Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - Polgári házasság (Lauko Károly)

112 4) De van még egy nehézség, mely ólomsulylyal bénítaná meg külömben is tehetetlen egyetemes pénztárunkat. Theologiai akadémiánknak tanítóképzővé való szervezkedése tetemes költséggel is járna. Hangszereket, nevezetesen zongorákat feltétlenül be kellene szerezni s a törvény 13. §-a értelmében gyakorló iskolát felállítani ; — a mezei gazdaság és kertészetben való gyakorlás érdekében a tanitóképzőnek legalább 2 holdnyi kertre volna szüksége (1. törvény 83. §). — A követelt gyakorló iskolával szemben hivatkozhatnék ugyan valaki a Pozsonyban létező népiskolákra, mint a melyekben theologusaink eléggé gyakorolhatnák magukat. E hivatkozás azonban a gyakorló iskola feladatának félreismeréséből és a helyben létező népiskolák nem ismeréséből magyarázható meg. — A gyakorló iskolának — tekintettel azon gyakorlati czélra is, mely szerint csak a legszegényebb gyülekezetekben lesz kénytelen a pap egyszersmind tanítóskodni, — egy tanitós iskolának kell lennie. Ily iskola Pozsonyban nincs. A pozsonyi iskolák továbbá vegyes, nevezetesen német és magyar nyelvűek, a mi miatt theologusaink nagyobb része gyakorlatilag az oktatásban részt nem vehetne. Végre pedig — s erre fektetem a fősúlyt, a gyakorló iskola tanitója kell, hogy tantárgya kezelésében egészen a nevelés- és oktatástan tanárának s nevezetesen a módszertani gyakorlatok tanitójának álláspontján álljon s az elmélet alkalmazását mutassa be s ugyan ebbe vezesse be a theologusokat. — Ez merő lehetetlenség 6, ép a módszeres kezelésben egymástól lényegesen eltérő tanitóval szemben, lehetetlenség még akkor is, hogy ha a helybeli gyülekezet megengedné azt, hogy elemi iskolái gyakorló iskolákká válnának. — Az elemi iskolák felhasználásáról tehát feltétlenül le kellene mondani s gyakorló iskolát kü- I lön gyakorló iskolai tanitóval felállítani. Már most feltéve, hogy a helybeli gyülekezet ily gyakorló iskolára külön adna termet, feltéve azt is, hogy theologusaink a gazdaság és kertészetben nyerendő gyakorlati képzést szinte szívességből a helybeli szőlészeti kertészettel egybekapcsolt iskolában megszerezhetnék s így a 2-holdnyi kert megszerzésének szüksége is elesnék : mégis egyszer s mindenkorra a következő beruházásokra volna szükség : 1. a gyakorló iskola felszerelésére (padok, taneszközök) : . . 600 frt. 2. zeneszerek, nevezetesen zongorák beszerzése 800 „ összesen . 1400 frt. Ezenkívül az akadémia évi budgetje is lényeges megterheltetésnek volna kitéve. — A gyakorló iskola lanitójának évi fizetése 800 frt. Ugyancsak Ő adná elő a zenét kezdőknek h. 3 órában haladóknak „ 3 „ a zeneszerkezettant „ 2 ,, a módszertani gyakorlatokat „ 4 „ a gazdaság és kertészetet . „1 ,, összesen h. 13 órában. Az órát csak 50 frttal számitva 650 frt. A neveléstörténet és neveléstan 2 órai szaporodását à 100 frt. 200 ,, A gyakorló iskola fűtését s az igazgatással járó irodai stb. terhekért 200 „ összes évi költség 1850 frt. A kimutatott szükséges összegek magukban véve csekélyek, mindamellett mégis tekintettel a theol. akadémia pénzügyi helyzetére azok folyóvá tételét lelkiismeretlen pazarlásnak tartom. — Addig, mig a theologiai akadémia tanárainak évi fizetése Pozsonyban 1500 frt., mig a gyakorlati theologia tanárának, az igazgatónak, a könyvtárosnak fizetése — semmi; addig, mig a könyvtárra való kezdetleges 500 frt.-nyi előirányzat nem csak hogy be nem tartatik, hanem úgy mint ez évben alig 100 frt -ra leszállíttatik ; addig, mig egyetemes egyházunk tisztán csak az akadémiának élő tanárai nyugdíjintézetéről nem gondoskodott : addig minden új teher elvállalása tényleg, nem csak nézetem szerint, — lelkiismeretlen pazarlás lenne. Ezek azon nyomós nehézségek, melyek a tanítóképzés felölelését akadémiánk keretén belül egyenesen megtiltják. Mindegyik magában véve elégséges ok arra nézve, hogy akadémiánkat eme költséges, zavarokra és complicatiókra vezető uj intézménytől óvjuk meg. Schneller István. Polgári házasság, in. A polgári házasság behozatala által nem szünik-e meg, avagynem s z e nved-e csorbát a vallásnak, az egyháznak áldásos befolyása a házasságkötésre s az abból folyó házassági, családi életre, — és nemlazuland-e meg az egyház közötti régi jó viszony? Épen nem ! Sőt ellenkezőleg, ép akkor nyiîik és tisztul meg a tér, melyen az egyház akadálytalanul teljesítheti fönséges és eredményeiben áldásos feladatát. Pulszky Ferencz midőn a polgári házasságról értekezve s a felekezeti sok huzavonát és lelketlen torzsalkodások eseteit jelezve azt mondja, hogy „ . . . Ily botrányos esetek ismételt előfordulása csakugyan szükségessé teszi, hogy az állam rendezze a házassági jogot és szabályozza törvény által, mely minden felekezetre kiterjed, a házassági kötelék megbontásának, a válásnak eseteit és módját; ez pedig csak ugy történhetik, ha a házasság, nem mint eddig, kizárólag egyházi, hanem ezentúl az államra nézve polgári kötés leszen". . . egyszersmind hangsúlyozva hozzáteszi, miszerint „hiba volna a felfogás, hogy az ily polg. hatóság előtt kötött házasság megszüntesse az egyházi szertartást... A kötelező polg. házasság be-