Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Zalai ág. hitv. evang. egyházmegye

238 földek után járó adófizetésre a zobori és a többi filialis egyházak is rászoríttassanak, a kiküldött bizottság vélemé­nyes jelentésének meghallgatása után akként intéztetett el az esperesség által, hogy ezen terhek viseléséhez az anya 2/ 3 s a leányegyházak ^^-aà részben tartoznak járulni. Felmerült az esperességi gyűlésen azon kérdés is, nem volna-e czélszerű az esp. gyűléseket nemcsak B.-Gyar­maton és Losonczon, hanem a megye egyéb városaiban is időközönkint megtartani? az esperesség ez ügyben még most határozni nem tartja idó'szerűnek s marad a régi rend és szokás mellett. A bkerületi gyűlés jkönyvének olvasásánál főesperes úr jelenti, bogy a pozsonyi akadémia épületeinek költségeire a b.-gyarmati körlelkész által eszközölt gyűjtés 16 frtot, a dobrocsi körlelkészé 9 frt 20 krt. az abelovai körlelkészé 4 frtot, a turopolyai körlelkészé 50 krt, a turopolyai egy­ház 2 frtot, f.-tiszovnyíki egyház 1 frtot, a szécsényi körlelkészé 1 frtot összesen 33 frt 70 krt eredményezett. Felszólíttatnak ismét a körlelkészek, különösen pedig azok, a kik még e tekintetben kötelességüknek eleget nem tettek, hogy e czélra a gyűjtést el ne mulasszák. Ugyanezen jegyzó'könyv 49. pontja kapcsán esperes­ségünk véleménye az, hogy a helyettes papot szállással, koszttal nem az özvegy, de az egyház tartozik ellátni. Zsedényianumra esperességünkből : Keviczky József, Machnik István és Galáth Sámuel tanitók ajánltatnak. Az egyházi épületek építése alkalmával előfordulható sok visszásságok kikerülése tekintetéből úgy felső- mint alsó-nógrádban egy szakértő bizottság választatott, mely­nek feladata lesz a tervek megvizsgálása s véleményének a főesperes úrhoz való benyújtása, a ki ezen szakértő bi­zottság véleménye alapján az építést vagy engedélyezi vagy eltiltja. Ezen bizottság tagjai Alsó-nógrádban : Simkó Frigyes alesperes, Algöver mérnök, s Kövy Tivadar ügyvéd s felügyelő. Felső-Nógrádban : Svehla János főesperes, ifj. Bartholomaeidesz Gyula mérnök, Margócsy József losonczi lelkész. Nógrádmegye közigazgatási bizottságának azon hatá­rozata, hogy esperességünk iskoláiban az évzáró vizsgák csak május 15. után tartassanak, nem bizonyulván czélsze­rűnek, esperességünk tiszteletteljesen megkeresi a nevezett közigazgatási bizottságot, miszerint a közigazgatási közegek által hasson oda, hogy az iskolai év pontosan minden iskolában september első hetében megkezdessék s igy a törvény követelményének elégtétessék, ha az évzáró vizs­gák apr. végével fognak megtartatni. Mire nézve az egyes lelkészek is, mint az iskolaszék elnökei, felhivandók, hogy az iskolai év kezdetét september kezdetével szorgalmazzák. A papi ozvegy-árvaszék jegyzőkönyvének olvasásánál elfogadtatott ennek azon indítványa s esp. határozattá emeltetett, hogy Petényi György budalehotai tiszttársunk, a ki aggkora daczára egy fiatal hajadont vett nőül, mi által özvegy-árvaintézetünk esetleg tetemes veszteségnek lehet kitéve — a belépésekor már befizetett 42 frtnyi tag­sági díjat egészítse ki 58 frt lefizetésével 100 frtra, mint a mennyit most minden új tagja özv.