Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Evangelikus-socialis kongresszus Berlinben

207 keblű Nathanael sírján az ő és a mi szentirati könyvünk igéivel hangoztatjuk: „Legyen áldott emléke!" Sztehlo János. * Somogy. Nagytiszseletű Szerkesztő' úr! A külső somogyi ágost. evang. felekezeti tanítói egylet folyó hó 16-án Sandon az egyleti tagok, tanítók s lelkészek szép számú jelenléte, szeretve tisztelt elnökünk tisztelendő Sza1 ó k y Elek surdi lelkész úr elnöklete alatt tartotta meg folyó évi második közgyűlését. Szeretett elnökünk, ki egyházmegyénkben a népnevelési egyházi ügyekben buzgólkodó munkás egyházi hivatalnok, ügybuzgóságtól áthatott rövid, de velős bevezetéssel megnyitván a gyűlést, élénk érdeklődéssel folytattuk délután 2 óráig. A gyűlés tárgyai voltak: a megelőző gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása s hitelesítése, pénztárnokunk Sas István surdi tanító úr jelentésének, részben indítványának felolvasása, könyvtári bizottságnak jelentése a beszerzett könyvekről, az egyetemes IV. gyűlés bizottsága által kitűzött tételek tárgyalása, Eötvös alap kezelésének mikénti módozatáról szakavatott munkálatnak felolvasása Sas István tagtársunk által, végre élő szóvali előadást tartott Zsiray József vései tanító vir, egyletünk többször megválasztott jegyzője, arról: miként kell kezelni a népiskola mind a hat osztályában a magyar nyelvet mint anyanyelvet, hogy a növendékek a pórias kiejtéstől elszokva a szebb szólásmódot a irodalmilag kimívelt nyelvet sajátítsák el. Az előadásban helyesen oldotta meg az előadó, a kitűzött tételt, mely mindnyájunk figyelmét annyira leköté, hogy észre sem vettük, hogy az idő délután 2 órán túl volt. A gyűlésen még főszerepet vittek idősb Héricz Sándor szőkedencsi és ifjabb Héricz Sándor nemespatrói tanító urak, mindketten kitűnő szakavatott paedagógusok, jeles tanítók, kiknek a tárgyhoz történt megjegyzéseik és hozzászólásaik a tárgyalás és gyűlés élénkségét nevelték. Ha már benne vagyok az egyleti tagok személyei megemlítésében, nem ha41gathatom el jó házi gazdánk Nóvák Elek sandi tanító szives vendégszeretetét sem kinek kedves neje igaz magyar gazdaasszonyi vendégszeretetével s nyájas modorával fűszerezett Ízletes ebéddel tartott jól mindnyájunkat, elégíté ki étvágyunkat. Megjegyzésre méltó még a sandi gyülekezet híveinek érdekeltsége is az egyházi és népnevelési ügyekben, mert számosan találkoztak, kik végig hallgatták az értekezletet. Pataki Géza. & 11 f 111, A f. é. május hó 28. és 29-ik napjaiban Berlinben megtartott evangelikus-sociális kongresszus, melynek összehivatásáról annak idején megemlékeztünk, minden esetre nevezetes jelenség a mai viszonyok közt, s az ott tárgyaltak és mondottak sokkal nagyobb fontossággal bírnak hazánk protestánsaira nézve is, semhogy említetlenül hagyhatnók. Hogy a két napon át reggeltől késő estig tartott tanácskozások folyamán mily rendkívül nagy mennyiségű anyagot dolgozott fel a kongresszus, mennyi fontos és életre való praktikus eszme merült fel és képezte megbeszélés tárgyát, azt elképzelheti mindenki, ki tudja, hogy a kongresszuson, melyen mintegy 900—1000 minden rendű és rangú ember vett részt, a legkiválóbb egyházi és világi férfiak tartottak felolvasásokat vagy vettek a szerfölött élénk és tanulságos eszmecserékben és vitákban részt, — ép azért részletes tudósítást térszűke miatt lehetetlen is közölni, — csak legfőbb vonásokban kisértem meg — személyes benyomásaim alapján — az egyes előadásokat jellemezni s az egész kongresszus eredményét összefoglalni. Az első előadás, melyet Lie. Soden lelkész tartott, — az evang. egyházközségek sociális jelentőségéről szólt, melyben különösen az evangyéliom egyedül hatékony erejét emelte ki, megjegyezvén, hogy ezen erő eddig nem használtatott fel kellő mértékben, s hangsúlyozta az „élő közösséget," azaz társadalmi egyesülését mindazoknak, kik ez erő hatását érzik s terjeszteni óhajtják. — Ennek kapcsán el lett fogadva Kaftan tanár oly értelmű resolutiója, mely szerint különösen nagyobb városokban, ipar és kereskedelmi centrumokban áttekinthető, legfeljebb 5000 lélekből álló egyházközségek szervezendők, miután csak is ily egyházközségekben felelhet meg a prot. egyház sociális missiójának. — Aztán Dr. Kropatschek, az ismert orszgy. képviselő beszélt a munkások védelmére vonatkozó törvényhozási teendőkről, melyben különösen a munkaidő leszállítását sürgette s a lelkészektől nagyobb sociál-politikai ismereteket kivánt, mi ellen Harnack tanár tiltakozott, — hivatkozva a theologusok egész más irányú képeztetésére. — Majd a belmissió terén oly áldásosán működő Bodelschwingh lelkész értekezett a munkás-lakások kérdéséről, ideális álláspontjáról sok üdvös eszme mellett számos kivihetetlen gondolatot is pendítve meg (pl. hogy minden munkás nemcsak saját házzal, hanem a mellett kerttel, 1 hold földdel stb. birjon, mit neki munkaadója volna köteles adni.) Az eredmény az lett, hogy a német tartományok kormányai s országgyűléseinek figyelme e tái'gygyal való alapos foglalkozásra egy resolutió alakjában lett felhíva. — A negyedik értekezést a Németországban oly áldásosán működő evangélikus munkás-egyletek jeles szervezője Lie. Weber gladbachi lelkész tartotta ezen evang. munkás-egyletekről, melyekbe mintegy 30.000 ember tartozik már s melyek mint a socialdemokraciának ellensúlyozói nagy fontossággal birnak ; majd egy rajna-vidéki interconfessionális munkásegylet szervezete és viszonyai lettek igen érdekes alakban és adatok kíséretében vázolva. Csúcspontját érte el a kongresszus Stöcker záró-értekezésében: „A socialdemokraciához való viszonyunk." — A nagy tájékozottságról és szakismeretről tanúskodó s igen vonzó és Stöckernél ritkán tapasztalható, — de a különféle jelen volt pártokra és irányokra való tekintetből nagyon is helyén lévő, — mérsékelt modorban tartott előadást, melyet Groszler és br. Berlepsch miniszterek is élénk figyelemmel kisértek végig, a jelen voltak zajosan megtapsoltak, bár Stöcker egyes kifakadásai a szabadelvű theologia és a zsidók ellen Harnackot heves replikára késztették, melyből aztán élénk vita fejlődött ki, melynek vége az lett, hogy Stöcker az értekezése magvaként felállított 13 tételének elfogadásától elállt. Végül egy bizottság választatott, mely hivatva lesz evang. sociális gyűlések tartása, helyes ismeretek terjesztése és kellő intézkedések megtétele czéljából az ország népességének összes rétegeiből egy választmányt alakítani, mely utóbbi aztán actió ba