Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - A zólyomi esperesség közgyűlése

295 pontján Ipolysághon, a hol is biztosra vehetjük, hogy az alispán megkeresésünkre készséggel átengedi a megyeház egyik vagy másik termét közgyűlésünk megtarthatása czéljából. A szokásos megnyitás után előterjesztette az esperes részletes évi jelentését, a melyben első sorban azon nagy veszteségre utalt, a mely közegyházunkat érte föt. G-eduly Lajos és Czékus István halálában. Azután megemlékezett kslönos kegyelettel az egyh.-maróthi volt felügyelő Zmeskall Zsigmond s a pribeli, szuchányi s dacsolami egyházak volt felügyelőjének Dacsó Pálnak elhunytáról. Mindkettőben kidűlt esp. sőt közegyházunk két főoszlopa, a melyek ha hirdetik is, bánatos érzelmeket keltve, a múlandóságét, — úgy másrészt tartós alkotásaikban egyház terén megtartottuk, birjuk őket s szeretetünk megőrzi őket nemcsak, de vezérlő fényalakul oda állítja őket számunkra, a pályafutók számára, Hosszasabban foglalkozva a selmeczbányai s a hodrusbányai püspöki egyházlátogatással s az egyházi hivatalokban év folyamán bekövetkezett, — e becses lapok hasábjain időről időre feltüntetett s megbeszélt változásokkal, — utal, összes intézményeink lassú bár, de folytonos fejlődésére, gyarapodására. Igy kiemelte, a mi népünk hitbuzgóságának biztos hőmérője, hogy esp. egyházaink költöttek építkezésre a lefolyt évben 7194 frt ; önkénytes adományokban befolyt az esperesség területén 7803 frt ; az összes egyházakat terhelte 27.200 frtnyi tartozás ; ebből törlesztetett az elmúlt évben 2361 frt. Az összes templomok, ez idő szerint, jó karban vannak; 5 paplak s 2 tanitói lak javítást igényel ; iskola épült 1, javíttatott 8, az 53 iskolából 6 még átalakítást, 6 javítást igényel. A munka ezen irányban folyamatban van. Az összes tanköteles 99*l°/

0 látogatja az iskolát. A cultns emelésére s a lelki épülés előmozdításra szerzett három egyház orgonát u. m. a bakabányai, a világhírrel biró jägerndorfi Rieger czégtől ; a csalli Steinreich Lipóttól Budapesten s a sipéki leányegyház megvette a bakabányai egyház régibb orgonamüvét s azt szükségéhez képest átalakíttatta. Teszér pedig a kies völgyre letekintő tornyából csengő nyelven szóllaltatja meg új harangját. Küzdő egyházunk szolgálatába szegődött s vezető szerepre készül 10 ifjú u. m. 5 theologus s 5 tanítóképzős. De szükségünk is van mennél számosabb ujonczra, a menynyiben a régi gárda sorai ritkulnák nemcsak, de el kell látni a lelkiekben s különösen gondjainkba vennünk a börtönök szerencsétlen szánandó lakóit; igy a mária-nostra-i országos női fegyház felekezetünkbeli 28 elitéltjét is, kikbörzsönyi lelkésztársunk nem csekély gondját képezik. A közlekedés lényegesen megváltozott mai viszonyai mellett a felvidék népe még inkább talpon van mint valaha s engedve az áramlatnak az alföld áldott vidékeire vándorol s részben mint munkakereső ott meg is telepedik. Mind a mellett számban sem fogytunk meg s esperességünk még csekély (51 lélek) szaporodást is mutat. A tartandó zsinat képviseleti költségeiről eleve gondoskodunk, lélekszerinti félkrajczáros megadóztatás s önkénytes adományok gyűjtése által. Bárcsak megvalósulna mielébb a felette szükséges szervezkedés s egyházunk oldott kévéje egybegyűjtetnék, az egyesre s az összességre egyiránt kiható áldásos munkára. H. V. * A zólyomi esperesség évi közgyűlései. Szokás szerint ! Beszterczebányán, de az eddigi gyakorlattól eltérőleg az idén — a radványi vásár alkalmával — valamivel előbb i tartotta esperességünk évi közgyűléseit, melyek kiválóbb i élenkséggel és fokozott érdeklődésről tanúskodó