Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Az evang. bányakerület polgári leányiskolája

250 megjárja illetve megjárhatja, az egyházmegyét, a kerület, az egyetemet. Tegyük föl most már, hogy az ilyen ügyek, fönnakadás nélkül, egy folytában megjárnak minden forumot. Még igy is legkevesebb egy-két esztendő kell nekik, mig lebonyolódnak ; mert ezek az egyházi testületek rendes körülmények között, évenként csak egyszer tartanak gyűlést a hol az ilyen ügyeket is tárgyalják, meg a kebelükben működő törvényszékek is csak ilyen alkalmakkor üléseznek, ritka lévén az olyan eset, ha mindjárt a dolog megérdemelné is, hogy egy esztendőben egynél több gyűlést tartanának! Hátha a dolog nem is megy egj^folytában ? Hátha az egyházmegyét a kerület, a kerületet az egyetem utasítja, már akár maga, mint ilyen, akár annak törvényszéke, hogy bizonyos ügyekben fölvilágosítással szolgáljon? Ilyen esetekben nem egy-két esztendő, de három-négy is kell hozzá, mig az ügyek tisztába hozhatók lesznek. Ez az oka egyházi törvénykezésünk lassúságának. Ezen kivül azonban van még más is. És ez abban áll, hogy tudva, tudatlanul, de sokszor figyelmen kivül hagyjuk, hogy „a betű megöl a lélek pedig megelevenít." Akárhányszor megtörténik, hogy a másod- avagy harmadfokú biróság a megelőző forum Ítéletét tárgyilag egészen kifogástalannak, helyesnek találja; alakilag azonban kifogást emel ellene : aztán visszautasítja az alsóbb bírósághoz és ismét eltelik egy egész drága esztendő minden eredmény nélkül ! Éz történt a mult esztendőben nálunk, egy dunántúli gyülekezet pörével is ! Keletkezett pedig ez a pör oly formán, hogy az esperes papválasztó gyűlést tartott, kötelességét azonban nem tudván, vagv teljesíteni szándékosan elmulasztván, a választás nem történt, nem történhetett meg szabályszerűen. Az eredmény aztán az lett, hogy a kisebbségben maradt párt a választást megtámadta, törvényszék elé vitte. Az egyházmegyei törvényszék az ügyet megvizsgálván, a választást megsemmisítette. A másik fél azonban az Ítéletben nem nyugodott meg, azt megfelebbezte. Az ügy ilyeténkép a kerületi törvényszék elé került. S azt megvizsgálván, tárgyilag helyesnek találta ; de alakilag hibát lelvén benne : visszautasította az első forum hoz. Most is ott van! S eredmény még sincs: pedig ennek már egész esztendeje ! De meglehet, nem is lesz, ha még egy másik esztendeig eltart is a dolog : mert a vesztes fél ugy látszik, viszi a meddig csak viheti ! Hogy az a felsőbb törvényszék helyesen jár-e el ilyen esetekben : nem vitatom ; én azonban, mikor olyan fontos dolog forog kérdésben, mint egy gyülekezet belső nyugalma, holmi kis alakisághoz nem kötném magamat. De, ha ez eddig igy volt, a jövőben talán másként lészen ? A hozandó zsinati törvények talán majd úgy intézkednek, hogy a kinek a törvény előtt valami elintézni valója lészen, előbb eszközölhesse, mint eddie

1 teheté? 8 Ha a Gyory E. közzétette „Előmunkálatok"-ban foglalt „Egyházi Törvénykezés," mit a dunántúli zsinati bizottság is egyhangúlag elfogadásra ajánl — a tárgyalás alapjául, esetleg törvényerőre emelkednék : bizony úgy lészen a jövőben is, miként volt a múltban, van napjainkban ; mert ez „Előmunkálatok" szerint is a törvényszékek csak az évenkénti rendes közgyűlések alkalmával tartják üléseiket. — Ki van ugyan bennök mondva az is, hogy sürgősebb esetekben máskor is üléseznek: de ki fogja megmondani, hogy melyek azok a sürgősebb esetek? Én úgy gondolom : a mint a felebbezésnek. a visszahelyezést, a perújítást sürgető kérvény benyújtásának ideje törvényileg meg van határozva: hasonlókép meg kellene a törvényben azt is határozni, hogy a törvényszékek ilyen és ilyen esetekben ugyancsak záros határidő alatt üljenek össze, tárgyalják le a a hozzájok vitt ügyet s mondjanak fölötte Ítéletet. Ily módon, azt hiszem, meggyorsulna nagyon is lassú egyházi törvénykezésünk : és megszűnnének az éveken keresztül elhúzódó perek. Tolnai József. A bányakerületi evang. leánynevelő intézet. Tavaly arról volt szó, hogy Alföld kapjon felsőbb leánynevelő intézetet. Akkor én e becses lapokban Szarvast ajánlottam, nemcsak központi fekvése, de főként főgymnasiuma miatt. És ha most is arról lenne szó, hogy az intézet az alföldön állítandó fél, most is Szarvas mellett foglalnék állást, de miután az nem reflektál rá, készségesen elismerem, hogy Orosháza is igen alkalmas e czélra, és százszorta alkalmasabb mint Arad. Az idén azonban nem arról van már szó, hogy az alföldön legyen, hanem arról, hogy ott állítandó fel, a hol a legszebb ajánlatot, a legnagyobb segélyt biztosít az egyház vagy a város. S ha ezt vesszük, akkor minden habozás nélkül a selmeczi nőegyesiiletnek kell oda Ítélnünk a pálmát. Egyezer forint évi szubvenczió mellett lenne a kerületnek intézete, ez oly csekélység, a milyenre tavaly még a legvérmesebbek sem számítottak. Ámbár nem tagadom, hogy azon aggodalmak, a melyeknek Veres József e tárgyú kitűnő czikkében kifejezést adott, ha állanának, nagyon leszállítanák a nőegyesület ajánlatának értékét. Én nem osztom ezen aggodalmakat, mert felteszem, hogy a bizottság nem épített homokra, jól megfontolta az ajánlat minden egyes tételét s csak igy fogadta azt el, felismerve annak értékét, a beterjesztett okmányokból. Nem osztom azon aggodalmakat, de miután azok felhozattak, szükségesnek tartom, hogy azok illetékes helyről minél elébb eloszlattassanak. A midőn a mult évben szó volt arról, hogy ez intézet Aradon állíttassék fel: 40 — 50 ezer forint befektetésről beszélt a bizottság : csak a helyiség megszerzése 30 ezer forintba került volna. Ily összeggel