Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Illetéktelen keresztelés

129 jegyeztetése és későbbi intézkedés és nyilvántartás czéljából szerezzen tudomást. Hivatali elődöm még 1884. julius 11-én 24727. számú köriratában aziránt intézkedett, hogy mindannyiszor, valahányszor a lelkész oly gyermeket, ki a törvény rendelkezése szerint más hitvalláshoz tartozik, bármely okból megkeresztel, a keresztelési bizonylatot anyakönyvezés végett az illetékes lelkészhez a ténykedés után legfeljebb nyolcz nap alatt és az 1879. XL. t.-cz. 53. §-ában megszabott büntetés terhe alatt áttenni el ne mulaszsza. Mivel azonban egyrészt a fentemlített közbejött birói magyarázat következtében ezen intézkedés alapja megváltozott és így maga ezen intézkedés nagyrészt tárgytalanná vált; másrészt pedig az anyakönyvvezetés körül felmerült sűrű panaszok orvoslást igényelnek, azért szükségesnek véltem a minisztertanács megállapodása értelmében egy a törvényesen bevett keresztény hitvallások anyakönyvvezető lelkészeit egyaránt kötelező rendeletet kibocsátani, melyet egyidejűleg az összes törvényhatóságoknak is megküldök és melyet a következőkben van szerencsém Nagyméltóságodnak is tisztelettel megküldeni, sürgősen megkeresvén Nagyméltóságodat, méltóztassék az egyházi joghatósága alatt álló anyakönyvvezető lelkészeket szigorúan odautasítani, hogy a szóban forgó ügy szabályozására szükségesnek mutatkozott jelen rendeletemhez szorosan és pontosan alkalmazkodva különösen nekik meghagyni, hogy: 1. Mindannyiszor, valahányszor a lelkészek bármely okból oly gyermeket megkeresztelnek, ki az 1868. LIII. t.-cz. 12. §-ának rendelkezése szerint más hitvalláshoz tartozik, minden további megkeresés bevárása nélkül a ténykedés napját közvetlenül követő nyolcz nap leforgása alatt a keresztelési bizonylatot, az illetékes lelkésznek térti vevény vagy kézbesítési könyv mellett hivatalból átküldeni tartoznak, tekintet nélkül minden bármely oldalról jövő intézkedésre vagy kívánatra. 2. Valahányszor bármely lelkész ilynemű itt körülirt ténykedést saját anyakönyvében feljegyzett, a keresztelési bizonylatnak az első pontban meghatározott átküldetése előtt úgy magán a keresztelési bizonylaton, mint a saját anyakönyvében a megfelelő helyen a „jegyzetészrevétel" (observatio-animadversio) rovatban múlhatlanul felveendő és soha egyetlenegy esetben el nem hagyandó a következő hozzáadás : Hivatalból áttétetett az N. N. lelkészi hivatalnak, — hely, — idő. 3. Anyakönyvi kivonatok kiállítására akár magán, akár hivatalos használatra kizárólagosan csak azon lelkész illetékes, kinek hitvallását az illető egyén a törvény értelmében követni tartozik. Azért az előbbi pontban körülirt észrevétellel ellátott és az illetékes lelkészhez áttett anyakönyvi bejegyzés, — mely bejegyzés az 1858. LIII. t.-cz. 12. §-ának rendelkezésére, hogy a gyermekek szülőik vallását nemük szerint követni tartoznak, mitsem változtathat és semminemű jogi érvénynyel vagy hatálylyal nem bir, — csupán egyházi czélokra az illető hitvallás belső ügykezelésében használható fel. Ezen anyakönyvi bejegyzésekről sem magán sem hivatalos megkeresésre, sem statisztikai, népszámlálási, ujonczállítási vagy egyéb hasonló adatok összeállítása, sem végre köz- vagy magánjogi kérdések körül felmerült, p. o. házassági, örökösödési stb. ügyek érdekében kivonatokat kiállítani nem szabad. 4. Ha a keresztelő lelkész az előbbi pontokban meghatározott rendelkezéseket vagy tilalmakat megszegi, a mennyiben cselekménye vagy mulasztása a törvények szerint súlyosabb büntetés alá nem esik, kihágást követ el és 10—50 frtig, ismétlés esetében 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezen kihágásokban az 1880. XXXVII. t.-cz.-ben, valamint az ennek alapján 1880-ik évi augusztus hó 17-én 38547. sz. a. kiadott belügyminiszteri rendeletben megjelölt hatóságok az ott előirt eljárás szerint ítélnek. Az ugyanezen rendelethez mellékelt utasítás irányadó a pénzbüntetések behajtására és kezelésére nézve is, azon változtatással, hogy az utasítás 12. §-a értelmében vezetendő nyilvántartási könyvek, naplók és számadási okmányok az ott meghatározott módozatok szerint s előirt időben a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium számvevőségéhez küldendők be. 5. Ezen intézkedéssel hivatalbeli elődöm 1884. évi julius hó 11-én 24727. sz. a. kibocsátott szabályrendelete hatályon kivül helyeztetik. Bizton remélem, hogy ezen jelen rendeletemnek Nagyméltóságod saját hatáskörében teljes nyomatékkal méltóztatik állandó érvényt szerezni, mert csak így remélhető, hogy a törvény intézkedéseinek pontos megtartása mellett hazánkban a különböző ker. hitvallások között az annyira kívánatos béke fentartható lesz ; annál is inkább, mert a törvénynek minden oldalról és mindenki által való szigorú megtartása mindenkinek egyformán kötelessége és egyaránt áldásává válik. Budapest, 1890. évi márczius hó 27-én. Gróf Csáky. Ennyi a rendelet. Most már szolgáljon ehhez ellenképül a következő tudósítás : Budapest, ápril 12. A katholikus püspöki kar, Simor hercegprímás esztergomi biborosérsek elnöklete alatt ma tartotta meg tavaszi értekezletét. A budavári herczegprimási palotában tartott tanácskozáson résztvett csekély kivétellel az egész püspöki kar. Több kevésbé fontos belső egyházi ügy megvitatása után az értekezlet áttért legfontosabb tárgyára, a vallás és közoktatásügyi miniszternek az anyakönyvezés tárgyában ujabban kibocsátott rendeletére. A megindult diskusszió során felmerült az eszme, hogy e rendelet kibocsátása után nem volna-e tanácsos a vegyes házasságokra megtagadni a dispenzácziót. Hosszabb tanácskozás után határozatba ment, hogy mint 1840-ben a vegyes házasságok és 1886-ban a bűntetőtörvény tárgyában, úgy ezúttal is Rómát fogja a püspöki kar megkérdezni s onnét kér utasítást. — A mint a „M. Á." írja, az értekezleten az is határozatba ment, hogy a püspöki kar a kultuszminiszteri rendeletet egyelőre nem hirdeti ki. A félhivatalos „O. É." tévesnek jelzi a „M. Á." ez értesülését s a következőkben foglalja össze az értekezlet tárgyát s annak megállapodását: „A tanácskozás tárgyát az anyakönyvek vezetéséről szóló február 26-án kelt miniszteri rendelet, illetőleg az úgynevezett elkeresztelési anyakönyvi kivonatok kiadása képezte. Az értekezlet hosszabb tárgyalás után abban állapodott meg, hogy a miniszteri rendelet értelmében az elkeresztelési anyakönyvek kiadásának nem fogja útját állani." — Gróf Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter ma reggel meg-