Evangélikus Egyház és Iskola 1889.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A zsinat kérdéséhez (Weber Samu)

Hetedik évfolyam. 42. szám Pozsony, 1889. évi Október 19-én. E Y A NGELIKÜS EGYHÁZ és ISKOLA. Slönzeiési ár : Egész evre . ó frt — s:. félévre . . . o , — , aegyedevre 1 , 50 , Egy szam ara: 12 kr. o. e. /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. -^JKJJOíteSisrs«82ia- s kiadó-hivatal: Pozsony, Xon

ventut.cza Eeieiós szerkesztő s kiadó : T HSZT^ÉNSZKT FSKE^T CZ. Hirdetés ara : Négvnasábos Detit sorként egyszer közöive 7 kr.. többször közöive 5 kr. Bélvegdij : külön 30 kr. Tartalom : A zsinat kérdéséhez. (Weber Samu.) — Ev. egyházi közalap. (Farkas Gejza.) — Egy igénytelen vélemény a „Mit csinálnak a túlsó táborban" czím alatt megjelent czikkre. (Pauliuyi Sámuel.) — Könyvismertetés. (Albert József.) — Belföld. — Vegyesek. A zsinat klrdéiéhei. Ha házat akarunk építeni mindenekelőtt arra kell ügyelnünk, hogy ennek alapja biztos legyen. Berendezése akármilyen czélszerű és tetőzete akármilyen alkalmas és megfelelő is, még sem lesz tartós, ha alapja nem elég erős és szilárd, mert ekkor inog és stilyed az egész épület. Igy vagyunk mi az egyházzal is. Lehet zsinatolni, egyházat szervezni és a legalkalmasabb kánonokkal betetőzni, de egyházunk léte és virulása az altal még nincsen oiztosítva, ha alapjában van megtámadva és a megtámadtatásoknak mindig engedni kénytelen. Alapja és létjoga kell, hogy biztosítva legyen a hazai törvényekben. A törvények ugyan megvannak, de elleneink nem tartják meg azokat, ha bíróilag kérdőre vonatnak és az alsó fokon el is Ítéltetnek, a felső fokon mindig felmentik őket. Elkeresztelések miatt r. kath. lelkészek több esetben a járásbirák által elitéltettek, de a kir. tábla őket mindannyiszor felmentette. Merő ámítás azt hinni, hogy ha el is keresztelik gyermekeinket és ha ezek keresztleveleit ki nem adják, az illető gyermek mégis egyházunkhoz tartozik a fennálló 1868-ik 53. t. cz. értelmében. Megczáfolja ezt nem egy tény, melyet ev. lelkészeink tapasztaltak : megczáfolja ezt a következő eset is, melyet elmondani szándékozom : 1877-ben egy vegyes házasságból ev. atyától fid született, kit a törvény ellenére a kath. lelkész keresztelt meg s a keresztlevelet csak a hatóság közbejárása következtében adta ki. A kérdéses fiú iskolakötelessé válván, r. kath. iskolába küldetett, daczára annak, hogy helyben ev. népiskola is van. A figyelmeztetésnek, hogy ha már kath. iskolát látogat, legalább az ev. hitoktatásra járjon el, semmi eredménye nem volt, ezért a politikai hatósághoz fordulva, a szolgabíró kötelezte a szülőket, hogy a fiút pontosan küldjék el az ev. vallástanításra. A fiu, mindannak daczára, egyetlen egyszer sem jelent meg az ev. vallástanításon, hanem ugy, mint a más kath. gyermekek, a r. kath.kátét tanulja, sőt mi több a kath. sz. vacsorát is felvette, ügy mint a többi kath. hivek, ámbár csak 12 éves. Igy tehát a gyermek 12-ik évében egész formaszerüleg palam et publice a szülék, a lelkészi hivatalok és a hatóságok tudtával a kath. egyház tagja lett, a törvény pedig így szól : a ki életkorának tizennyolezadik évét be nem töltött kiskorú egyént az 1868. LUI. t. cz. rendelkezése ellenére más vallásfelekezetbe fölvesz : két hónapig terjedthető elzárással és háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő — (1879-ik évi XL. t. cz. III. fej. 53. §.). És ha bejelentjük az ilyen törvénybe ütköző esetet, mi történik ? semmi válasz nem érkezik. Hát ilyen százakra menő esetek nem támadják-e meg létjogunkat? Lehet-e nyugodtan zsinatozni, tudván hogy nincsen törvény, mely egyháztagjainkat megóvja más egyházba csalatás veszélyétől, tudván, hogy egyházunk oltalmát biztosító törvényezikkek büntetlenül lábbal tiportatnak ? ! Ép ezért a zsinatig, mely alkalmasint 1891-ben fog megtartatni, oda kell törekednünk, hogy vagy az 1868-ik évi 53-ik a vallásfelekezetek viszonyosságáról szóló t. czikk, vagy a büntető törvény az 1879-ik évi XL. t. czikk kiegészítésével oly határozatok hozassanak, oly állapotok teremtessenek, hogy büntetlenül senki sem támadhassa meg egyházunkat, sarkalatos jogainkat és oly sok vérrel és küzdelemmel járó vésznapok után biztosított szabadságunkat. Ilyen és sok más egyéb elodázhatlan, mondhatni, zsinati előzmények felkarolása, megvitatása alapján a zsinati előmunkálatok is kiegészítendők volnának. A lapok utján az eszmecsere csak hasznunkra fog válni. Több szem, többet lát. Lauko Károly barátom e lapok 39-dik számában több fontos tárgyra figyelmezteti, melynek nem szabad hiányzani ott, hol az egyház szervezetéről szó van. De még ezen a javaslaton kivül is sok egyéb tárgy volna, mely határozatra és rendezésre vár. A papi fizetés nem maradhat úgy, mint eddigelé volt. A legritkább esetekben emeltetett a lelkész fizetése 50—100 év óta, holott a szükség-