Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Költemények - Nagypéntek és Husvét (Sántha Károly)

110 Papifejedelmek. Most mitévők legyüuk ? Nap elsötétesült, Templom kárpitja ketté hasada, A föld megindult, sziklák megrepedtek És a koporsók megnyilatkozának, S kik elaludtak, szentek testei Feltámadának. El, Pilátushoz hamar : Uram emlékszünk ama hitető Még életében megmondá nekünk : Harmadnapon feltámadok. Parancsolt : Az őrizők őrizzék, a koporsót, Nehogy eljővén éjnek éjszakáján A hitetőnek tanítványai, Ellopják őt és azt mondják a népnek : Feltámadott a Jézus a halálból. — Azonnal ők követ tevén a sírra, Orizteték őrzőkkel a koporsót. Gyülekezet éneke. Siralomnak, Fájdalomnak Gyászos napja jött hozzánk, Szomorkodik a szivünk, Bútól hervad orczánk. Liliomrul Piros vér hull S szakad könyeink árja : Meghalt az Isten Fia, Bűnünk váltságára. Keresztedről, Tövisedről Hadd örömrózsát szedjünk, Sebeiddel gyógyuljunk, Mint te, úgy szenvedjünk ! Kegyelemnek, Szerelemnek Mélységes Oczeánja : Hűségednek gyöngyeit A világ csodálja. Ki ragyogtál : Lenyugodtál, Oh világ fényessége. Támadj fel dicső napunk, Lelkünk üdvössége ! Sátán. Te Ige, te eszme, El vagy veszve; E sziklakoporsód Lőn a sorsod. II. Húsvét. Mária. Sírva állok uj sírodnál, Oh világnak üdve te — Uj sírodnál, melybe téged A föld bűne fektete. Szül a hajnal fűre-fára Üde, édes harmatod; Virrad a regg, minden ébred, Egyedül te vagy halott ! Enyhe szellő balzsamot hord, S kert, szeliden száll reád; Csak szivemre nem terem írt A balzsamos Gileád. Te mondottad, hogy feltámadsz, De nem nyilik a sirod — Koporsódra lehajolva Sírok, sirok, csak sirok! Angyal. Mit sírsz, Mária? Az Isten Fia Nincs már itten. Nincs itt a halott, // ? 0 feltámadott — El az Isten ! Jézus. Mária! Mária. Mester ! Angyalok kara. Megváltá Jézus A bűnös világot Álnok kígyónak A fejére hágott. A csillagokban s itt lennt Dicsérjük a nagy Istent! A tövisek közt Fénlő liliom volt, Szelid bárányként Bűnösökért megholt. A csillagokban s itt lennt Dicsérjük a nagy Istent! De harmadnapra Győzött a halálon, — Nem rémít a sír, A halál csak álom. A csillagokban s itt lennt Dicsérjük a nagy Istent! Győzelemmel Teljes ez az ünnep, Melyet a menny s föld Szent örömmel ül meg. A csillagokbau s itt lennt Dicsérjük a nagy Istent! Gyülekezet éneke. Örvendetes hír jött ma angyal-szárnyon, Minden ajakról szent zsolozsma szálljon ; Édes

r zengéssel töltse be a tájat — Az Úr feltámadt!