részvét melI lett, folytak le. A papi értekezlet az esperességi közgyűlést megelőző napon aug. 26-án d. e. tartatott meg. Megelőzőleg 9 órakor Hodzsa József radványi lelkész Jan. XXI 15—17 alapigék alapján ihlettel , mondott beszédje után a testvéreknek kiszolgálta az Ur sz. vacsoráját. A lelkészek a templomból egyenesen az egyház diszes tanácstermébe vonultak, hol a veni sancte eléneklése után Nt. Mockovcsák János főesperes hatásos beszéddel nyitotta meg a papi értekezletet. Az írás Efez. VI. 10—13. szavaival kezdte megnyitó beszédjét, fejtegetve, mennyire szükség van épen napjainkban, hogy erősek legyünk az Urban és az ő hatalmas erejében, hogy megálhassunk az ördögnek hatalmasságai, a világ urai, az élet sötétségének vezérei és a lelki gonoszságok ellen. Utalva a kitűnően szervezett s egyöntetűen működő ultramontanizmus, törvényt, jogot, szeretetet, méltányosságot nem tisztelő hatalmaskodására, vázolta evang. egyházunk szomorú állapotát más országokban s áttérve jelen hazai viszonyainkra, igazoltnak ecselte a dunántúli egyházkerület érdemes felügyelőjének azon kijelentését, hogy a XIX-ik század vége felé a középkor sötét szelleme kisért. Miről a klérus viselkedése, melyet az elkeresztelések ügyében tanúsított az utóbbi időkben, világos bizonyságot tesz. Az elkeresztelési ügy — ugy mond — a melyet a m. kir. vallás és közoktatásügyi minister Urnák 10,086 sz. rendelete hozott napirendre, úgy látszik áldástalan kulturharczba fog sodorni minket, ha az országos törvények hivatott őre, a magas kormány nem lép fel ideje korán az eddig nála sajnálattal nélkülözött erélylyel, a törvény és felekezetközi lázítás, valamint a köteles engedelmességnek cynikus, hazafiatlan felmondása ellen, melylyel úgy az országos törvények szentségének, mint saját tekintélyének rovására naponként találkozik, és ha nem védi meg törvényes jogát, úgy mint más egyháznak, a protestánsénak is, mely itt hazánkban nem kegyelemből türt, hanem törvényesen befogadva és szentesített szerződések s törvények által jogilag biztosítva existál és hiven teljesíti úgy valláserkölcsi. mint magyar hazafias hivatását. Hangsúlyozta e mellet a pasztoralis fokozottabb gyakorlásánok szükségét, mert híveinket minden veszélyes csábítás ellen éber prot. öntudatuk legjobban fogja megvédeni. Az elnöklő főesperes megnyitója egész terjedelmében jegyzőkönyvbe vétetni határoztatott. Az értekezlet mindenek előtt mély fájdalmának adott őszinte kifezést azon igen érzékeny veszteség felett, mely ev. magyar Sionunkat érte a három oszlopférfiu : G-eduly, Czékus és Szeberényi püspökeink el húnytával. Legyen áldott emlékezetük ! Az értekezlet vitás tárgyai között legélenkebb eszme — cserére adott okot az elkeresztelési ügyre vonatkozó ismert ministeri rendelet. Abban egyértelmüleg megállapodtunk, hogy míg részünkről a rendelethez alkalmazkodunk, más felől őrködünk megtartatása felett; továbbá hozzájárúlt az értekezlet Thébusz János zólyomi lelkész indítványához, mely szerint a vallás és közoktatásügyi minister ezen rendelet kibocsátása érdeméből üdvözöltessék annak kiváló hangsúlyozása mellett, miszerint egyházunk reményű a magas kormány oly határozott magatartását, melylyel a felekezetek közötti jogegyenlőség és viszonosság követelményeit biztosítandja. Ez ügy kapcsán, azon tapasztalásból kiindulva, hogy a klérus a vegyes házasokat jegyzékben tartván, kitartó ostromával a reversalisoknak legtöbb esetben érvényt szerez, kimondatott, hogy egyházunkban a vegyes házasságokat mi is nyilván tartjuk, s folytonos pasztoralis figyelemmel kisérjük, hogy a r. kath. klérus befolyását ellensúlyozzuk.