Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Irodalom – Könyvismertetés - Képes olvasókönyv

252 a négy évszak szolgált, minthogy e rész olvasmányai leg­nagyobbrészt az évszakokkal járó természeti jelenségekhez fűződnek. Ebből folyólag ezen olvasmányok, egyik-másik darabot nem tekintve, egymásután tárgyalhatók. A II. rész elbeszélő olvasmányokat, egyházi éneke­ket, imákat s gyermekjátékokat foglal magában ; tehát az I. rész reális olvasmányaival szemben inkább az ideális irányt képviseli s olvasmányai alkalom-adtán tár­gyalandók. A II. rész is négy szakaszra oszlik. Az 1-ső szakaszban foglalt bibliai történetek, úgy szintén a 3-ik szakaszban található énekversek s szentírási helyek a vallástani órák anyagát kívánják bővíteni s kiegészíteni. A gyakorlott tanító azt is fogja tudni, hogy a biblia tör­ténetek itt csak olvasmányok, a többi vallásos anyag azonban könyv nélkül is betanítandó. A 2. szakasz magyar népmeséket és magyar történeti mon­dákat foglalt magában. Czéljuk a gyermek képzelő tehet­ségét, szép formaérzékét s helj'es nyelvérzékét fejleszteni ; hathatni általuk továbbá a gyermek erkölcsi érzületére s felébreszthető általuk a gyermekben a h a z as z e r e t. Szer­kesztők e genrebe vágó olvasmányaikkal a „nemzeti olvasó­könyvesek" mindinkább hódító táborába léptek s könyvük e szakasza kiválóan excellens. Hasonló nemzeties czél szol­gálatában állanak a 4. szakaszban foglalt gyermek­játékok s talányok, mint a magyar nép gondolkozás­módjának hű kifejezői. A munka ismertetett programmjához — mint a 2. ki­adás előnyös bővítése — egy elő- és utórész csatlakozik. Az elsőt az első osztályt végzett gyermekeknek még nem eléggé gyakorolt emlékezőtehetsége indokolja, t. i. a 2-ik évfolyambeliek számára felvett olvasási előgy ak orlato­kat. Ezek alapján az előző évben elsajátított — de esetleg feledésbe ment — gépies olvasási készség megszilárdítható; a tanító azonban az ismétlő irásgyakorlásra is felhasznál­hatja őket. Az összes kis- és nagybetűket tömör össze­állításban egybefoglaló „olvasási gyakorlatok" mindenesetre szerencsés ujitást képeznek szerkesztők részéről a magyar népiskolai tankönyvirodalomban. A második csatolmány — mi a munka tankönyv jellegének felel meg— a nyelvtan felvétele. Erre nézve a szerkesztők egészen tantervükhöz alkalmazkodtak, mely iskoláik 2. csoportja (II. és III. oszt.) számára a „puszta­mondat" keretét jelöli ki. E részben csupán a példákból levezetett rövid szabályokat s a tanultak begyakorlására szolgáló feladványokat adják. Ahhoz képest, hogy e rész­ben a teljes feldolgozás a tanitó teendője szabatos, rövid­ségíí, tömör tartalmú definitiókat kap itt a gyermek. Az újabb időben különösen hangsúlyozott fogalmazni tanítás czéljából ugyancsak e részhez van csatolva a számtant illetőleg a mértékek és pénznemek, az egyszer­egy és római számok azon táblázata, melyek a két osztály e tárgybeli anyagának rövid resüméjét alkotják. De lássunk valamit a szerkesztők czéljairól is. Az olvasókönyv szerkesztésénél általában azon fel­adatuknak igyekeztek megfelelni, melyeket egy jó nép­iskolai olvasókönyvtől méltán el lehet várni. S ama magok elé tűzött feladatoknak, hogy szolgálja az olvasókönyv az anyanyelvi oktatást, nyújtson a gyermeknek reális ismere­teket, vezesse be a gyermeket nemzete szellemi életébe s e mellett mint