Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Beszterczebánya

199 nyújtatni a világi hatóságoknak is." Jánoky komolvan foglalkozott az elválással, törvényes elválasztással és a csekély ok miatt elvált házasoknak kényszer utján való összehozásával. „A divortionális poenának — úgymond — pro statu et conditione lesz jobban ; szegénytől úgy nem lehet gazdagtól többet is; de ha lesz is nagy oka, nagy egyenetlenség, pokoltöltés, sok anicabilis után, következik : ne calumniáljanak bennünket." A brachium használata, vagy is a házasok kényszerítése az összeélésre könyebb esetekben szintén szóba jött, de végmegállapodás nélkül." 1

2) (Folyt, köv.) ®a Hifii!, Beszterczebánya június 8-án. Szomorú kötelességet vélünk teljesíteni, midőn a magyar ev. közönséggel tudatjuk, hogy egyházunk életében a beteges tünetek hovatovább nagyobb számban és nagyobb mérvekben jelentkeznek. F. h. 5-én tartott egyházi közgyűlésen napirenden állott azon kérdés : kell-e elemi iskoláinkban még egy új tanítót alkalmazni ? Egészséges viszonyok között ezen kérdés fel sem merülhetett volna, mert, a mely egyháznak 200 frtnál nagyobb évi deficitje van, az nem is gondolhat rá, hogy 15—20 gyermeknek külön tanítót tartson, annyival kevésbé, hogy arra a törvény távolról sem kényszeríti. Ámde éppen azért, hogy állapotunk beteges, nem csak felmerült a kérdés, hanem igenlőleg meg is oldatott. Ha valaki csodálkozik rajta, hogy ezen kérdés ilyen viszonyok közt igenlőleg oldatott meg, annak meg kell mondanunk, hogy a megfejtés módja az erőszak volt. Erőszak követ tetett el először akkor, midőn oly „evangélikusokat" rendeltek az egyh. közgyűlésbe, kik úgy a templom, mint az egyh. tanácsterem felé csak „kirendeléskor" irányozzák lépteiket, kiket egy ájtatos egj'házi tag találóan jellemzett az által, midőn egyiküktől azt kérdezte: „Ugyan, uram, mondja meg nekem. hán}

7an tudják önök közül a Miatyánkot?!" Erőszak követtetett el akkor, midőn ezen berendelt urak az igaz ev. „érzülék," és egyházuk ügyei iránt elevenen érdeklődő híveket joguk gyakorlásában, a felszólalásban gátolták ; midőn egyes plutokraták egyes polgárokat az által iparkodtak elhallgattatni, hogy kérdezték, mekkora egyh. adót fizetnek? De az erőszakoskodás akkor érte el tetőpontját, midőn Csipkay Károly presbyter úr egy-két társával az elnöklő lelkésznek neki esett, hogy azt botrányos módon lepiszkolja csak azért, hogy ezen nemes gondolkodású férfiú elnöki tiszténél fogva rájok olvasta a nemes egyháznak ugyanebben a kérdésben már korábban hozott határozatát. Ugy látszik, kiszámítva történt a dolog azon czélból, hogy a kötelességében eljáró, az egyházellenes elemekkel szemben önállóságát védő lelkész saját hivei előtt lealacsonyítva, compi'omittálva álljon. Nagy tévedés ez, uraim ! Ritkaságok közé tartozik mai nap azon „intelligens" ember, a ki egyházának ügyét igazán s őszintén szivén viseli, ezt már az egyszerű egyl

2) Egy forradalmi zsinat története 1707—1715. irta Zsilinszky Mihály. Budapest 1889. házi hívek is látják, azért egész odaadással simulnak azon elszánt férfiúhoz, ki még a hatalmasakkal is tud szembe szállni. Az urak az ellenkezőt érik el : közmegbotránykozást idéznek elő és saját állásukat compromittálják. Meggyőződhetett erről Csipkay úr éppen rohama alatt, hogy háta mögött sem személyének, sem állásának egyáltalában nem hizelgő nyilatkozatok hallatszottak. Az ilyen erőszakoskodás, különösen ha sikerrel jár, szerencsétlenségbe dönti az egyházat és megbontja a társadalmi békét, a mennyiben a hivatalnokokat szembe állítja a polgári elemmel. Hogy mindez felér-e az úri kedvteléssel, azt kellene meggondolni? A tervezett új tanítói állomás elleni ellenzék csak akkor hallgatott el, midőn egy úri ember azt jelentette ki, hogy ha az egyháznak nem lesz pénze, majd ad ő. Reméljük, hogy evangélikusaink nem estek áldozatul könnyen hivőségöknek ! A másik baj, mely egyházunkban feltűnt, a 200 frtnyi deficit. Ezen hívatlan vendég ismeretlen volt eddig egyházunkban ; nem csoda tehát, ha fejcsóválva kérdik egymástól az egyházi hívek : honnan veszi magát a deficit, melyről a múlt évi előleges költségvetés nem szólt és rendkívüli kiadásokról senki sem bír tudomással? Miért értesítik erről az egyházat június hó első felében, holott annak előtte az egyh. Értesítő január, legkésőbben február hóban osztatott ki a híveknek? Általában hova jutunk, ha ugyanazon urak, kik az egyh. Értesítőt aláírták s közzétették, azoknak sorában foglalnak helyet, kik az egyházra ríj tanítóval összekötött terheket rónak ? Adja Isten, hogy a kórjelenségek egyházunkból kiirtassanak s a felmerülő aggodalmak alaposan eloszlattassanak ! — Tisztelt olvasóinkat előfizetéseik megújítására, a hátralékosokat tartozásaik kiegyenlítésére kérjük. Szerkesztő. — Luther-társasági közlemények. A Luther-társaságra befolyt april 5-től 1889-re : Schulpe Alfonz 4 frt. 1890-re : Schulpe Alfonz, Gáncs Jenő, Jeszák Emil, Farkas G., Kottler Ottó, Isó Vincze, Dax Gy., Hetyey Mór, Vannay L., Sárkány Sám., honti esperesség, fehérkomáromi esp., iglói főgymn. tanári kar, Doleschall E., Andaházy L., Bachát D., Bexheft Árm., Blumenau R., budapesti tót egyház, Fabiny Gy., Fritz H., Gregersen Andor, dr. Győry E., Henszelmann K, Hottelmann Á., Hunfalvy Pál, Hornyánszky V.. Hollerung Alfr., Jármay G., Kéler Nap., br. Kochmeister Fr., dr. Kralik L., Loisch E., Mauritz Y.. Posszert Gy.. Rexa P., Roszner J., Scholcz G., Stoll N, Vasskó E., dr. Yetsey J., Zsilinszky M., Büsbach P., Cséry L. 4 —4 frt. — Békési esp. és budai egyház alapítványuk után kamat fejében 5—5 frt. Uj tagok: somlyó-vidéki lelkészi kör, veszprémi esp. 4—4 frt. Szabad legyen ezen alkalommal társaságunk tisztelt tagjait figyelmeztetnem közgyűlésünk azon határozatára, melynek értelmében az évi járulékok június hó végéig beküldendők. Ezen, pénztárunk érdekében tett intézkedésnek mindaddig vajmi kevesen feleltek meg. Társaságunk nagyobb kiadásokkal állván szemben, í tisztelettel felkéretnek mindazok, kik kiadványaink elárú-