Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A zsinat az egyházi alkotmány-tervezet keretében (Kund Samu)

lés intézményeiben fenyegette — és nagy lelkében megfogant az eszme : mentsük meg elzüllésnek kitett árváinkat s térítsük vissza leányainkat az apáczazárdák édes mérget lehellő falai közül. — És nagyszabású tervekbe fog. Az 1880. évi kerületi gyűlésen indítványt tesz egy 100 árva részére emelendő kerületi árvaház épitésére, s nem sokkal később egy ker. felsőbb leányiskola felállítására. És felhivását újból csodás siker koronázta. Már 1883-ban, Luther születésének 400-ik évfordulója alkalmából megnyílik az árvaház Rozsnyón, kezdetben csak 10 gyermekkel, de kiknek száma azóta évről-évre szaporodik — s 1886-ban megnyílik a modern paedagogia kívánalmainak mindenben megfelelő felsőbb leányiskola s nevel azóta a protestantismusnak hiterős leendő anyákat, kikben a jövő nemzedék vallásos érzelmeinek legszebb biztosítéka rejlik. Ezen intézet az első volt ev. prot. egyházunkban. Czékus neve már csak ez egy tény miatt is — örökké élni fog. — Ott van mindkét intézet Rozsnyón közel az ő vólt lakásához elhelyezve . . . Képzetemben ott látom már a kettős intézet udvarán az ő szobrát. — Egy magyar Franck e, kinek még azaz emlékezetes 7 ezüsttallérja sem volt, a mivel művét megkezdette. Lesz-e majd méltó utódja?! . . . Ily nemes, ily eredménydús élet nem maradhatott jutalom nélkül. És valóban első és legnagyobb jutalma volt az ő családi boldogsága, fenkölt lelkű, a classikus kor tisztes nőire emlékeztető neje és 9 gyermeke körében, — kik valamennyien, kivéve a 9-iket, ki virágzó hajadon, már czéljukat érték; — jutalma volt nyájának, a kerületnek és az egész országnak bálványozó szeretete, mely őt 1885-ben rozsnyói 25 éves lelkészi jubileumán, — s majd 1889-ben születésének 70-ik évfordulóján a tisztelet és szeretet annyi megszámlálhatlan jeleivel elhalmozta; — jutalma volt s bizonyára ez volt a legédesebb — azon édes öntudat, a melylyel f. hó 6-án délelőtt örök álomra hajtotta fejét, mint a hű sáfár — kire immár üdvösség vár. Hogy mit vesztett benne egyházunk — hadd jelezze azon gyönyörű jubiláris serleg felirata, a melyet hű rozsnyói híveitől kapott : Iskolák és intézetek, egyletek, özvegyek, árvák Áldják műveidet, hirdetik érdemidet. S érdemeid emlékét a hála megőrzi s csodálja Mit tehet ész és szív és a szilárd akarat." ... Bizony ő elmondhatta : „Exegi monumentum aere perennius." Legyen köztünk emléke mindvégig áldott! S. L. Zsinati előmunkálataink alkotmánytervezetében a zsinat, az egyházi törvényhozás ezen alkotmányos testülete nem nyert helyet! Egyház alkotmányunknak az egyházközség alapján emelt épülete azokban tető nélkül maradt. Az egyetemes gyűlést, mint kormányzó, igazgató testületet annak tekinteni nem lehet. Ezen fogyatkozását maga az egyház-alkotmánytervezet tárja fel a figyelmes olvasó előtt. A 96. aa) pont alatt azt mondja, hogy az egyetemes gyűlés, mint a magyarhoni ev. egyház legfelsőbb kormányzati hatósága előkésziti a zsinatot. Úgyde mi a zsinatnak jog- és hatásköre, e kérdést nem tisztázza; azért oly teendőket biz az egyházegyetem közgyűlésére melyek egyházjogtani alapelvek s közfelfogás szerint a zsinat hatásköréhez tartoznak, s melyek közül itt most csak azt az egyet hozom fel, a melylyel a zsinati előmunkálatok önmaguknak ellent mondanak. T. i egyfelől az egyetemes gyűlés hatásköréhez tartozónak mondják az egész egyházra kötelező erővel biró perrendtartásnak, bírósági szervezetnek fegyelmi szabályzatnak megállapítását, másfelől ugyan ezen tárgyat a legközelebbi zsinat tárgysorozatába felvçtte. (96. c pont és 41—83. lap). -És mikor, mikép kell előkészítenie a zsinatot, mikép kell ennek megalakulnia, szervezkednie, azt továbbra is az egyetem intézkedésére látszik bizni, ugy hogy ezen tekintetben az egyház törvényhozó testülete azon közigazgatási testületnek van alája rendelve ! Hogy a küszöbön levő zsinat szerkezetére nézve az 1868 évi egyetemes közgyűlés hozott határozatokat, ez a dolog természetéből folyik s szükségbeli eljárás. De praecedensül nem szolgálhat. Zsinati alkotmánytörvényünk még nincs. A legközelebbi zsinat alkotmányozó zsinatunk lesz. — Valahogyan csak meg kellett indítani az ügy folyását és medre felé terelni. E tekintetben előnyben vagyunk helv. hitv. hitrokonaink felett, kiknek e czélból egyetemes értekezletet kellett tartaniok s a zsinati előmunkálatok elkészitése czéljából bizottságot alakítaniok. Az ág. hitv. evang. egyháznak tényleg immár meg van az az egyetemes hatósága, mely az ügyben eljárhatott. De önmaga az 1868. évi egyetemes gyűlésen hozott s idevágó határozatok czime, valamint annak első §-a félreérthetetlenül kimondják, hogy azok a határozatok csak is a legközelebbi zsinatra vonatkoznak ! Kiindulási pontul, alapul még is szolgálhatnak ezek az egyetemes gyűlésen hozott határozatok azon javaslat megállapításánál, mely a zsinat jog és hatásköréről, szervezetéről az egyházalkotmány tervezetébe beleillesztendő ; sőt erre nézve ama határozatok igen becses, ' bár kibővitendő, módosítandó anyagot szolgáltatnak. Ezen módosításokat s bővítéseket igénytelen nézetem szerint mikép tartom körvonalozandóknak, ezt próbálom a következendőkben előadni. Legyen szabad azonban eleve kijelentenem, 1) hogy ha az erdélyi szász atyafiak az egyetemes közgyűlés szózatát megértvén, testvéri meghívónkat testvéri indulattal elfogadják, nekik e több százados külön állás folytán, kifejlett jogviszonyuknál fogva a zsinat jog- és hatáskörére, alakítására, szervezetére nézve is fehér lapot kell fennhagynunk, melyen a saját viszonyaikból, külön szükségleteikből folyó, előttünk ez