Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Monolog prózában (Hurtay Gy.)

119 27. Az egyháztanács választott tagjainak számát az egyházközségi közgyűlés határozza meg, ugy azonban, hogy e szám alapszabályilag megállapítandó s hogy az 6-nál kisebb s 60-nál nagyobb nem lehet. A rendes tagokon kivül az utánuk legtöbb szavazatot nyert egyének is oly czélból nyilvántartandók, hogy az időközben beállott üresedés esetén a nyert szavazatok sorrendje szerint a kilépett tanácstagok helyét foglalhassék el. 28. A nem hivatalszerinti presbyterek hat évre választatnak ugy hogy 3 évenkint a tagok fele uj választás alá esik. Az ezen zsinati törvény életbelépte után legelőször kilépő felerésze sorshúzás utján jelöltetik ki, azután pedig azok lépnek ki, a kik a 6 évet kitöltötték. kilépettek újra megválaszthatok. A választás módját a közgyűlés állapítja meg; kivánatos azonban, hogy az titkos legyen. 29. A presbyteri tiszt tiszteletbeli tisztség, melyért díjazás nem jár. 30. A leány-egyházközségek kötelesek, a fiók-egyházközségek péclig jogositvák egyháztanácsot szervezni, melynek gyűléseit az anya-egyházközség egyháztanácsára vonatkozó szabványok szabályozzák. 31. Az egyháztanács teendőire vonatkozó 34. pontját a zsinati előmunkálatoknak májdnem egész terjedelmében elfogadhatónak tartom. Ide csak azon néhány módositásokat irom, melyeket jónak vélek. h) pontot igy szövegezném : különös gondot fordít az iskolára, hogy az jó karban tartva s az országos törvényeknek megfelelőleg felszerelve legyen s a tanköteles gyermekek rendesen látogassák azt, sőt az e tekintetben hanyag szülékkel szemben a szükséghez képest a polg. hatóság közbejöttével a törvény szigorát is alkalmazza, niegjegyeztetvén, hogy népesebb egyházakban az iskolára vonatkozó ezen teendők iskolai bizottságra bízhatók. k) pontot igy szövegezném : az egyházi épületeket gyakrabban megtekinti vagy tagjai által megtekinteti, az azokon szükséges kisebb igazításokról gondoskodik, nagyobb változtatások szüksége esetében pedig erről a közgyűléshez jelentést tesz, az épületeknek tűzkár elleni biztosításáról felelősség terhe alatt gondoskodik. n) pontot ezzel toldanám meg: „s az e mellett felmerülő netáni nehézségeket lehetőleg elhárítja.'' o) pontot ezzel toldanám meg „az egyházközség temetőjének rendben tartásáról s a szegények tisztességes eltemettetéséről.'' 32. Az egyháztanács minden évnegyedben egyszer, szükség esetén, vagy ha ezt tagjainak egy harmada kívánja, azon kivül is egybehívandó az elnökség által. Ha az egyik elnökiszék üresedésben van, vagy j az egyik elnök akadályozva van. a másik elnök teljesíti e tisztet. 33. Az egyháztanács határozatképes, ha tagjainak legalább egy harmada van jelen a gyűlésben, és ha ez össze nem jönne, a második meghívásra a jelenlevők határoznak. 34. Az egyháztanács minden üléséről pontos és kimerítő jegyzőkönyv vezetendő, mely a következő ülés kezdetén, sőt szükség esetén még előbb is hitelesítendő. Jegyzőjét a presbyterium vagy saját kebeléből, vagy az egyházközségnek más arra alkalmas tagjai közül szabadon választja, ez utóbbi esetben azonban a jegyző csak tanácskozi szavazattal bír. Kund S. Monolog — prózában, A selmeczbíínyai ker. lyceum kormányzatával megbizott kerületi iskolatanács mult évi jegyzőkönyvei vannak előttem kiterítve. Élvezettel s némi büszkeséggel olvasom e jegyzőkönyveket egyiket a másik után, eleitől végig, mert azt olvasom ki minden sorúból, hogy ezen tanintézetünk nem csak fennáll, hanem a mai kor színvonalán is áll és hogy az erős versenyben, a melyet a közellévő kath. kir. fogynináziumokkal kell vivnia, dicsérettel megáll. Azt tartom, a lyceumnak nagy hasznára van a kerület fennhatósága és a kerület évi segélye sem kidobott pénz, gyümölcsözőleg van ez itten elhelyezve. A jegyzőkönyv két pontja azonban sehogy sem tud kimenni az emlékezetemből; sőt hova tovább gondolok rá, annál kevésbé értem azt. Kár volt ilyen két egymás mellett meg nem íérő határozatot egyszerre egy és ugyanazon évben hozni : egyik pontban a tanulók, egy tekintélyes részének a fizetni valóját emelik; a másikban a tanulók más részének a fizetni valóját elengedik. A két határozat egyenkint fel se tűnnék, de így egymás mellett ugy fest, mint két össze nem illő szín, ugy hangzik mint két össze nem vágó hang. A tápdíjasoknak a fizetnivalóját 46 írtról 90 frtra felemelik; a lyceumi tanárok és tanítók fiainak a tandíjból 12 frt elengedtetik. Nem oly túlságos megterheltetés az egyik, nem oly óriási jótétemény a másik — egyenként, de együttvéve legalább is tapintatlanság, emelni azok fizetnivalóját, a kik a tápdijon kivfíl lakást, tandíjat kénytelenek fizetni, s ugyanakkor elengedni azok tandíját a kiknek a dolog természeténél fogva más fizetni valójuk nincsen. És mégis, ha jobban meggondolom a dolgot belátom, hogy nincs igazam, nékem üdvözölnöm kellene a kormányzó iskolatanácsot ez utóbbi határozatért. A tanintézet kerületi s lia már a kerületi lyceum tanári kara ily kedvezményben részesült, mi természetesebb, mint hogy most a kerületi papságon illetőleg annak fiain a sor. Mert ha méltányos volt a tanári karnak megszavazott kedvezmény, mennyivel méltányosabb lesz az a kerületi papságra nézve, a mely nincs abban a szerencsés helyzetben hogy fiait otthon taníttatná, hanem kénytelen lakást, táp- és tandíjat fizetni s az ide oda utazási költségeket viselni. S a dolgok ilyen állása mellett sem nekem sem másnak nem lehet más kifogása az iskolatanács határozata ellen, hanem ha az, hogy előbb kellett volna ott segiteni, a hol nagyobb a szükség ; — méltányosabb lett volna előbb (ha már egyszerre nem tették) a ker. papság fiait a tandíj alól felmen-