Evangélikus Egyház és Iskola 1889.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Synodalia (Weber Samu)

Hetedik évfolyam. 14. szám. Fjgzsony, 1889. évi Áp

rilis 6-án. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. r Előfizetési ár : Egész evre . 6 frt — ki. félévre . . . 3 , — , negyedévre 1 , 50 , Egy szam ara : 12 kr. o. e. /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. = «SsXÖiS*«^- —— Szerkesztő- s kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. sz. Feieiös szerkesztő s kiadó : TS.SZTTÉNSZKT FEEENCZ. r '—* ^ Hirdetés ára: Négyhasábos Detit sorként egyszer közölve 7 kr.. többször közölve 5 kr . Bélvegdij : külön 30 kr. Tartalom: Synodalia. (Weber Samu.) — Előitélet és balvélemény a magunk protestáns egyháza körében. IV. (—r —r.) — „Egy megbízott gömöri luth. pap.

" (—1.) — Nekrolog. — Belföld. — Vegyesek. FIGYELMEZTETÉSI Évnegyedes előfizetőinket előfizetéseik megújítására, a hátralékosokat hátralékaik törlesztésére kérjük. — Társult előfizetők eddigi czímszalagjaikat használják. Lapunk jóakaróit felhívjuk, szíveskedjenek e vállalatot kivált szellemi közreműködésükkel támogatni. Szerkesztőség. Syac dalia. Napi kérdéseink közül első helyen áll most a zsinat kérdése. Alig van egyházi lap, mely ezt az égető kérdést nem vitatná meg. Szükséges is sok oldalról megfigyelni és megfontolni az olyan tényezőt, mely hivatva van egyházi életünkre fontos befolyást gyakorolni. Magam is egy körülményre akarom az érdeklődő köröket figyelmeztetni, mely eddigelé még érintve nem volt. A törvény csak irott betii, ha nem felel meg az élet viszonyainak és szükségeinek. Ugy lennénk a zsinat kánonjaival is. Ha a vallásos és egyházi életben nem fognak gyökerezni, ha az életfáról, mint egy érett gyümölcs nem húllnak le : akkor határozatai hatással nem fognak bírni, egy épülethez hasonlítanának, mely ugyan a műépítészet szabályainak megfelel, de alapja inog. Kérdés már most, annyira világosak, tiszták és szilárdak-e viszonyaink, hogy azok törvénynyé alakíthatók, mely úgyszólván magából az életből nőtt ki, annak felel meg és arra megint üdvös befolyással is lesz? Legalább egy viszonyt, még pedig egyházunknak a róm. kath. egyházhoz és az államhoz való viszonyáttekintve, határozott ,,nem"-mel kell felelni! Midőn őseink 1791-ben zsínatőt tartottak, mindjárt az első kanonban kimondhatták : A magyarhoni ág. és helv. hitvallású evang. egyházaknak az 1608-iki s 1647-iki országgyűlések által hozott, a bécsi és linczi békekötéseken nyugovó, — valamint az 1790/1. 26. törv.-czikket örök időkre alapúi véve, szabad és nyilvános vallás gyakorlatának következményekép joguk van egyházi kormányzatukat a király legfőbb felügyelete és megerősítése mellett javítani, rendezni és megállapítani. (Lásd az 1791-iki pesti zsinat kánonai P. I. can. 1.) Örömtelt kebellel, büszke öntudattal nyilváníthatták a zsinat tagjai mindjárt ezen első kánonban, hogy a protestánsok jogai a bécsi és linczi békekötésekben biztos alapon nyugszanak, hogy továbbá szabadságai újólag kibővíttettek és az 1790/1. évi 26. t. czikkben a viszony az állam és a róm. kath. egyházzal szemben teljesen körülírva és meghatározva lett. Ezen 26-dik t. c. azonkívül a zsinatnak erős várául jelentkezett, melyből biztosan visszaverhetők az ellenségek támadásai. Hát milyen törvényt fogunk mi kodificálni a zsinatban, milyen t. czikkekre fogunk mi hivatkozhatni, melyek alkalmasak egyházunk viszonyát az állam és a r. kath. egyház irányában meghatározni és melyek eléggé erőseknek bizonyultak be jogaink és szabadságaink megvédésére? Mi, gondolom, semmiféle oly törvényre nem hivatkozhatunk, mely ezekkel a szükséges kellékekkel dicsekedhetnék. Nem törvények, csak törvény foszlányok, nem jogok csak a jogok torzalakjai maradtak ránk a r. kath. klérus folytonos és sikeres támadásai következtében. Avagy nem ügy áll a dolog? A legerősebb bástyánkba, az 1790 1-dik évi 26-dik t. czikkbe is már rést ütöttek. A 6-dik pontban ki van mondva, hogy az evangélikusok fei-zabadíttatnak r. kath. lel-