Evangélikus Egyház és Iskola 1889.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Pozsonymegyei esperesség

I 248 Legyen, a mellett, hogy tanít és hasznos, szükséges ismereteket nyújt, első sorban is nevelő intézet. Tanintézet és nevelő intézet közt különbség van. Abban a tanításra, ebben a nevelésre kellene fektetni a fősúlyt; az a serdültebb fiúk, talán ifjak, ez általában a leányok intézete; azért ott is kell nevelni, valamint hogy itt is kell tanítani; hanem azzal hibázzak el a dolgot, hogy ott semmit, itt meg keveset nevelünk. Legyen hát ezen intézetünk a szó kitűnő értelmében vett, a valódi humanismussal azonosított christianismus alapelveire fektetett s annak szellemétől áthatott oly paedagogium, melynek munkakörében a gyengébb nem, a leendő anyák szivének nemesítése, az erkölcsök egyszerűségének és tisztaságának megóvása és fejlesztése az irányadó. De legyen ezután ezen mi leánynevelő intézetünk magyar; vagyis ellentétben azzal a félszegiránynyal, melyet idegen, jobbára német vagy franczia úgynevezett gouvernántok számtalan protestáns családban meghonosítottak, a hazafias érzetet, a magyar demokratikus polgárnői erényeket, mint a meghamisíthatatlan honszerelem életnyilvánulásának feltételeit csepegtesse azon generáczió szivébe, melynek nevelését a ki kezében tartja, az a magyar haza, a magyar nemzet jövőjét tartja kezében. Legyen továbbá ezen mi magyar leánynevelő intézetünk evangelikus; vagyis szakadatlanul és tántorodás nélkül a kereszténység eszméjét leghívebben megvalósító egyházunk hitelveinek ezen szellemi légkörében mozogjon, melyet az evangelium alapján a reformáczió teremtett, ellensúlyozva azt a hatalmi érdekkört, melyben a papismus a sötét tudatlanság, a vakbuzgóság, a türelmetlenség és szűkkeblűség országát kiváltképen az ő apáczáival terjeszteni igyekszik. Végre legyen ezen mi evangeliumi magyar leánynevelő intézetünk és pedig a szó tágabb értelmében azé, a ki azt felállítja : a bányakerületé. Budapesten is a bányakerületé lenne, de nagyon is szűk értelemben, jobban mondva inkább csak Budapesté lenne, a mely igen valószínű, hogy egymaga is benépesítené azt. Hát ha még — a mit egyáltalában nem óhajtanék döntő argumentumként előtérbe tolni — Budapest interkonfesszionális helyzete — mert az ott inkább mint bárhol másutt kidomborodik — szinte mint irányadó elv hangsúlyoztatik : akkor még korlátoltabb értelemben lesz az intézet a bányakerületé. A czentralizáczió elvét sem szabad, nem tanácsos ad infinitum alkalmazni. A mindent egy helyen való összpontosítás bármily kecsegtető legyen is az elméletben, a gyakorlatban megboszulja magát, a mennyiben rést üt ép az összpontosíttatni szándékolt érdekeken kiváltképen a nevelés terén. Az a szellemi úgy, mint anyagi érdek pedig, a mely Budapesthez, mint az ország szivéhez vonz és köt privatim bennünket itt, a mi a dolog lényegét illeti, nem befolyásolhatja elhatározásunkat. De hát daczára annak a kitüntetésnek és előnyös helyzetnek, melynek a mi előkelő, fényes, népes és gazdag budapesti egyházunk az egész ország és felekezetünk egyeteme révén is örvend s a melynek vele együtt mi is mindnyájan örvendünk : végtére is, ha szabad felekezeti nyelven beszélnünk, valamint a pápistáknak Esztergom, a kálvinistáknak Debreczen, úgy a lutheránusoknak meg Békés-Csaba a fővárosuk. Ha úgyis a kerület költségén lesz felállítva az az intézet, akkor pénz dolgában a hely nem határoz s ha nem ajánlkozott volna is B.-Csaba annak befogadására, azért hiszem, hogy miként más egyház, úgy ő is szivesen keblére ölelné azt. Ha pedig anyagi támogatásra is reflektálunk, mért nem tehetném ezt a meg nem szégyenítő reménység alatt ép úgy, vagy talán még inkább Csabánál, mint valamely más egyháznál?! Ha a leánynevelő intézet Csabán állíttatnék fel, úgy az ott, tekintettel lakosságának árnyalatára, nem lehetne kizárólag Csabáé, hanem mint meglehetős központi helyen a bányakerületé lenne; magyar lenne s a mellett, a mennyiben misszióhivatást is teljesítene, miután ott interkonfesszionális helyzetről alig lehet szó, evangélikusokat megmagyarosítana ; az egész országban legnépesebb evang. városban, illetve püspöki egyházban lévén minden izében, minden oldalról, minden irányban evang. szellemet örökölne és a templomot szorgalmasan látogató nép vallásos buzgóságán, mint Antheus az anyaföldön megújító és fenntartó erőt meríthetne magának. Ez az én igénytelen véleményem leánynevelő intézetünkről, illetve annak felállításáról ellentétben nt. Veres József lelkésztársam véleményével, a ki azt minden áron Budapesten s ellentétben a főtiszt, ker. bizottság véleményével, a mely azt Aradon óhajtaná elhelyezni. Thomay József,, ev. lelkész. illf in A pozsonymegyei — esperesség ez évi közgyűlését t. é. julius 23—24-én tartotta Német-G-urabon. — Az esp. gyűlést megyénkben mindig más más helyen szokás megtartani, rendesen azon egyházban, a mely a gyűlést meghívja. S bár mindenkor elismerésre méltó a meghívó egyház áldozatkészsége, kétszeresen is kiemelendő' a gurabi hivek egyházszeretete akkor, midőn az, alig egy év leforgása alatt templomát újította — s ezzel kapcsolatban 100 éves jubileumot ünnepelt, lelkészét temette, uj lelkészt választott — s hivatalba igtatott — s legutóbb az egész esperességet ősi vendégszeretettel ellátta és megvendégelte, s a mi mindezeknél többet ár a gyámint. isteni tisztelet alkalmából a templomot — a nagy munka idején — zsúfolásig megtölötte ; s az ezután következő gyűlésen is az esperesi jelentést élénk figyelemmel hallgatta végig a hivek közönsége, s csak az általa nem igen értett ügyek tárgyalásánál kezdett lassan oszladozni. A gyűlés lefolyása egyébként a következő volt : Első nap délutánján tartatott a gyámintézeti közgyűlés. — Az esperesség kebelében eszközölt ez évi gyűjtés eredménye 406 frt., melyből az esperesség szabad rendelkezésére visszamaradt 97 frt 46 kr-ból, 10 frt Leopoldianumra fordíttat-