Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Az egyházmegyéről (Kund Samu)

Nyolczadik évfolyam. 16. szám. Pozsony, 1890. évi Április 19-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. Előfizetési ár: Egész évre . (> frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 „ 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. JA EGJELEN HETENKENT EGYSZER. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Felelős szerkesztő s kiadó : Bélyegdij : külön 80 kr. TESZT É KT S Z IK FERENCZ. Tartalom: A egyházmegyéről. (Kund Samu.) — A vallásos közöny ellen. (Weber Samu.) — Belföld. — Vegyesek. — Pályázat. Az egyházmegyéről, 1. Azon egyházközségek összessége, melyek az egyházi közigazgatás, kormányzás és rendtartás czéljából egy felsőbb hatósággá egyesitvek, alkotja az egyházmegyét (esperességet). Mindegyik egyházközségnek, ha csak a fennálló gyakorlat szerint külön egyházmegyét nem képez, vagy közvetlenül az egyházkerületi hatóság alá rendelve nincs, valamely egyházmegyéhez kell tartoznia, mint ennek egyik alkatrésze. 2. A jelenleg fennálló egyházmegyék s az egyházközségeknek ezekben való mostani bekeblezése, törvényeseknek tekintetnek. Változást az egyházmegyék ezen területén, az érdekelt egyházmegyék s érdekelt egyházközségek meghallgatása után, az egyházkerület javaslatára az egyházegyetem közgyűlése eszközölhet. 3. Az egyházmegye a maga kebelebeli egyházközségekre nézve határozó, védő, igazgató s törvénykező jogot és hatóságot gyakorol. Mint határozó testület szabályokat alkot, melyek az esperesség körében kötelezők; mint véclő testület a kebelebeli egyházközségek jogait más testvér egyházközségek, továbbá az állam és idegen egyházak ellenében oltalmazza', mint igazgató testület saját szabályait és az egyházi felsőbbség rendeleteit végrehajtja; mint törvénykező hatóságot gyakorló testület egyházi törvényszéket állit fel a kebelében támadt peres ügyek elintézésére. 4. Az egyházmegyének képviseleti és kormányzó hatósága annak közgyűlése. 5. Az egyházmegyei közgyűlés hivatal szerinti és választott tagokból áll. Hivataluk szerint tagjai az egyházmegyei közgyűlésnek az egyházmegyei felügyelő s esperes, illetve helyetteseik, továbbá az alesperes s másod felügyelő, az egyházmegyei jegyzők, pénztárnok, számvevő {ellenőr), ügyész, törvényszéki birok, az egyházmegyei közgyűlés által szervezett állandó bizottságok tagjai, az iskolavizsgálók (körlelkészek), az egyházmegye által fenntartott fő-, középiskolák s tanitóképezdék felügyelői, igazgatói, az egyházmegyei tanítótestület (értekezlet) elnökei és végül, de egyházközségeik képviseletében, az egyházmegyébe kebelezett egyházközségek rendes- és helyettes lelkészei, az egyházközségi felügyelök (s helyetteseik). Választott tagjai az egyházmegyei közgyűlésnek a kebelebeli fö, közép-tanodáknak és képezdéknek egy-egy követe, minden kebelebeli tiz néptanító után egy, a tanitó testület (értekezlet) által választott tanitó és az egyházközségek által választott követek. 6. Választhat pedig minden egyházközség, mely 500 lélekből áll egy követet, s minden további 500-ig számított lélek után egyet-egyet. Altalános jogközösségünk s testvéri érdekeinknél fogva azonban minden az egyházmegyéhez tartozó és rendelkezési önállósággal bíró tagoknak van joguk, sőt erkölcsi kötelességük a gyűlésen megjelenni s a nyilvános tanácskozásokban részt venni. 7. A követek gyűlési költségeiről azon testületek tartoznak gondoskodni, melyeket azok képviselnek. 8. Kiküldetésüket a választott képviselők megbizó leveleik által igazolni tartoznak. 9. Az egyházmegyei közgyűlés elnökei az esperes és az egyházmegyei felügyelő. Ha a gyűlés ezen elnökei közöl valamelyik a gyűlésben jelen nincs, vagy valamely ügyben személyesen érdekelve van, az esperes helyett az alesperes, a felügyelő helyett a másodfelügyelö elnököl, alesperes és másod felügy elő nem létében a közgyűlés helyettes elnökséget választ. 10. Az egyházmegyei közgyűlés hatásköréhez tartozik minden az egyházmegyét s az ebbe kebelezett egyházközségeket illető egyházi s iskolai ügyekről való tanácskozás, határozathozatal és intézkedés. Nevezetesen a) nyilvántartja az elnökség, jelesül az esperes évi jelentése nyomán az esperességi összes egyházi és iskolai állapotokat s azok jó rendben tartása iránt —