Evangélikus Egyház és Iskola 1889.
Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Protestans Irodalmi Társaság és Debreczen (Dr. Masznyik Endre)
Hetedik évfolyam. 4. szám. Pozsony, 1889. évi Január 26-án. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. r A Előfizetési ár: Egész evre 6 frt — kr. félévre . 9 — 1 negyedévre 1 , 50 , Egv szam ara 12 kr. o. é. 1 J /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. <£s>4taek^ Szerkesztő- 8 kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza ő. az. Felelős szerkesztő s kiadó : TS.SZTTÉNSZKY F IE IE, IE ÜST G Z. Hirdetés ára: Négyhasábos üetit sorkent egyszer közölve 7 kr.. többször közölve 5 kr Bélyegdii : külön 30 kr. T artalom : Állítsunk fel prot. tanárképző-intézetet ! (Láng Adolf.) — A Protestáns Irodalmi Társaság és Debreczen. (Dr. Masznvik Endre.) Tájékozásul. (Boros György.) — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. Ily czím alatt jelent meg" az „Evang. Egyház és Iskola" m. é. 45—47. számaiban Schneller István, pozsonyi theol. akad. tanár tollából oly czikk, melyre visszhangot adni protestáns érzület sugallta kötelesség. E czikksorozat, mely a theol akadémiai nagybizottság elé évi jelentés alakjában volt terjesztve, egyenesen egyetemes felügyelőnk indításából lett publikálva-, igen helyesen oly czélból, hogy e tárgy iránt tágabb körökben is keltessék érdeklődés. A czikksorozat vetekedik a szellemes essay-kkel és annyira érdekfeszítő, az autonómiáját szerető prot. ember szivét és lelkiismeretét annyira megkapó, hogy arra vissza kell térnünk. Az őseink által a vallás ügyével szervi összeköttetésben tudott hazai prot. tanügyről irt s napjainkig levezetett történelmi áttekintésben elmondottakhoz — a teljes méltatáson kívül — nincs hozzászólónk. Valamint, hogy teljesen találónak tartjuk azon képet, melyet czikkiró a fővárosi állami tanárképzőről és az azon keresztül ment prot. növendékről, mint állami sajátosságát meg nem tagadható, prot. intézetekbe kinevezett működő tanárról vázolt. Azonban sürgős kötelességünk fontolóra vennünk, szerző szerint, hogy tanáraink képzése és képesítése nincs kezünkben, és, hogy ezeket tényleg kezünkbe kell vennünk ; mert bizalmunk csupán prot. tanárképzőben nevelt, prot. szellemű tanárokban lehet. „Nincs kezünkben" — pedig tanárképzési és képesítési autonom jogainkról se le nem mondtunk, se nem volt miért azokról lemondanunk. Annál kevésbé, miután maga a közoktatási minister az 1883. középiskolai törvényjavaslatát indokoló beszédében kimondotta : „Az állam a tanári képzést mindenkire bízza s tanárképző-intézeteket mindenkinek megenged" és „ha az egyházak s felekezetek oly felsőbb iskolákat állítanak fel, melyek tanárokat képeznek rendszeresen : a törvényhozás ott tanár képesítő bizottságok felállítását nem fogja akadályozni." A tanárképző helye iránt sem lehetünk kétségben, miután ág. hitv. evang. egyetemes egyházunknak az egyetemes theol. akadémia megalapítása és szervezésekor is már intentiója volt, hogy az az akadémiával kapcsolatosan, Pozsonyban állíttassék fel. Ezt fejezi ki az akadémia szervezete és ügyrendének 14. §.-a „A theol. akadémia hazai egyházunk igényeinek megfelelő lelkészeknek s esetleg tanárok képzésében nyilatkozó feladatát következőleg oldja meg" stb. — Az a szerény „esetleg" szó inkább a megoldás alatt áílŐ feladatok egymásutánját (eiőbb a lelkészek, azután a tanárok képzését), mintsem ez utóbbi ügynek a pia desideria sorába utalását jelzi. Fogjuk fel tehát a szálat és lássunk őszintén a prot. tanárképzőnek Pozsonyban felállításához ! Őszinteség alatt azt értem, hogy a ki a czélt akarja, annak az eszközöket is kell akarnia. A czikksorozat írójával én is az élő tőkére apellálok ; ez, hála Istennek, még meg van és a magasztos czél érdekében annyira fokozható, hogy ez intézmény fokozatosan, a magunk emberségéből fog létrejönni. Fokozatosan? Igen; valamikép a csonka gymnasiumokat osztályról-osztályra kiegészítették : úgy a tanárképzőt is, pl. a philologiai szak szervezésével és így tovább a többiekével meg lehet alapítani. Csakhogy: videant consules; mert a czikkiró val szólva : „A prot. szellemű, elvhű és önálló tanárok száma mi tovább haló félben van." Láng Adolf. Debreczen, Válasz Balogh Ferenc z debreczeni ev. ref. hittanárnak. V. A „Magyar Protestáns Tudományos Irodalmi Társaság", illetőleg innentúl már csak „Protestáns Irodalmi Társaság", 1888. aprill6-iki ú. n. első alakúló közgyűlésén — mint láttuk — Debreczen