczkán s mint a magyar haza fiaira, de mint protestánsokra nézve is nem lehet közönyös az, hogy hazánkban az országgyűlés által hozott, koronás királyunk által szentesített törvény uralkodjék-e, vagy pedig a r. kath. papok dogmatikai ötletei, ha azokat mindjárt Róma szentesítette is. — A klerikalizmus vérszemet kapva a belgiumi klerikális párt helyzetétől s felbuzdulva a németországi czenrrumpárt sikerén, egy klerikális czentrumpárt létesítésén töri a fejét, hogy ennek döntő befolyásával uralkodjék hazánkon s a szegény páriáknak tekintett protestánsokon.