Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - A mosonyi esperességből

303 választottat az esperesség nevében, viszont a megválasztott : felügyelő úr megindult hangon köszönte meg a benne helyezett osztatlan bizalmat s Ígéretet tett, hogy — mint eddig — ugy ezután is, legjobb akarata és tehetsége sze­rint szolgálatát az esperességnek, az egyháznak és iskolának s igy szeretett hazánknak is felajánlani mindig kedves köte­lességének fogja ismerni. Istennek áldasa kisérje a választó egyházakat s a megválasztott tisztviselőket. Szepes-Tótfalu, 1890. aug. 21. KaUath Károly, esperességi jegyző. * A mosonyi esperességből. Kicsiny, de protestáns érzü­letében erős esperességünknek megvannak majdnem mind­ama ténj'ezői, a melyek valamely egyházi testület fenállá­sát. felvirágozását, fokonkénti fejlődését biztosítják. Vannak vallásos, az egyházuk iránt lelkesülő hivei, van áldozat­készség, mely tekintve csak a legutóbbi évtizedben itten gyűjtött különféle alapokat, templom és paplak építéseket, gazdaságok beszerzését drága pénzen, új tanítói állomások szervezését, két filiának tetemes áldozatokkal létesített anyásítását, papi s ujabban tanitói özvegy-árva intézetek alapítását s fejlesztését — valóban felette örvendetesnek mondható. Megvan e mellett válogatott erőkből álló tanító­testülete, van lelkiismeretesen buzgólkodó papi kara, élén a tudományos képzettségű, az egyházkormányzatban kitű­nően jártas esperessel, a ki szeretettel párosúlt erélylyel vezeti tovább egy évtizednél kis esperességünk hajójának kormányrúdját s valahányszor megszólal, szinmézként foly ihletett ajkairól a remek eloquencia, építve, megindítva, vigasztalóan s lelkesítve. Mind eme drága adományok bir­tokában hálásan emelhetjük fel sziveinket Istenhez, a kitől jő minden jó és tökéletes ajándék s a ki bennünket is meg­áldott az elősorolt testi s lelkijavakkal. De egyben mégis nagyon szűkölködünk, mert fájdalmasan nélkülözzük espe­rességünkben, az intelligens világi elemet. A mi megvan, lelkes, buzgó, de felette kevés, úgy annyira, hogy ha eset­leg egyházfelügyelőre van szükség, más esperességben kell körülnéznünk arra való nemes, lelkes férfiak után. Azért bizony nagyon nehezen viseljük az Isten bölcs akaratjából reánk mért azon nagy veszteséget, mely ért bennünket, mikor szeretett s mélyen tisztelt esperességi felügyelő urunkat, méltóságos Major Pál urat a kérlelhetlen halál kiragadta körünkből. 18 évig volt a minden izében erős protestáns érzelmű férfiú felügyelőnk. A kitűnő, a megyei életben is nagy tekintélyű jogász, volt országgyűlési kép­viselő, min. tanácsos, kir. tanácsos, a III oszt. vaskorona­rend lovagja, egyházi életünkben a milyen áldásos műkö­dést fejtett ki, oly annyira keservesen fogjuk kipróbált erejét nélkülözni ezentúl. Velünk érzett, értünk fáradozott mondhatni élete utolsó percéig, mert a testileg már törő­dött férfiú esperességünk képviseletében kötelességének tar­totta legutóbb L.-Szt-Miklósra is elmenni a kerületi gyű­lésre s az út fáradalmaitól megviselve dőlt ágyba s öt napi szenvedés után a sirba f. évi aug. hó 13-ikán. Emléke áldott lészen a mosonyi esperességben, mely neki annyit köszön, áldott a dunáninneni egyházkerületben, melynek gyűlésein ő oly annyiszor fénylett bölcs tanácsával, erős protestáns elveivel, magyar hazafias érzületével. Fényes temetést rendezett a drága halottnak nemes Mosony vármegye s a mosonyi evang. esperesség közösen M.