Evangélikus Egyház és Iskola 1889.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Hegyaljai esperesség

25' »7 város nem csak papirost adott, de még a leiratási díjat is megtérítette az ottani ev. egyháznak. Gondoltam, hogy tőlem sem kívánnak ily nehéz munkát ingyen. Hiszen már az írás szerint is : „méltó a munkás az ő jutalmára!" így gondolkozám, s ez értelemben szerkesztek egy alázatos kérvényt az alispáni hivatalhoz; ámde e naiv hitemből csakhamar kiábrándított az alispáni válasz, mely így hangzik : „8130. sz. Abauj-Tornavármegye alispánjától. Nagytisztelendő lelkész úr! Folyó évi június hó 8-án 157. sz. a. hozzám intézett hivatalos előterjesztésére sajnálattal vagyok kénytelen kijelenteni, hogy nem vagyok azon kellemes helyzetben, miszerint általam is igen méltányosnak ismert kérelmét teljesíthessem. A törvényhatóság ugyanis akkor, midőn a levéltárába annak idején beküldeni elmulasztott (!) anyakönyvi másodpéldányok pótlólagos beszerzése iránt intézkedett, mint az állami közigazgatás közvetítője, a kormányhatóságnak ez irányban kiadott határozott utasítást tartalmazó körrendeletét hajtotta végre, s ezen minőségében a bekivánt másodpéldányok kiállításáért annál kevésbé nyújthat bárminemű díjazást, mert e czélra igénybe vehető alappal vagy fedezettel egyáltalában nem is rendelkezik. Méltóztassék meggyőződve lenni a felől, hogy teljes mérvben méltányolom a lelkész úr helyzetét, ki a mult idők s hivatalos elődjeinek a mulasztása (!) miatt ily nagy munkával terheltetik; de a magam részéről, ki mint a törvényhatóság első tisztviselője, a rendelkezésem alatt álló alapok kezelése tekintetében szorosan kötve vagyok azoknak törvényes rendeltetése által, helyzete könnyítéséhez legfeljebb csak annyival járulhatok, hogy a szóban forgó anyakönyvek lemásolására, tekintettel e munkának hosszabb időt igénylő nagy terjedelmére, az eredetileg kitűz öttnél hosszabb lejáratú záros határidőt, illetve halasztást engedjek. Ha tehát ez által lelkész úrnak könnyebbséget szerezhetek, ez irányban nyilvánítandó kivánatára szives készséggel fogok jelzett értelemben intézkedni. Kassán, 1889. évi június hó 21-én a királyi tanácsos alispán helyett : Hammersberg, tb. főjegyző." Ez a tb. főjegyző, illetve az alispán úr udvarias válasza. Nem akarom e válasz tartalmát kommentárral kisérni; csupán azt jegyzem meg : hogyha többi lelkésztársaimtól is 70—80 évi anyakönyvnek a lemásolása követeltetik „a megyei levéltár rendezése czéljából, hivatalb ól, díjmentesen" — akkor mi is méltán fölkiálthatunk ekképen Virgiliussal : „Sic vos non vobis nidificatis aves! „Sic vos non vobis mellificatis apes! „Sic vos non vobis fertis" — etc. Különben ez ügyet az esperességi gyűlés elé viszem. Addig is van szerencsém azt nagyt. lelkésztársaim becses figyelmébe ajánlani. Ab. Szántón/ 1889. évi júl. 10. Czéhus László, ev. lelkész. iiiriti, A hegyaljai ev. egyházmegye évi közgyűlését július hő 23- és 24-dik napján Radvány István esperességi felügyelő sZelenka Pál főesperes társelnöklete alatt az egj'házmegye legnagyobb gyülekezetében Nyiregyházán tartatotta meg". • 23-ikán reggel 8 órakor Farbaky József nyíregyházai alesperes lelkész Máté ev. 5. r. 13. v. alapján tartott megható alkalmi beszéde után a szórványban élő lelkészek főesperes vezetése mellett az Úr szent vacsorájával éltek. Ugyanez nap a missióügyi, tanügyi s gyámintézeti bizottmány tartotta meg tanácskozását, ezek végeztével gyámintézeti isteni tisztelet tartatott BortnyíkGyörgy kölesei lelkésznek II. Korinth. 1. 8. r. 1—5. verseire épített jól_átgondolt^jtartalmas^és hatásos alkalmi szónoklatával s offertoriummal az egyetemes gyámintézet szeretetadománya javára. A főgyűlés másnap vette kezdetét Radvány István esperességi felügyelőnek eszmékben s protestáns szellemben gazdag megnyitó beszédével, melyben megemlékezett kegyelettel a Rudolf trónörökös s T refort Ágoston minister halála okozta közveszteségről, lelkes üdvözlete, gyújtó szavai méltó lelkesedést keltettek s az érdemekben gazdag felügyelő, ki ezúttal az esperességi özvegy-árva nyugdíj-intézet javára eddig tett 400 frtos adományát az ötödik száz frttal egészítette ki, főesperes s közgyűlés által lelkesen üdvözöltetett. Zelenka Pál főesperes nagy tevékenységre s eseményekben gazdag egyházi évre valló évi jelentését, a nyíregyházai egyházat s annak lelkes elöljáróit apostrófáló következő szavakkal vezette be : Öt év multán Isten mérhetlen kegyelméből egyházmegyénk, kerületünk e kiváló pontján találkozhatánk. Jól esik nekünk e találkozás, kik a közösség kapcsának híjával végezhetjük a nagy szórványban Isten szent segedelme s a hitsorsosok hűsége által fokozott egyház fentartást és építést s alig egyszer látván egymást évente, nyilváníthatjuk egymás és a közegyház irányában ragaszkodó szeretetünket. Jól esik nekünk e találkozás itt, hol a lefolyt 5 év alatt Isten kegyelme, a felmelegedett egyház szeretet és a bölcs kormányzás nagy dolgokat cselekedtenek. A jubileum (1886. okt. 26. 27.) alkalmára megújított templom nemcsak százados emlékről, hanem az új nemzedék régi hitéről és hűségéről is beszél. Tizenegy évi gondos előkészülettel az ősi források felnyitásával összegyűlt 34 ezer frtnak e szentélybe való befektetése méltó emléke lett e nemzedéknek minden időkre. A régi algymnasiumi épület mellett új palota emelkedik. Építő volt itt az alapító város, a tulajdonos egyház és a kormány, három tényező, a mely itt csakugyan teljes munkát végezett.