Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Synodalia

144 illeti, benne semmi nagyobb alkotást vagy világra szóló eszmét nem találhattam s ugy látszik nem is akar más lenni, mint az egyházi élet gyakorlatában, századok óta, önmagától, a zsinatpresbyteri rendszer alapján időnkint kifejlődött szokások és szabályok kodifikálása a minek becsét s értékét emelni fogja az a körülmény, hogy igy törvénybe foglalva s a zsinat által szankczionálva, egyetemes egyházunkra nézve kötelező erejűvé válnak s egyházunk összhangzatos működését hatályosabbá s biztosabbá teendik. Alapja s talpköve egyházunknak s alkotmányunknak az egyes egyházközségek lévén s ezeknek éltető s mozgató szerve az egyházunk szervezetében gyökerező egyháztanácsok, illetőleg presbyteriumok : szivemből üdvözlöm az előmunkálatok ama intézkedését, hogy ezek uj szervként a többi fokozatos kormányzó testületekbe is beillesztetnek s egyházunk kormányzása ezentúl könnyebbíttetni s hathatósan előmozdittatni fog nemcsak a helyi hanem egyházmegyei s egyházkerületi egyháztanácsok által is. Mert valljuk be, hogy gyakran nehézkesen döczögött egyházunk kereke a miatt, mert gyűléseink tárgysorozata, tanácskozás módja s a hozandó határozatok kellőleg előkészítve, megrostálva nem lettek s a tanácskozás hevenyében nem épen ritkán oly határozatok hozattak, melyek a gyakorlati életben alkalmazhatók nem voltak vagy épen visszavonást s elégedetlenségét szültek. Pedig kell, hogy Isten országában mindenek ékesen és a kellő rendben történjenek. De a midőn ezen új rendet s intézményt szivemből üdvözlöm, nem hallgathatom el a feletti sajnálkozásomat, hogy a régi hírneves aniabilis konfúziót gyűléseinkben továbbá is fenntartani óhajtjuk. Ugyanis az előmunkálatok meghatározzák, hogy az egyházmegyei, egyházkerületi és egyházegyetemi közgyűlések hivatalbeli s választott tagjai kik lehetnek, a mi egészen helyes s mindenféle zűrzavar kikerülése tekintetéből okvetlenül szükséges. De mindjárt a következő szakaszban romba dől a jó rend s a tanácskozások rendes menete, az által, mert megengedi, hogy minden egyházközségnek szabadságában áll, hivatalbéli s választott képviselőkön kivül, az egyházmegyei közgyűlésre, egyháztanácsosai sorából több egyént s igy akármennyit kiküldeni, valamint a kerületi s egyetemes gyűlésre is egyszerű jegyzőkönyvi kivonat mellett többek s igy számtalanok küldhetők ki, a kik valamennyien a tanácskozmányban részt vehetnek, velőhasadtáig szónokolhatnak, beszélhetnek s ha igy aztán rendes medréből kiszoríttatott a tanácskozás menete, a minek gyakran tanúi valánk, kimerülten s kifárasztva ott hagyják a fa képnél a hivatalbéli s választott képviselőket, hadd szedjék össze a szellemi morzsákat s végezzék a többit. Ebben rejlett mindig gyűléseink aniabilis konfúziója. Amióta a kerületi s egyetemes gyűléseken részt venni szerencsém van, többek magammal mindig megbökkenve bámultuk ezen nem épen épületes dilettantismust s semmit sem óhajtottunk jobban, mint hogy ezen zűrzavarnak el valahára vége vettessék. Összeférhetlen ez a jó renddel, a dekorummal, a tanácskozások gyors, sikeres és rendes menetével s egyszersmind kivánatos volna hogy valamint másutt ugy nálunk is a hivatalbeli s választott képviselők mindenfokú egyházi közgyűléseinken elválasztva legyenek a hallgató s néző közönségtől. Forma dat esse rei. Alakilag is gyűléseink méltóságuknak megfelelők legyenek. Egyházunk alkotmánya demokratikus jellegű lévén a szigorú czentralizáczió szervezetünk keretébe nem nagyon fér be. A kerületek eddigelé jóformán önálló független testületek voltak. Az előmunkálatok a kerületek szabadságán jelentékeny csorbát ejtenek, a mennyiben szerintök, a zsinatalkotta törvények korlátain belül csak az egyházegyetem intézkedik ügyeiben szabadon, önállóan. A többi testületeket s igy a kerületeket is ezen jog ugyan szintén megilleti, de a mennyiben e korlátokat s határozatokat, melyek körvonalozva nincsenek, átlépik, a felsőbb egyházi testületek által azok megtartására szorithatók. S igy az egyetemes gyűlés akármikor felfüggesztheti vagy megsemmisítheti a kerületek egyes határozatait s intézkedéseit. Ez annyit jelent, mint a kerületek legvitálisabb jogaiba s belügyeibe avatkozni. Hands off! felkiáltunk mi a reform, egyházzal az ilyen jogmegszorítás ellen, mely a kerületek selfgovernementjét a maga teljes régi épségében fentartotta. Caveant tehát consules nálunk is. Miután az előmunkálatokban elvként mindenütt hangsúlyoztatik, hogy az egyház képviseleti s kormányzó hatósága egyedül annak fokozatos közgyűlései ; s az egyházfitól kezdve a püspökig s a helyi gondnoktól az egyetemes felügyelőig, s igy egyházunk oszlopférfiai a kik tettleg képviselik s bölcsen kormányozzák az egyházat, ennek csak tisztviselői ; — mind ezeknél fogva a helyi egyházi közgyűlés is az egyház azon képviseleti s kormányzói hatósága, mely minden ügyben határoz s intézkedik. Valóban borsódzik a hátunk, lia a közgyűlés hatáskörébe utalt s felsorolt pontokat tekintjük s kérdjük, hát mire való tulajdonképen az egyháztanács ? Hiszen egy, két, három sőt hatszáz tagu közgyűléssel tanácskozni rettenetes munka s feladat ! Experto crede Kuperto. A közgyűlés mely évenkint egyszer összeliivatik, választja az egyház tisztviselőit, megszabja járandóságait, választja s kiegészíti az egyháztanácsot, rendezi nagyban az egyház oekonomiáját megállapítván egy esztendőre a vezérelveket, a megvizsgált számadásokat s az egyháztanács jelentését tüzetesen tárgyalja s az elnökök áldásait fogadva szétoszlik. Az egyházkormányzás oroszlánrésze a papnak s az egyház tanácsnak jut. A tanítók s egyátalán az alantas egyházi tisztviselők választását is az egyháztanács hatáskörébe tartozónak vélném, mert ezen választások nem ugy történnek mint hajdanában, a hol három jelölt próbára személyesen megjelent, hanem kiirt pályázatok s a beküldött bizonyítványok alapján. A reform, testvéregyházban is egyli. közgyűlés évente újév napján egyszer tartatik, a többi ügyek, tanítók választása is az egyháztanács hatáskörébe tartozik. Az administráczio ilyeténképen sokkal gyorsabb, biztosabb s helyesebb. Maradjunk a gyakorlat által szentesített ügyrendnél.