-árvaintézetünknek be­fizetni tartozik. Ezen eset, valamint a Yladár testvérek segélyezési esete alkalmat szolgáltatott arra, hogy ezen in­tézet alapszabályai megvizsgáltassanak s illetve az ilyen esetekre vonatkozó pontokkal pótoltassanak. Megválasztat­tak e bizottság tagjaiúl : Geduly E. Ferencz, Margócsy József. Holles Danó és Biszkup Lajos. Ezután olvastatott a tanitói özv.-árvagyámolda ülé­sének jegyzőkönyve, melynek olvasásánál Zelenka Gyula esp. ügyész jelenti, hogy a Kuhinka-féle hagyomány már legközelebb be fog szolgáltatni a tanitói özv.-árva-gyámolda pénztárába. A „Luthertársaság" felhívásának olvasásánál, melyben egyesek s esperességek részéről támogatást kér, felkéretik ő nagysága esp. felügyelő urunk, hogy köröztessen esperességünk urai között egy gyűjtő aláírási ivet s hason­lót köröztessenek az esperes urak is a lelkészek között, hogy így ezen társaságnak minél több tagot szerezni buz­gólkodjanak esperességünkben is. Az elkereszteléssk tárgyában kiadott vallás s közokt. ügyi minister rendeletének 3-ik pontját gyanús vagy leg­alább ís homályosnak tartván esperességünk, a kerület ál­tal megkérdezendőnek véleményezi a minister urat, mi ér­tendő az alatt „csupán egyházi czélokra az illető hitvallás belső ügykezelésében használható fel ?" Indítvány tétetett végül az iránt, hogy az egyházi felügyelők egyházaikat látogassák s legalább az évi szám­adásoknál vegyenek részt ; miért is a körlelkészek oda uta­síttatnak, hogy a vizsgák alkalmával vizsgálják meg a jegyzőkönyveket, ellenjegyeztettek-e azok a helyi felügyelő által vagy nem ? s erről jelentést tegyenek a főesperesnek. Végül néhány kérvény terjesztetett elő ez esp. gyű­lésen, nevezetesen a szennai tanítóé, melyben kéri az espe­rességet, utasítaná Száraz Brézó most már N.-Lamhoz tar­tozó leányegyházat, hogy az ott összeszórt gabona illet­ményét Szennára fuvarozni kötelességének ismerje. Ily ér­telemben elintéztetett. Ezek után hivatalába iktatott új felügyelő urunk szí­ves meghívása folytán d. u. 3 órakor ebédhez gyűltünk a megyeház nagy termébe, hol a teritett asztalok köré sora­kozva, kivettük a testi táplálékból is részünket. Toasztok­ban, mondanom sem kell, nem volt hiány, melyek közül az elsőt O Felsége a király s királyné s a felséges uralkodó házra felügyelő urunk mondá. Öt óra volt, midőn kocsikra ülhettünk, hogy azokon rég nem látott szeretteinkhez visszatérjünk. r % \ m * — A zalai ág. hitv. ev. egyházmegye évi rendes köz­gyűlését f. hó 10-én tartotta Szepezden, miután közbejött körülmények folytán a gyűlés a kitűzött helyen, Kapolcson, megtartható nem volt. A gyülekezetek képviselői nagy számban jelentek meg a közérdeklődés és tapintatos vezetés mellett lefolyt gyűlésen, jóllehet sajnálattal kellett szeretettesperesünknek, ntű T ó t h Gyula úrnak személyes jelenlétét nélkülöznünk, ki családját váratlanul ért baleset folytán kénytelen távol maradni. Helyét az elnöki széken ntű Czuppon Sándor kővágó-eörsi lelkész úrral töltötte be a közgyűlés. Az egyházmegye tekintetes felügyelőjének Nagy Pál úrnak, mint világi elnöknek protestáns érzéstől áthatott, ügybuzgalomról tanúskodó s egyházi ügyeink iránt meleg érdeklődésről bizonyságot tevő megnyitó beszédének fel­olvasásával vette kezdetét a közgyűlés. Az egyházmegye számos belügyén kivül a gyűlés nevezetesebb egyházi közérdekű kérdéseket s a küszöbön

Next

/
Thumbnails
Contents