Evangélikus Egyház és Iskola 1889.
Tematikus tartalomjegyzék - Irodalom – Könyvismertetés - „Evangelikus Népiskola”
66 gozat képviseli — a szorosabb népiskolai belügyet, — s Molnár képviseli — a tanítókat ! — Molnár dolgozatában azt óhajtja mindenki által megvalósíttatni, hogy minden tanító a tanévet 3 időszakra oszsza fel, ú. m. „őszire, a mikor a tanulók még mind nincsenek együtt; — télire, a midőn rendesen taníthat, — és tavaszi időszakra, mikor már a tanulók rendetlenül járnak be az iskolába." — Az ily féle időszakos felosztást azzal okolja meg, hogy a tananyag feldolgozható legyen, mert faluhelyen az iskoláztatás rendetlenül történik, és a tanterv másként meg nem oldható! — En az ilyféle könnyítéseknek soha sem voltam barátja, és senkinek sem tudnám elfogadását — jólélekkel ajánlani; mert a tanítónak semmi áron, semmi körülmények között — soha sem szabadna a rendetlen iskoláztatásnak kedvezni, — hanem minden módon oda kellene működnie, hogy a rendes iskoláztatást megkedveltesse ; mert én nem hiszem, hogy teljes szigorúsággal ki ne lehetne vinni — a rendes iskoláztatást minden gyülekezetben ; a rendes iskoláztatást ki lehet vinni, csak a tanító lelkét hassa át az igazi ügybuzgóság s tudjon tapintatosan eljárni — akkor törekvését siker fogja koronázni. — Előbb-utóbb úgy is be kell következni a rendes iskoláztatásnak, a nagy rendellenesség nem tarthat örökké ! — Ne a tanév helyes felosztására gondoljunk ki egyes módokat, hanem arról gondolkodjunk, miként lehetne a rendetlen iskoláztatást megszüntetni ! — Módok vannak : csak meg kell azokat találni ! Ha állami és községi iskolákban a rendetlen iskoláztatást meg tudták akadályozni — miért ne lehetne az egyes felekezetekkel is megkedveltetni azt, a mi jó, — de a mi törvényes is ! — Külömben sok olyan ev. iskola is van már, a hol a rendes iskoláztatás már régtől fogva meg van szokva ! — Az ismétlésekre vonatkozólag is volna megjegyezni valóm ! — Szerintem nem helyes, a tanidőből egész heteket elrabolni és azt az ismétlésekre fordítani ! — En egészen másképen járok el ; én ismétlésekre külön időt soha sem fordítok, mindaddig, míg az egész tananyagot be nem végzem ; de a tananyag csak a tanév végével szokott bevégeztetni, s így legtöbbször semmi idő sem marad a külön ismétlésekre! — Az én módszerem igen egyszerű, és kiválólag könnyű; — ha valaki egyszer megpróbálja, mindig követni fogja! — Egy mondatban kifejezve a módszer, így hangzik: „a mi egyszer volt leczkére, — az mindig lesz ismétlésre." — Ha valakinek kedve van, próbálja meg ! — Ha nem találja jónak, helyesnek, czélhoz vezetőnek, vesse el, kövesse azt, a mi jobb. Ha úgy ismételtet, nem kell a tanévből külön időt az ismétlésekre fordítani és mégis biztos lehet, hogy minden növendéke nyugodtan néz a vizsgának elibe, egy cseppet sem fél ; mert tudása, — ismerete világos és tiszta, — az örökös ismétlések arra képesítik, hogy a tárgyat kitűnően, értelmesen tudja; és sohasem fordul elő azaz eset, hogy a gyermek a vizsgán megzavarodjék; a mely zavarodás kellemetlen a tanítóra, a gyermekre és annak szülőire; de az ily forma ismétléssel az is el fog éretni, hogy a gyengébb gyermekek sokszor hallják a jobbakat, — a kik azután a hallásból is sokat