Evangélikus Egyház és Iskola 1889.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A felekezeti középiskolai tanárok állami nyugdíjazása (Markusovszky Sámuel)

I 319 házunk nyelvi, különösen az államnyelvi-egység mellett szerencsésebb volna, mint így: de azért tudjuk azt is, és el kell ismerniök a túloldaliaknak is, hogy minden rosznak meg van a maga jó oldala is, csak ki kell használni tudni és akarni. A különféleség nem teszi lehetetlenné az egységet, sőt tudjuk, hogy az igazi, a szerves egység, azon egység, mely nem csupán formális, külső, hanem benső, a léleknek egysége különféleségekben nyilatkozik. Igy nyilvánult a Szentlélek is a nyelvek kíilönfélesége által. Honi ev. egyházunk is, ha már nem adatott meg neki a sorstól a nyelvnek formális egysége, kipótolja azt a léleknek bensőbb és fensőbb egységével ; a faji szeretet és összetartás helyett a magasabb, nemesebb honszeretettel és hazafias ragaszkodással. Sőt annyival könnyebb a helyzetünk a ref. egyházénál (mert minden jónak megvan a maga veszedelmes oldala is), mivel nem jő kísértetbe az egyházat identifikálni MZ állammal, vagy a faji szeretetet összezavarni a honszeretetével, mint ezt az ugy nevezett „magyar egyház-" ban sokan teszik. Elvégre a mi honi ev. egyházunk és a r. kath. egyháznak szervezettségét, egységét illeti, igaza van szerintem Schwalmnak, hogy ez összehasonlítást nem tűr, mert ellentétes elvből indulnak ki, s így nincs oly pont melyben találkoznának, sem párhuzamot köztük vonni nem lehet. A r. kath. egyház megelégszik a külsővel, az üdvnek külső, mechanikus közvetítésével, a hitczikkeknek szolgai, vak elhivésével, az egyházhoz, mint külső intézményhez való tartozással ; az egyház feje látható, a pápa, kinek szellemi hatalma nem nélkülözheti a világit ; egységéhez szükséges a nyelvi és szertartási egység a latin mise stb. Mig ev. egyházunk a léleknek egységére fekteti a fősúlyt, szerintünk a láthatatlan egyház tökéletesebb a külsőnél, s feje is láthatatlan, a Krisztus, ki a szent lélek által az egyházban él és a hívekben mind tökéletesebb alakot nyer ; a tulajdonképi keresztény láthatatlan egyházhoz, mint Luther mondja, sokan nem tartoznak a kik annak külsőleg tagjai, és hívei találtatnak a törökök, perzsák stb. között Az üdvnek közvetítése is bensőleg, a hit által történik, nem „a fides quae creditur"-ra, de a „fides qua creditur

"-ra fekteti a fősúlyt stb. A r. kath. egyház tehát általában a formális egységet keresi, mi meg a bensőt, a lelkit, mely mint emlitém helyet enged pl. a nyelvi különféleségnek is, s ezt egy magasabb lelki, szervi egységbe foglalja, szerintünk például : a különféle nyelveknek magasabb egysége, hogy úgy mondjam, a szeretetnek élő nyelve, a r. kath. egyházban pedig, ügy látszik csak a holt latin nyelv. Meglehet hogy jelen czikkem melyben ellenkező nézetemet tényekkel igyekeztem bebizonyítani, nem fog oly siúylyal birni, mint az illetőknek tekintélyükkel védett, többnyire puszta állításaik ; de mégis kötelességemnek tartottam ellenvéleményemet nyilvánítani, nehogy az illetőknek állításai, miknek külső értéket, azoknak kerekdedsége és hangzatossága, belsőt pedig csak szellemességök kölcsönöz, hiteles és teljes érték gyanánt jöjjenek forgalomba. Jeszenszky N. B. A felekezeti középiskolai tanárok állami nyugdíjazása, Csáky Albin gróf vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr a legutóbbi cultus-budget képviselőházi tárgyalása alkalmával tett nyilatkozataihoz hiven és hivatali elődje boldogult Trefort Ágost intencióinak megfelelőleg az autonom tanintézeteket fentartó iskolai hatóságokhoz egy vázlatos tervezetet küldött, melynek alapján a kormány közvetlen rendelkezése alatt nem álló középiskolák tanárai számára (a szerzetesrendi és püspöki intézetek kivételével) országos nyugdíjintézetet szervezni hajlandó. Ezen tervezett országos nyugdíjintézet a rendes alkalmazásban levő tanároknak, úgyszintén özvegyeiknek és árváiknak ugyanazon kedvezményeket nyújtaná, a melyeket a köztisztviselők nyugdíjazásáról szóló 1885. évi XI. törvényczikk az állami és a kormány által kezelt, közalapokból fentartott középiskolák tanárai részére biztosit. A czélba vett intézet jövedelmi forrásai lennének : a) minden újonnan alkalmazott rendes tanár egy évi törzsfizetése és ennek szaporulata egy harmadának egyszer-mindenkorra való befizetése, (a régebben alkalmazott rendes tanárok szintén ugyanilyen feltétel alatt, de törzsfizetésük egy harmadának a már eltöltött szolgálati évek után számítva 5°/

0-os kamattal való lefizetése mellett lehetnének tagjai) ; b) a középiskolába járó tanulók részéről fizetett évi illetmények; c) a tanintézetet fentartó hatóságok járulékai; d) a törvényhozás által ezen intézet czéljaira évenként megszavazott állami segély. E kezdeményező intézkedést a felekezeti középiskolai tanárok nem épen irigyelni való anyagi helyzetének, — a felekezeti középiskolák jelenlegi hanyatló állapotának; — úgy az iskolákat fentartó egyházak és hazai közművelődésünk érdekében örömmel és közmegelégedéssel kell fogadnunk. Az új cultusminister úr ezen nemes szándékával nemcsak emberbaráti és társadalmi, hanem a hazai középiskolai oktatás szempontjából is egy régóta fájdalmasan érzett mellőztetést és régóta ápolt hibát óhajt jóvátenni, melyet tanügyi politikusaink hosszú időn át rideg közönynyel és szűkkeblűséggel nem hogy enyhítettek volna, hanem folyvást növeltek, a mennyiben merev következetességgel figyelemre sem méltatták ama fontos szolgálatokat, melyeket a protestáns iskolák és tanáraik negyedfél századon át annyi önzetlenséggel hoztak nemzeti közművelődésünknek. Az 1883. évi XXX. törvényczikk a felekezeti középiskolai tanároktól ugyanazt a qualificatiót követeli, mint az állam közvetlen felügyelete alatt álló középiskolai tanároktól. Mindkét félnél tehát — az államnál tehát ügy mint az egyháznál — a terhek, melyeket a tanárok vállaikon hordanak, egyenlő súlyosak, de az elismerés, a jutalom, a biztonság