Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A segédlelkészek a zsinaton

'292 A pátens szerint: „A zsinat választ elnököt a jelenlevő püspökök közül, azután alelnököt a jelenlevő világiak közül." Az 1868-iki javaslat: „Igazolva levén a követek közül a 2/s rész, a zsinat legközelebbi ülésében azonnal választ két rendes elnököt, egyet a lelkészi, egyet a nem lelkészi tagok sorából." Látszik ezekből, hogy mindnyájan a választást fogadják el, a dunántúli bizottság javaslatát kivéve. Nézetem szerint helyesen. Mert a zsinat törvényhozó, nem igazgató testület, az egyetemes felügyelő pedig igazgatásra választott tisztviselő. 01}

Tan viszonyban áll tehát az egyetemes felügyelő a zsinathoz, mint a ministerelnök a képviselőházhoz. A ministerelnök is első tisztviselő az országban, még sem elnöke a törvényhozásnak ; hanem a képviselőház maga választ magának elnököt. És ez helyesen van így. Az elnök nem vehet részt a vitákban ; ha a felügyelő hivatalánál fogva lenne a zsinat elnökévé : esetleg a maga bő tapasztalatait nem érvényesíthetné a tanácskozásban. Azt lehetne ez ellen fölvetni : hogy egészen más dolog kormányozni meg törvényt hozni : miért vesznek mégis részt a zsinaton hivataluknál fogva a felügyelők meg a püskökök hiszen Őket is igazgatásra választották, nem törvényhozásra. Azt hiszem, azért, hogy egyrészt a conservativ elemet képezzék (mint a felsőház a törvényhozásban), másrészt, hogy tapasztalataikat érvényesíthessék. Veres József, orosházi lelkész. Hogy az „előmunkálatok" a zsinatra nem minden tárgyát ölelték még fel a leendő tárgyalásoknak, azt bizonyítja az Ev. Egyház és Iskola mult 33-dik számában foglalt czikk a leánygyülekezeti tanítókról, azt bizonyitja többek közt az is, hogy a segédlelkészek helyzetéről, viszonyáról nem történt sehol említés. Pedig, hogy ezek állapota is tárgyalás alá vétessék égető szükség! Kimondotta több kerüli gyűlés, hogy egy-két segédlelkészi évet követel a végzett theologiai hallgatóktól, ha papok akarnak lenni. De mivel nincs annyi s.-lelkészi állomás és mivel e czélra kölcsön alap sincs, hogy minden theologus s.-lelkész is lehessen, azért most még a régi szokás mellett marad, hogy t. i. a theol. hallgatót, ha vizsgáit letette, azonnal papnak is lehessen választani bárhová. Itt még a vizsgarendre vonatkozólag is azt a megjegyzést koczkáztatnám, hogy a theologust candidaticumi bizonyítványnyal lehessen már választani vagy meghíni és felszentelni s.-lelkésznek. A szakvizsga úgy is, majd nem mind azon tárgyakat öleli fel, melyekből a papi vizsgán is kell* felelni. A papi vizsgát meg csak akkor tehesse le az ember, a mikor rendes lelkészi állomást kap. Lévén az gyakorlati vizsga, magától értetődik, hogy csak a megszerzett gyakorlat után lehet azt letenni. Segédlelkésznek vagy maga a lelkész hivja meg az embert, vagy ő és a gyülekezete, vagy a gyülekezet egyedül. E szerint tartoznak gondoskodni is a s.-lelkész ellátásáról és fizetéséről. A hiványok, — a milyen soványok, olyan bizonytalanok a kifejezésekben. Egyik rossz oldaluk az, hogv csak egy évnegyed vagv félév utánra igérik az első fizetést. Kérdem : nem könnyebben esnék a papnak havonta vagy két három hónapra előrefizetni ezt a csekély összeget, mint a s.-lelkésznek oly soká várni ezen pár forintra? A lelkésznek van vagy lehet legalább annyi pénze, hogy azt tehesse, de nincs mindig a s.-lelkésznek annyija — mellékjövedelem hiányában — hogy egy vagy három, vagy plane hat hóig ellehessen krajczár nélkül; különösen ha szülei vagy rokonai nincsenek vagy ha ezek nincsenek abban a helyzetben, hogy őt segíthessék vagy segíteni akarnák. Továbbá miért nincs felvéve semmi a s.-lelkész jogairól a rendezetekben ? Hát csak kötelességeik vannak, jogaik pedig csak annyiban mint a régi andiat, alias juratusoknak? Azután milyen helyzetbe jut a s.-lelkész, ha főnöke meghal? Azt mondják, hogy a halál megbont minden szzrződést. Elfogadom. De lia a lelkész és a gyülekezet vagy a gyülekezet maga hivta meg a s.-lelkészt, köteles-e ez akkor is mindjárt helyét elhagyni, ha főnöke meghal? És mit kezdjen, ha elmegy, ha nincsenek rokonai vagy szülei, kik befogadják vagy befogadni akarnák? Menjen nevelőnek? Felszentelt ember? Milyen anomalia! És miből éljen, ha más alkalmazása nem akad egyhamar? Jó volna tehát kimondani, hogy oly esetben, ha a lelkész meghal, az akkori s.-lelkész megmarad helyén administratornak addig, mig vagy őt meg nem választják lelkészöknek vagv mig az új lelkész helyét el nem foglalja. Ellátásáról, esetleg nagyobb mint kápláni fizetéséről az illető egyház vagy egyházak tartoznának gondoskodni. Ha pedig csak a lelkész hivta volt meg a s.-lelkészt úgy, ha az egyház őt főnöke halála után tovább megtartani nem kívánja, az özvegy maga adjon a távozó s.-lelkésznek kéthavi előleges végkielégítést. Ha pedig az egyház hivta volt meg a s.-lelkészt is, ha főnöke halála után tovább tartani (mint adminisztrátort) nem kivánja, köteles legyen neki fizetésének három havi előleges összegét kiadni. Azonban se az özvegy, se az egyház feljogosítva j nincs, hogy a s.-lelkésznek a felszentelési összeget levonja, ha t. i. ők fizették volna érte — ha a s.-lelkész akár csak egy hónapig is volt ezen a helyen. Nehogy olyan viszás dolgok forduljanak elő, hogy a s.-lelkész, főnöke halála után távozásakor fizetéséből semmit se kapjon ki — ha felszentelési díját levonják — vagy még kénytelen legyen ráfizetni. Ha azonban még főnöke életében távozik más helyre a s.-lelkész, az a másik egyház vagy lelkész