Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Egyházi igazságszolgáltatás és törvénykezés a zsinat előtt és a zsinat után (Varga Pál)

243 alaphibája a lassúság. Ez a lassúság számtalan helyen teljesen felforgatott mindent, kiölte a buzgóságot,' s helyébe a közönyt ültette úgy fenn, mint lenn, mert elvégre is az egyházi igazságszolgáltatás és törvénvkezés elé tartozó dolgok azok, melyeknek évről évre való húzása - halasztása által a kedélyek pro és contra annál inkább felliecczelődnek. A viszály az egyenetlenség annál mélyebben veri le gyökerét a gyülekezet minden rétegébe. E lassúság eszközölte azt, hogy a perlekedő felek az egyházi törvényszéket nem is tartják komoly tövényszéknek, hanem csak olvan valaminek, a hol ügyüket elhúzhatják ad graecas calendas, mig maguk is beleunván a perlekedésbe tulajdonképen maguk intézik el jól rosszul ügyeiket; hogy utóbb újra perlekedjenek ugyanazon dolog felett. E téren szükséges reform ez egyetlen szóban van kifejezve : gyorsaság. Az egy

Tházi igazságszolgáltatás és törvénykezés mai lassúságának két oka van; az első ok magukban az tigy

res-bajos dolgokat elintézni hivatottakban van. Ezen okról szólni nem akarok, mert kivételek vannak. A másik ok a mostani törvényben rejlik. Ma nálunk dunántűi a legeslegegyszerűbb ügynek lebonyolítására is legkevesebb két év kell ! De hátha az ügy kissé bonyolult, vagy valamely felsőbb forum visszaveti, a mikor újra kezdődik elölről? Évek hosszú sora ! Állításomat igazolja a gyakorlat ! Minden előforduló ügyben az esperességi gyűlés tartozik a beadott jelentést tárgyalni. Ezután az esperességi gyűlés kiküld békéltető bizottságot, mely a következő — leggvakrabban a következő évi — eso ZDJ perességi gyűlésnek adja be jelentését, mely újra tárgyaltatik s ha a békéltető vizsgáló bizottságnak békét eszközölni nem sikerült, ekkor kimondatik a perreutasító végzés. Ekkor kezdődik a perfolyam s mig a harmadik forumtói a végérvényes Ítélet lejő, ujabb egy év telt el. Összesen 2 — 3 év. Ez az eset azonban a legkedvezőbb, feltéve, hogy

T vissza nem lőn vetve egy fórumról sem. Megtörténik, hogy a jelentés októberben nyujtatik be, ekkor a következő év júniusában tartatni szokott esperességi gyűlésig még csak nem is tárgyaltatik a jelentés ! Ki ne látná be, hogy az igazságszolgáltatás és törvénykezés ilyen hosszadalmas formáján okvetlenül javítani kell, ha azt nem akarjuk, hogy gyülekezeteinkben minden rend, béke, nyugalom, felsőbbség iránt való tisztelet és bizalom föl forgattassék ? Ide reform kell ! Gyorsítani kell az eljárást ! Léptet-e ez ügyben a zsinat reformot életbe ? Javít-e az igazságszolgáltatás és törvénykezés e lassúságán a zsinat? Meggyorsítja-e az eljárást? Az eddig kezeim között levő zsinati előmunkálatokból azt látom, hogy nem. A mi eddig hosszadalmassá tette az eljárást, az ezután is megmarad. Az egyetemes zsinati bizottság zsinati előmunkálata II. Egyházi alkotmány 44. § g. és h. pontok alatt, űgyszinte a dunántúli kerül, zsinati bizottság zsinati előmunkálata 65. § g. és h. pontok alatt a gyülekezetek körében felmerülő ügyes-bajos dolgokat ezután is az esperességi gyűlés plénuma elé vinni határozza. Tehát a lebonyolítás egyáltalán gyorsítva nem lészen. Sőt ha az érintett akár egyik akár másik zsinati előmunkálat §-a említett pontjai után olvassuk a törvénykezésről szóló §-okat, önkénytelenül kérdezhetjük, quid nunc? N^m vagyunk képesek elképzelni, hogy a zsinat után egy ügyes-bajos dolog meddig huzódhatik el. Én azt hiszem, hogy még tovább, mind eddig. Én az említett § g. és h. pontját, mely a törvénykezésről szóló §-okhoz vág legközvetlenebbül, a törvénykezésről szóló §-okkal összegyeztetve nem látom. Nem látom kikerülve az említett 44. § g. és h. vagy a 65. § g. és h. pontja miatt azt sem, a mit az egyetemes zsinati előmunkálatok előszavában olvasok: „Figyelembe vétetett, hogy ne bélyegeztethessék meg valaki már előre nyilvános közgyűlési tárgyalások által ", mig az egyet. zsin. előmunkálatok II. Egyházi alkotmány 44. § g. és h. pontja, úgyszintén a dunántúl — kerületi zsinati előmunkálatok 65. § g. és h. pontja alatti dolgok az esperességi nyilvános közgyűlésen per longum et latum tárgyaltatnak. Sem a gyorsaság az eljárásban elő nem mozdíttatik, sem a megbélyegzés el nem kerültetik, ha így marad meg s így lészen belőle törvény. E kettős indokból kiindulva igénytelen nézetem a következő. Az említett § g. és li. pontja tétessék át az egyházmegyei tanácsról szóló szakaszba vagy

Tis az egyetemes zsinati előmunkálatok II. Egyházi alkotmány 57-ik, a dunántuli zsinati előmunkálatok 75. §-ba. Mindkét előmunkálat szerint az egyháztanácsnak adatik jog a gyülekezet körében felmerülő viszályok elintézésére a gyűlésen kivül. Hát az egyházmegyei tanácsot miért ne illetné meg ugyanaz az egyházmegyére nézve ? Az egyházmegyei tanács, mely kevés számú tagból áll, könnyebben összehívható, mint a közgyűlés és annyiszor a hányszor a fenforgó ügy érdeke követeli. Hiszen most a lassúságnak egyik oka az is, hogy rendkívüli gyűlést nem akarnak minduntalan összehívni. Az egyházmegyei tanács állandó essperességi gyűlésnek volna tekintendő. „Az egyházmegyei tanács 15 — 30 nap alatt tárgyalná a beadott jelentést, a békéltető-vizsgáló bizottságnak 30 nap alatt beérkezett jelentését 15—30 alatt újra tárgyalná és szükség esetén kimondaná a perreutasítást, határnapot tűzve ki a kereset beadására, áttéve az iratokat a törvényszék elnökéhez, további eljárás végett a törvénykezési §§-ok értelmében, miként az a zsinati előmunkálatokban van. így három hónap alatt megkezdődhetnék a perfolyam, vagyis a törvényszéki eljárás. Szerintem így volna összeegyeztetve az említett paragrafus g. és h. pontja a törvénykezési §§-kal. Meglehet azonban, hogy

T csak én nem látom az összefüggést világosan. Azért köszönettel fogom venni a felvilágosítást, különösen pedig azt, ha valaki meggyőzne arról, hogy a zsinat után a törvényekben benn rejlő okoknál fogva, bármily ügy gyorsabban leend lebonyolítva mint eddig, mert igaz az a mit I. Kor. 12, 26. 27. olvasunk, mert igaz az, hogy a közjó az egyesek jólétéből, boldogulásából áll elő, s az