-Ovárott aug. 15-ikén. Honnan veszünk a megüresedett kiváló állásra termett férfiút, méltó utódot ? „Keressétek és megtaláljátok!" így talált a németjárfalvi, esperességünkbeli elárvult gyülekezet is derék lelkipásztort, olyat, a ki kétségkívül fokozott mérvben teljesítendi a hozzá fűzött szép remé­nyeket. Nagytiszteletű Ebner Gusztáv úrnak Pozsonyba lett megválasztatása folytán Német-Járfalu-Oroszvár olyan lelkészt veszített, ki ismert erélyével s lelkiismeretes ügy­! buzgalmával szép sikereket aratott egyházában, melynek különösen anyagi helyzetét törekedett biztos alapokra fek­tetni. Jól megmunkált talajt s azon már is az első zsenge gyümölcsöket termő munkamezőt hagyott hátra utódjának, kit Istenben boldogúlt felejthetetlen püspökünk utolsó jeles segédjében, nagytiszteletű Wenk Károly úrban talált meg a gyülekezet. A majdnem egyhangúlag megválasztott lelkészt f. é. aug. 24-ikén igtatta lelkipásztori hivatalába nagytiszteletű Schuh Ágost mosonyi esperes úr olyan remek beszéd kíséretében, melyből nem csak az új, de a jelenvolt három esperességbeli lelkész urak is új erőt s lel­kesedést meríthettek a szép, de sokszor oly nehéz papi hivatalnak Isten és emberek előtt való kedvességben vise­lésére. — Beköszöntő beszédjét mondá el ezután Wenk Károly testvérünk Rom. 15, 29—40 alapján, melyben ki­fejté, hogy ő a hívekhez az evangyéliom áldásával, szigorú kötelességérzettel és egy szívélyes kérelemmel jön. Az ékes nyelvezetben szerkesztett s részeiben jól átgondolt, egész­ben pedig gyújtó lelkesedéssel elmondott hatásos e beszéd épített, buzdított. Szívből gratulálhatunk a ném.-járfalvi­oroszvári gyülekezeteknek, hogy ilyen jeles erőt sikerült megnyerniök Wenk Károly lelkészben, kinek alapos készült­ségét nem csak a saját egyháza, hanem a mosonyi espe­resség is remélhetőleg nagy haszonnal fogja mindenkoron igénybe vehetni. —r. — Lapunk érdekében. Közeleg ezen évnek utolsó negyede. Felkérjük tisztelt olvasóinkat, szí­veskedjenek előfizetéseiket megújítani, a hátrálékosok pedig tartozásaikat kiegyenlíteni. Szerk. — „Luthertársasági közlemények." Lapunk f. é. 33. számában közzétett felszólítás folytán a III., IV. és V. számmal jelzett pályaművek szerzői már nyilatkoztak, mi­szerint a kivánt feltételekbe beleegyeznek s így jeligés le­veleik felbonthatók. Ez a f. hó 9-én tartott szűkebbkörű bizottságban megtörténvén, kitűnt, hogy a ,,Christian Traugott" etc. czimű elbeszélés szerzője: Fa m 1er Gr us t. Adolf, evang. lelkész Torzsán; — az „El­beszélések a magy. ref. történetéből" cz. nép­iratkának szerzője: Keviczky László evang. lel­kész Kondoroson (Békésmegye); — s az „Isten megsegít" cz. pályamunkának szerzője: Pálmay La­jos, ev. segédlelkész Győrött. A II. — „Bahil Mátyás" cz. munkának szerzője ez ideig nem nyilatkozott. — Ugyanezen ülésben bemu­tattatott az e napokban megjelent 1891-iki tót naptár, mely Hornyánszky-nál és a szives bizományosoknál 20 krval kapható. Végre megállapíttatott nagy üléseink ideje m. pd. az igazgatótanács nagy ülése f. é. októ­ber hó 8-án d. u. 5 órára, az évi közgyűlés október 9-én d. u. 5 órára, melyre a t. tagok tömegesebb meg­jelenését annál inkább kérjük, mert akkorára lejárván 5 évi raandatumunk, az elnökség, tisztikar s igazgatótanács újra alkotandó. — Falvay Antal, bizotts. jegyző. — A soproni evang. lyceumban a beiratások a követ­kező eredménynyel végződtek : 1. A bölcsészet-theol. inté­zetbe 31 hallgató, — 2. A főgymnasiumba 361 tanuló — s 3. A tanítóképző intézetbe 64 növendék vétetett fel. — A főiskolai ifjúság összes létszáma e szerint 456. — Az iskolai év ünnepélyes megnyitása 4-én volt, mikor is köz­ének és Gombócz Miklós főisk. exhortator buzgó imája után Poszvék Sándor lyc. igazgató intézett az ifjúsághoz meleg hangú, szép buzdító beszédet s felolvasta az iskolai tör­vényeket. — Szept. 6-án a pót- és javító érettségi vizsga tartatott nt. Schneller István theol. akad. igazgatónak, mint kormányképviselőnek jelenlétében. A bölcsészet-theolog. intézeten a szeptemberi alap­vizsga 8-án folyt le. A jelentkezett 3 Il-é. hallgató közül

Next

/
Thumbnails
Contents