Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Nagyt. Gallé Andor pestmegyei alesperes jubileuma

318 tanítónak kiképeznie. Hogy pedig ki a jó tanító, erre egyszerűbb felelet nem lehet, mint hogy jó tanító az, aki jól tud tanítani; aki a 6 — 12 éves gyermek érzelmi és értelmi színvonalára helyezkedve, a gondjaira bizott gyermekek érzelmeit nemes irányban vezetni, értelmét fejleszteni, szóval a növendéket nemesen érezni és önállóan gondolkodni megtanítani képes. Mindehhez a Comenius, Rousseau, Pestalozzi és mindmegannyi pedagógus életrajzának ismerete magában korántsem elegendő, míg másrészt csakugyan vannak hivatásuknak jól megfelelő tanítók, a kik a neveléstudomány eme korszakokat alkotó alakjairól talán soha sem hallottak. Van azonban a tanítóképezde tantárgyai között egy, a mely a czikkiró figyelmét teljesen ki látszik kerülni, vagy általa kelleténél kevesebbre becsiiltetik, pedig ép e tárgy adhatja meg a tanítónak azt, a mire mint ilyennek a legnagyobb szüksége van, hogy t. i. jó tanítóvá lehessen. Ezen tárgy pedig nem más, mint a tanítási módszertan (gyakorlati tanítástan) és az ezzel kapcsolatban a tanítóképezdékben tartatni szokott tanítási gyakorlatok, az u. n. gyakorlóvagy mintaiskolában, ahol a képezde mellett ilyen létezik. Régi dolog, hogy az elmélet csak akkor válik ránk nézve hasznavehetővé, ha a gyakorlatban alkalmazni is tudjuk. Nem azzal kellene tehát annyira törődnünk, hogy a theologiát végzett tanítójelöltek a tanítóképesítési vizsgálaton a theologián is már hallgatott tárgyakból újból és minő jegyet kapnak, mint inkább, hogy a gyakorlati tanításnak nagyfontosságú kérdésével hozassanak tisztába, hogy a népiskolában tanítandó tárgyak tanítási módszerével, a közlő, kifejtő stb. tanalakkal és alkalmazásának módjával megismertessenek, szóval, hogy jó tanítókká képeztessenek. Bármily dicséretre méltó különben a testvérintézetek kölcsönös bizalma egymás iránt, amely e kérdésnél a neveléstudományi tárgyakból a theologián nyert jegyeknek a tanítói oklevélbe való egyszerű átvitelében és magának a tanítóképesítési vizsgának csupán a zenei tárgyakra való szoritkozásában nyilvánulna, még sem szabadé kölcsönös bizalomnak annyira mennie, hogy a képesítési vizsga a theologián már hallgatottakon kivüli tárgyakra nézve is csak formalitás legyen. Mert hiába, a theologus a szorosan vett „népneveléssel" nem foglalkozott, szükséges tehát, hogy ezt, — ha már végzett theologus létére tanítóskodni kiván, utólagos tanulmány által pótolja. Ez irányban hasson egyházi hatóságunk, akkor meg lesz a garantia, hogy lelkésztanítóink ez utóbbi, nem könnyű hivatásuknak is minden tekintetben jól meg fognak felelhetni; akkor a tanítóképesítési vizsgákat vezető bizottságok teljes nyugodtsággal helyezkedhetnek majd a czikkiró ur által is hangsúlyozott kölcsönös bizalom álláspontjára. Korda József', levita-tanító. 111 f 11D. Nagyt. Galle Andor pestmegyei evang. alesperes jubileuma. — Magasztos események megünneplésére gyűlt egybe a templomba szept. 14-én a kishartai evang. gyülekezet közönsége. Az életkor és érdemek súlyától meghajolt őszfürtű lelkésze ez időtájt éré meg pásztorkodásának 50 és boldog házasságának szintén 50-nes arany évfordulati ünnepét. Szerte a megyéből megjelentek a jubilánsnak üdvözletére egyházunk kitűnőségei, kartársai, nagyszámú tisztelői s mindazok, kiket az elaggott derék lelkészhez akár pályatársi és baráti, akár rokoni vagy testvérfelekezeti benső kötelékek csatolnak. Az aranylakodalmat ünneplő tisztes házaspár élén vonult be a sokaság az Isten szent házába, hol a gyülekezet apraja és nagyja, szegénye és szerencsése tömeges részvétével kezdetét véve a hálaadó istentisztelet. Megharsant a tekintélyes egyház hatalmas méretű templomában az ünnepet megnyitó szent ének, melynek végeztével a család közvetlen rokona, egyházunk dísze és büszkesége legyőzve a messzi út terhes fáradalmait, megjelent, hogy kegyelete adóját érdemesünk irányában a legszebb módon, alkalmi beszéd- és imával rója le. Az oltártól tova szálló csengő, zengzetes hangja, beszédének és imájának költői emelkedettsége, meglepő gondolat-fordulatokban való gazdagsága kellemes lelki élvezetet és bevezetőt nyújtott különösen az intelligens közönségnek. Sántha Károly hivünk beszédéből alábbiakban adom a kivonatos tartalmat: „A tüzet — szól Isten az ő szolgája, Mózes által, — a tüzet, mely az oltáron vagyon, táplálják az oltáron, el ne aludjék, hanem gondot viseljen a pap reá, hogy égjen az. 3. Móz. 6. 12. Rövid előszó után, felosztván mondandóit emlék, öröm és hála-ünnepi részre, ráfundámentolja az alapigére művének egész talapzatát s érdekkeltőleg kezdi emigyen : „Mig magasztos hivatás rakni, táplálni az oltár tüzét, azt a tüzet, melyet Jézus az égből hozott a földre : az istenfélelem tüzét, a buzgóság tüzét, a szeretet tüzét, hogy elmondhassuk : „Atyám, tégedet szeretni Oh mily nagy boldogság, Akaratodat követni, Már itt kész mennyország!" Hogy elmondhassuk: „Megmarad a hit, a remény etc. Mily dicső rakni, táplálni az oltár tüzét, hogy az ő oltáránál oltár legyen a sziv : tiszta, boldog és szent, örömben és fájdalomban etc. „Kettős tüzet rakunk mi az oltáron : rakjuk az istenfélelem és rakjuk a honszerelem tüzét. Krisztus példája s tanítása nyomán a jó keresztyén jó hazafi. A mi vallásunk, egyházunk mindig összeforrt a hazával. Mi azt tartjuk, hogy Isten szava szól hozzánk a költőnél, ki így zeng a hazáról : „Szeretve hozzád simulok ; — érted En nem cserélek más idegent; Oh mert előttem e drága földnek, Minden fűszála s porszemje szent !" Ezen első rész után mesterileg rajzolja a lelkész örömét. Oh mily szépek az evangéliom hirdetőjének lábai, ki örömet mond a jórul, szabadúlást hirdet és békességet prédikál. Öröm az az evangéliom, ez útban való öröm. Siralom völgyén, bűn homályán, sír éjszakáján mily öröm az evangéliom tűzét rakni ; mily öröm a vigasz, a béke, a remény sugarával az éjszakát deríteni. S ez örömmel raktad