Evangélikus Egyház és Iskola 1889.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Ismét ama bizonyos felvételi vizsga (Kapi Gyula)

184* a 86. §. a IV. osztályról szól, annak oka következő. A 86. §. betű szerint véve, ma már anachronismus. Ugyanis a mai gymnásium nem áll külön-külön befejezett czéllal biró al- és főgymnasiumból. Ma már az algymnasiumnak nincs propaedeutikai jelentősége. A IV. osztály oly átmeneti osztály, mint a többi. Tanczélja egyes szakokban befejezetlen. A stilisztikát példáúl megkezdi, de csak az I. rész végéig jut el; a világtörténelembe belekap, azonban Nagy Sándor birodalmának feloszlásán tál nem megy ; a természetrajzból tárgyalja az ásványtant, az állat- s növénytant az V. osztály számára tartja fenn. Tudva ezt, talán elhiszi a t. czikkiró úr, hogy az állami tanítóképzők sem alkalmazkodnak ma már a §. betűjéhez, hanem a legjobb belátásuk szerint s az intézet czéljaihoz képest kikerekítik a tantárgyakat teljesen egész szakokká, ezt tenniök már csak azért is kell, mert — a 86. §. ugyan még nem, — de az erre vonatkozó s 1878. évi ministeri szabályrendelet 2. §-a az előképzettség fokának megítéléséül a gymnásium s reáliskola IV. osztálya mellé a polgári iskola IV. osztályát is felveszi. — És tudva ezt, nem naiv együgyüség volna-e részünkről — csakhogy a — 86. §. betűjének eleget tegyünk, a felvételi vizsga mértékét körülbelül igy jelölni meg : magyarból: a stilisztika első felének végéig, történelemből: Nagy Sándor birodalmának feloszlásáig stb. Azonban a t. czikkiró úr nemcsak a 86. §-t, hanem az általam idézett osztrák és porosz szabályzatokat is többre becsüli a miénknél, azt mondván különösen az osztrák szabályzatról, hogy a „vizsga tárgyait a legnagyobb szabatosságai meghatározza, és pedig elég sok az, a mit megkíván." Ugyan honnan vette a t. czikkiró úr ez állításához az adatokat ? Én is udvarias akarok lenni, azért minden megjegyzés nélkül csak annyit konstatálok, hogy az osztrák „ Organisations-Statut "ot átnéztem, átkutattam, de oly adatot, mely a czikkiró úr jóhiszemű állítását csak némileg is igazolná, egyetlen egyet sem találtam. Az általam idézet- 8. §-on kivűl legfeljebb a 14. §. 4. kikezdésében van ide vonatkozólag egy rövidke utasítás : „Der Nachweis der Vorbildung wird durch eine strenge Aufnahmsprüfung, beziehungsweise durch die im §. 18. erwähnte Schlussprüfung geliefert/' Egyéb utasítás a felvételre nézve nincs ! Az említett é vzáró vizsga a bécsújhelyi és szt.-pölteni tanítóképzők egy évfolyamú előkészítő osztályaira vonatkozik. Vagy talán ez egy éves praeparandiai tanfolyamok szerény tantervét értette a t. czikkiró úr, midőn tolla alá vette e szavakat : „és pedig elég sok az, a a mit megkíván? Nos hát Ítélje meg azt a „magas" mértéket, mely Ausztriában az ifjakat a rendes, négy éves tanítóképezdei tanfolyamba való fölvételre képesíti e praeparandiai tanterv következő követelményeiből: „Geographie und Geschichte: Orientirung im Schulorte, und Kenntniss der nächsten Umgebung ; Verständniss der Globus, allgemeine Uebersicht der Erdtheile und Meere, Anleitung zum Kartenlesen. — Bekanntschaft mit den wichtigsten Begebenheiten aus der österreichischen Geschichte. — Rechnen : Die Grundrechnungsarten in ganzen und gebrochenen Zahlen. Pracktisches Rechnen nach der Schlussmethode. " Ép ily szerencsétlenül hivatkozik a t. czikkiró úr, — hogy régibb tanítóink jelességét kiemelje a vall. és közokt. ügyi minister utolsó jelentésére, mely szerinte „minket tüntet ki az elsőség aranyaimájával." Ha a t. czikkiró úr nem elégszik meg a felkapott szavakkal, hanem kissé utána is jár a dolognak, könnyen megértheti azt, hogy 1) az elsőség aranyalmája csak is a tankötelezettség végrehajtására vonatkozik, a mennyiben — mig más felekezetek 1000 tanköteles gyermek közül csak 620—802őt küldtek tényleg az iskolába, addig a mi egyházunkban 1000 tankötelesre 897.8 iskolába járó esett; — ámde a statisztika ez adatai nem bizonyíthatnak semmit a tanítók qualificatiója mellett vagy ellen! 2) a kimutatásnak valóban ide tartozó adatai épen ellenkezőjét hirdetik annak, a mit a t. czikkiró úr állítani jónak látott, a mennyiben a kimutatás a tanítók paed, ügyességét és képességét is kitüntetni óhajtván, a 79. lapon a következő adatokat közli : „A népiskolákra általános kötelezettséggel kiszabott tantárgyakat teljes eredménynyel oktatta 1886/7-ben: 783 állami iskola közül (ezerből 848^ aránynyal) 664 1,880 községi „ „ „ 756, „ 1,421 5,386 r. kath. „ „ „ 742.

0 „ 3,996 1,437 ág. hitv. ,, „ _ „ 740.

o „ 1,063 Az a miniszteri kimutatás tehát, melyre a t. czikkiró úr oly örömmel hivatkozik, abban a mi tárgyunkhoz tartozik, negyedik helyre teszi az ev. iskolákat s első, második és harmadik helylyel tünteti ki azon iskolákat, melyeknek tanítóit a hiányos előképzettség miatt a t. czikkiró úr teljesen elitélte ! Hogy is mondta a czikkiró úr ? Qui bene distinguit, bene docet ! Egyébiránt nem akarok igazságtalan lenni derék tanítói karunk iránt. S daczára a ministeri kimutatásnak én is azt vallom, mert látom s tapasztalom, hogy a mi tanítóink — ha kisebb arányban tanítanak is a tanfelügyelők adatai szerint teljesen „paedagogice" — inkább állanak, működésök összességét véve tekintekintetbe, hivatásuk magaslatán, mint az állami községi és róm. kath. iskolákban működő tanítók. Azt azonban ne higyje a t. czikkiró úr, hogy ennek oka az előképzésben rejlik ! Ahhoz, a t. czikkiró úr szerint nem kell kommentár, hogy a felvételi szabályzat több követelménye összeesik a népiskolai tantervvel. Elitéli minden megfontolás s minden utánjárás nélkül. Nem az lett volna-e első kötelessége a t. czikkiró urnák, hogy a szabályzatot összehasonlítsa az algymnasium tantervével, vájjon a felállított mérték összeesik-e a IV. illetőleg III. gymnasiumi osztály képzettségi fokával ? E helyett a t. czikkiró úr a szomszédba megy, s ott keresi a szabályzat párját : összehasonlítja a népiskola tantervét a felvételi vizsga szabályzatával,