megjegyeznek és elsajátítanak ! — De a tanítónak sem fáradságos az ily forma ismétlés, mert lassan végzi el az egész munkát, a mit más külömben egy pár hét alatt volna kénytelen elvégezni ! — Az ismétléseknél a bővítéseknek soha sincs helye; ott arra kell főgondot fordítani, — a mi minden tárgynak lényege, — hogy azt a lényeget minden növendék tudja ! Külömben Molnár dolgozata figyelemre méltó munka, s ha köztünk elvi ellentétek vannak is, az nem zárja ki, hogy a dolgozat jóságát el ne ismerjem ! — A mi benne engemet nem elégít ki, — az másoknak tetszésével találkozhátik ! „Az Ének a népiskolában" — Kriek Jenő dolgozata szintén jeles munka — ki van a dolgozatban, — egész tudományosan fejtve, — az ének czélja, fontossága, szükségessége [és nevelői ereje! — A tömör styl miatt a dolgozat nehezen érthető, s a tudományos színezet szintén nem szolgál előnyére! „Az irodalmi művek a népiskolában," — Sass János volt képzőtanár, — a kinek betegsége miatt ott kell hagyni pályáját, azt ajánlja, hogy igen üdvös dolog volna, a népiskolákban egy kis irodalomtörténetet is tanitani ; a mivel két szép czélt lehetne elérni : Először a költemények magyarázása és betanultatása a gyermek szívét nemesíti, erkölcsi látkörét szélesíti, a jellemet neveli, — másodszor a nagy férfiaknak az életrajzi adatok által lefestett és szellemi termékeik által megvilágított jellemképei a példának varázs erejével hatnak az ifjú növendékek erkölcsi fejlődésére;" — s végül harmadik czélja az volna, hogy így lehetne legjobban gátat vetni „az erkölcsrontó ponyva irodalomterjedésének." — A felvetett kérdés megérdemli, hogy minden tanító gondolkozzék felette ! A tárczában Sántha Károlytól, — és Yojtkó Páltól egy-egy vers van, — ugyan a tárczában kezdi meg Kapi Gyula : „Az egyetemes ev. egyház népiskolai szervezetei nek ismertetését ! — Ismertetve van az első, — az 1809-ben Schedius Lajos által készített szervezet ! — Igen érdekes munka, — sa mint az első közleményből látszik, — több számra terjedő folytatása is lesz ! Az „irodalom"-részben ismertetve lesznek a megjelent jelesebb népiskolai és egyéb munkák. — A gyermekirodalom ismertetésére kiváló gond fordíttatik ! A „vegyesek" rovatában a fontosabb egyházi és egyéb tanügyi mozzanatokról találunk tudósításokat! Ennyiből áll az „Evangelikus Népiskola" első száma; terjedelmes ismertetést volt czélom írni, hogy mindenekkel beláttassam azon lapnak fontosságát, —és nagy horderejét; — mit vájjon sikerült-e elérnem ; azt a lap kiadója tudja majd megmondani ! Még be sem végeztem akkor az első szám ismertetését, mikor már a második szám is megjelent; annak ismertetése már nincs indokolva ; — de tartalmát mégis közölni fogom, — hogy egy következtetést levonhassak ! Pálfy József élete és munkássága, — Papp Józseftől ; — A „mire nekünk szükségünk van," — Kurz Sámueltől; — A „vallásoktatás"-ról, — Döröcskeitől; — „A kedély nevelésedről, — Szutter Dánieltől; — „A magyar nyelv tanítása nem magyar ajkú iskolában," — Papp Józseftől; — „Hogyan kedveltessék meg a néppel az olvasás?" — Hajas Kálmántól; — A Tárczában : „Visszapillantás az elmúlt évre," — Sass Jánostol; — és Kapi Gyula megkezdett közleményének folytatása! — Irodalom, — vegyesek és szerkesztői üzenetek !