Evangélikus Egyház és Iskola 1889.
Tematikus tartalomjegyzék - Irodalom – Könyvismertetés - Papp Károly: Ünnepi alkalmi predikácziók
304* tantismus lelkiismereti küzdelmét, az isten előtt való erkölcsi önfelelősség személyes autonom jogát, — nem pedig azért, mivel ott a gondolkodás és tudományos kutatás szabadságáról jól érthető indokokból hallani sem akarnak. A theol. tudomány szabadsága a theol. felfogás szabadelvüségét, liberalismusát, az egyes theol. irányok relatív jogosultság ána k igaz pro t. elismerését vonja maga után. Az evangy. prot. egyház elve reform és folytonos reformátíó, ép azért jogosult a modern liberális irány, mely a reformátíó szabadságelveit, a ker. hitnek s a modern kulturának összeegyeztetését hangsúlyozza, — de viszont veszélyessé válik akkor, ha e modern irány az egyház s a kereszténység fundamentomát is kérdésessé teszi, többet ront, mint alapít s többet kritizál, mint épít, úgy hogy aztán az ev. egyház elidegeníthetetlen életjavai s feltételeivel kerül összeütközésbe. Az orthodox irány is jogosult, a mennyiben a hagyományos múltnak, az egyházi hitvallásoknak behatóbb tanulmányozására ösztönöz ; de téved, ha a theologia szabad tudományos jellegével jön ellentétbe, és helytelenül értelmezett egyházi érdekekből fél a modern eszmevilágtól, illetve attól a theologiát a talmud s a tridenti-vatikáni traditió módjára elzárni akarja. À XIX-dik századnak theologiája a protestantismusnak egyik legszebb vívmánya, s egyedül a szellem és az igazság fegyvereivel küzdhetnek a különböző theol. felfogások és irányzatok egymással szemben, mert minden egyeduralomra, agitatorius kizárólagosságra való törekvés római jellegű türelmetlen despotismusra, az egyház positiv érdekeinek megsértésére vezet. A positiv evangyéliomi világnézet s az evangyéliomi reformátíó drágán megváltott érdekeinek szent nevében evangyéliomi krisztusi alapon 1 i b er alismust, tudományt, főleg pedig türelmet: az eg y szellem s a k ü 1 ön b ö z ő c harismák szabadelvű prot. resp ekt álását a theologiáb a? Hisz : „Mindeneket megvizsgáljatok . . . !" — mondja az írás ! Dobsina, 1889. aug. hó. Dr. Szlávik Mátyás. Könyvismertetés. — „Ötven rövid előjáték orgonára vagy harmoniumra", szerkesztette Kapi Gyula, a soproni evang, tanítóképző intézet igazgatója. Budapest, Méhner Vilmos kiadása, ára 50 kr. Ez a czíme azon füzetnek, mely a „Dalkönyvecske" és „Pálmaágak" jóhiríí szerzőjének neve alatt e napokban hagyta el a sajtót. Szerző valóban elismerésre méltó munkát végzett, midőn e füzetkét — közhasználat czéljából — nyilvánosságra bocsátá. A füzetben foglalt előjátékok birnak mindazon kellékekkel, melyek a jó praeludiumokat jellemzik; mesterkéletlen, egyszerű szerkezetűek, minden dagályos harmóniától, ter- i mészetellenes modulatiótól és keresett díszítésektől mentek ; e helyett komoly egyszerűség, vallásos méltóság jellemzi őket. Dallamaik áhitatosságra indítanak és vallásos érzelmeket keltenek. A 48 lapra terjedő füzetben mindazon hangnemekből találunk igen sikerült előjátékokat, melyekben egyházi énekeink legtöbbje szerkesztve van. Igy az 1—28. lapig C, Gr, D, A, E, F, B, Esz és Asz összesen 9 kemény hangnemben 30 előjátékot, a 28. laptól a 48-ig á, é, h, d, g, c és f, összesen 7 lágy hangnemben 20 előjátékot a legváltozatosabb, de az egyházi irányt sohasem nélkülöző jellemmel. Választhat az organista közülök minden alkalomra, — akár örömérzet gyűjtse össze a híveket áhitatosságra, akár fájdalom foglalja el sziveiket — megtalálja e füzetben az ünnepélyes hangulathoz illő előjátékot. Előnye még e műnek, hogy kevésbé gyakorolt falusi organisták nehézség nélkül igen jól használhatják, amennyiben ezen előjátékok kevesebb technikai ügyesség mellett is könnyen eljátszhatok. Néhány lényegtelen sajtóhiba, mint p. o. hogy a 13. sz. előjáték élén Ddur helyett Gdur van jelezve s még néhány kisebb hiba nem von le a mű értékéből, mivel ezen sajtóhibákat a szakértő könnyen kijavíthatja. A mű kiállítása csinos, papírja finom, nyomása tiszta és ára elég olcsó. Hasznos szolgálatot vélek tisztelt kartársaimnak tehetni, midőn e néhány sorban ismertetett műre becses figyelmüket felhívom. Macher Endre, lajos-komáromi ev. tanító és orgonista. Megjelent s szerkesztőségünkbe beküldetett : Ünnepi alkalmi prédikácziók. Irta Papp Károly, budapesti ref. lelkész. 1889. Szerző tulajdona. Ara 1 frt 40 kr. — Tartalma: 4 ádventi, 2 karácsonyi, 1 ó-év utolsó estvei, 1 ui év első napi, 1 virágvasárnapi, 1 nagypénteki, 2 húsvéti, 1 áldozó csütörtöki, 2 pünkösdi, 1 új kenyéri, 1 új bori úrvacsorai beszéd, 1 lelkészválasztási, 1 hivatalfoglalási, összesen 19 beszéd. A Krisztus hitében fogamzott, igaz bensőséggel tölt beszédgyüjteményt nyújt a hírneves egyházi szónok. Nem csengő-pengő frázisok, de a konkrét világot keresztyén gondolkozással átható s nemesítő eszmék özöne táplálja itt az olvasót az örök életre. Igazi igehirdetés, egyszerű, természetes, népszerű. Prédikácziói-irodalmunkra nyereség. Addig is, míg tüzetesebb ismertetésökre időnk s alkalmunk lesz, melegen ajánljuk tiszttársainknak e becses művet. Előfizetési felhívás „A rokonság és sógorság ágainak és izeinek számítása, tekintettel a m.-orsz. törvényesen bevett és elismert összes vallásfelekezetek jogviszonyaira" czimű művemre. — Tapasztalván, hogy úgy az egyházi, mint a világi férfiak közül sokan mily kevéssé vannak tisztában a rokonság és sógorság ágainak, ízeinek számításával; tudván más oldalról azt, hogy mai napig még nincsen könyv, mely e kérdést teljes egészében felölelné s azt kimeríteni igyekeznék: elhatároztam magam egy ilyen műnek megírására, mely kellő történeti levezetés s minden szükséges idevágó tudnivalónak ábrákkal mutogatása után nem egy felekezet után, de a magyarországi összes bevett és elismert vallásfelekezetek, tárgyunkra tartozó, egyházi és polgári törvényeken alapuló szabályaival ismertessen meg bennünket. Művem készítésénél minden általam ismert és szükségesnek látott ma-