prot. népiskolai tankönyv, támogassa a vallásoktatást, ismertesse meg a gyermekkel népünk vallás-erkölcsi életét, — mondjuk eme feladatoknak dere­kasan megfeleltek. A könyv használatára vonatkozólag — az osztatlan iskola két kombinált osztálya számára készülvén az, — meg­jegyzi a „Tájékoztató," hogy a két osztály mindig együtt olvas, de tárgyaláskor a könyvben csillaggal megjelölt számú olvasmányok főként a III. osztállyal tárgyalandók, mint nehezebb s a III. osztály tananyagába vágó darabok. A mennyiben pedig egy évben minden olvasmányt nem lehet felvenni, az említett darabok kivételével az egész könyv arányosan két évfolyamra osztandó. Ez utóbbi kö­rülmény — nézetünk szerint — még osztott iskolában is alkalmazhatóvá avatja fel az osztatlan népiskola kombinált két osztálya számára készült könyvet, annál is inkább, mert jelen második kiadás ujabb olvasmányokkal is meg­bővíttetett. Annak konstatálása mellett, hogy a mikről a „Tájé­koztató" eleve beszámol, azokat a szerkesztők az elemi népiskola termeiben szerzett szerencsés tanítói tapintattal oldottak meg, nekünk kevés hozzáadni valónk maradt fenn. A szerkesztő-társak már másutt is, nevezetesen e munká­latnak öccsét képező A-B-C-ben, de még inkább a vele bátyai viszonyban levő s a IV., V., VI. osztályok számára ké­szült Olvasó- és tankönyv-ben megmutatták abbeli rutinjukat, hogy olvasmány-darabjaikban mindig a lénye­gest tudják érvénj^re emelni: oda vágnak, ahová nézve akarnak. E tulajdonságokat ismerve ily tekintetben jelen művökben sem várhattunk tőlük egyebet, mint amit kap­tunk. De ezúttal egy más előnyük tűnik sokszorosan szembe: nyelvezetüknek a kisebb gyermekek felfogásához mért ereje. Es e tekintetben a „Tartaiom"-ban megjelölt szerzők ere­detijein eszközölt módosításokat csak a szerkesztők előnyére írhatjuk. Oly tulajdonságok ezek, mik mellett a könyv fogyatkozásai természetszerűleg a minimumra redukálód­nak, amennyiben azok csak egyes tételes állításoknál for­dulnak elő s a melyek bizonyára eltűntek volna, ha a munkát előzőleg — a felölelt tantárgyak pl. a természet­rajz szempontjából — egy szakember nézi át. Mert hát a mit a gyermeknek adunk, az legyen igaz. így a 4. olvas­mányban, ugyanazon növénynél (almafa) fő gyökerek mellett mellékgyökerekről is említés tétetik, holott a szóba hozott növényi tagnak eme élettani okokon alapuló szétválasztottsága kizái'ja azt, hogy valamely növényen egy időben fő- és mellékgyökerek fordulhassanak elő. Mellék­gyökerek a csírázás után korán elhaló főgyökér helyett lépnek fel rostosán vagy nyalábosan, Ugyanilyen tekintet­ben a ponty leírásakor (70. olv.) az úszóhólyag fiziologiai működése ismertetésénél is csúszott be egy kis lapsus. Egyebekben pedig a könyv külső kiállítása bármely más hazai népiskolai tankönyvünkkel kiállja a versenyt. A könyv alakja, a kötés erőssége, a papir jósága, a sorok hossza és egymástóli távola, a szók közötti hézagok arányos távolsága, a változatos betűalakok nagysága és élesen határolt körvonala mi kívánni valót sem hagynak fenn. A jelen kiadásba felvett, legtöbbször a szöveghez séparât megrajzolt képek pedig csak előnyösen sorakoznak azon már fentebb megemlített bővítésekhez, miket a szer­kesztők e kiadásban a munka előnyére és használhatóságára nézve eszközöltek, melyek azonban akként vitettek keresztül,

Next

/
Thumbnails
Contents