Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Nem szavak, de tettek! (Jankó Károly)

378 Ily módon a tanulók a hangjegyekből legfeljebb csak az időértéket és dynamikát tanulják meg; a tulajdonképem hangközökről csak annyi fogalommal birnak, hogy a magasabban irt hangjegyeknek magasabb hangok felelnek meg és megfordítva; de a hangközök pontos eltalálásában járatlanok maradnak. Lássuk már most, hogy a két rendszer közül melyik az előnyösebb. Daczára az eltérő nézeteknek és ismerve sokaknak azon meggyőződését, miszerint a hallás utáni énektanítást sokkal inkább pártolják, mint a hangjegyek szerinti tanítást; bízvást lehet állítani azt, hogy a hangjegyszer inti énektanítás rendszeres kezelési módja sokkal praktikusabb, mint a hallás utáni tanítás, mivelhogy ez gyakorlati, életre kiható és a tanulók haladására nézve sokkal biztosabb tanítási mód. A hangjegy mint szemléleti támpont pedig épenséggel könnyíti is a tanítványoknak előhaladását az éneklésben. A hangjegyek szerinti öntudatos éneklés képessé teszi a tanulót, hogy minden következő éneket vagy dalt fokonként kevesebb idő alatt elsajátít, míg a pusztán hallás utáni tanítás folytonosan egy niveaun vesztegel. Hogy tehát az énektanítás az életre kiható legyen és a növendékeknek tetterejét, kedvét fokozhassa, az illető tanítónak meg kell válnia az eddig túlnyomólag használt hallás utáni énektanítástól; mert : míg a hallás szerinti tanítás a növendékeket csak több hónapi küzködés után képesíti positiv eredmény felmutatására, addig a hangjegy szerinti énektanítás szerfelett megkönnyíti a tanítást és minden körülmények között nagyobb sikert és maradandóbb eredményt mutathat fel. Azért egész lelkesedéssel fogjunk hozzá a szívképző, hasznos és gyönyörködtető, de öntudatos hangjegy szerinti énektanításhoz. Wolfgang Lajos. Itm szavakj de tittel! Mindenekelőtt szükségesnek tartom kijelenteni, hogy nem hízelgés, nem tömjénezés akar az lenni, a mi itt e néhány sorban közöltetik. Erre a hitvány, mai napság már nagyon is olcsó portékára nem szorult egy olyan férfiú, a ki mellett nem szép szó, de a szép cselekedetek egész sorozata beszél, s a ki maga a megtestesült szerénység. Czélja e soroknak egyrészt a legközelebb folytatott viták alkalmából tanúbizonyságot tenni a mellett, hogy igenis vannak világi uraink között is olyanok, kik szivükön viselik a prot. unió ügyét, de a kik annak nem holmi nemzetiségi türelmetlenség s ebből folyó elidegenítő gyanusítgatással, hanem az igazi prot. tolerantia s a jézusi vonzó szeretet amalgamizáló cselekedeteivel iparkodnak utat egyengetni. De czélja e soroknak másrészt örömmel konstatálni azt is, hogy daczára a sokszor s bizony nem minden alap nélkül hangoztatott panaszoknak, vannak még mindig prot. uraink között olyanok, kik készséggel látogatnak el őseik síri lakákoz, hogy azok régi fényénél gyújtsanak uj szövétneket : a lelkesedésnek szövétnekét; hogy vannak még a dicső elődöknek hálás unokáik, kik azt, a mit amazok nagy küzdelmek és még nagyobb áldozatok árán szereztek, buzgósággal és áldozatkészséggel fentartani és fejleszteni iparkodnak. A dicső elődök hálás unokáinak s a prot. unió fáradhatlan úttörőinek egyike az irsai evang. magyartót egyház új felügyelője : tek. Irsay József úr, ki ezen hivatalát a dunamelléki ev. ref. egyházmegye tanács-bíróságával nem tartja összeférhetlennek, maga is ref. ev. vallású lévén, hanem mindenkor eredménynyel munkál itt s áldólag hat amott. Végig tekintve eddigi áldásos működésén — elmondhatom, hogy igazán jó kedvében teremtette őt az Isten s adta egyházunknak előbb pártfogója, most már felügyelőjéül is ez évi tavasz óta. Hosszadalmas volna felsorolni mindazon kisebb-nagyobb adományokat, melyekkel a buzgó felügyelő ifjú kora óta elhalmozta úgy a szomszéd pándi ev. réf., mint az irsai evang. egyházakat. Csak ez utóbbinak nyújtott adományaiból is kitűnik, hogy százakat és százakat áldozott templomjavításra (530 frt egyszerre), parochiára (50 frt), orgonára (200 frt), harangokra (100 frt), oltárra (100 frt), keresztelő medenczére (50 frt), templomtető festésére (50 frt), karosgyertyatartókra, oltárterítőkre, oltárdíszre stb. Nevét azonban leginkább azon 6 hold első minőségű szántóföldnek (1200 frt) adományozása által örökítette meg, melyet ez év tavaszán az egyház nevére Íratván, annak haszonbéréből (most 170 frt) a gyülekezet évi költségeit kívánta pótolni, melyek már elviselhetlen teherként kezdtek a szegény hívek vállaira nehezedni. Neki köszönheti részben gyülekezetünk azt is, hogy néhai boldog emlékezetű felügyelőnk Irsay Károly úr hagyatékából 1000 frtot kapott a derék örökösöktől oly feltétellel, hogy annak kamatai az egyházi épületek jó karban tartására legyenek fordítva. Buzgó felügyelőnknek figyelme nem csak az élőkre, hanem még a halottakra is kiterjed. Ennek jele, hogy temetőnket szép festett rácskapuval látta el, benne egy díszes, bádoggal fedett tornyocskát emeltetett s két harangocskát vett, tapasztalván, hogy a községbeli harangok hangja a távol eső temetőbe nem hallatszik. Ezen harangocskák felavatása tót ének- és magyar beszéddel f. hó 7-én történt meg. S ezzel még mindig nincs kimerítve felügyelőnk jótékonyságának forrása. ígéretét birjuk egy toronyóra adományozására nézve is, melynek örömmel néz elébe, s előre is köszönetet mond érette nemcsak gyülekezetünk, hanem egész községünk is. Végre, ha valakinek, úgy t. elődöm után mostani derék felügyelőnknek érdeme az, hogy a pestmegyei két nyelvű ev. gyülekezetek között egyedül az irsai az, melyben az isteni tisztelet felváltva magyarul és tótul tartatik s a magyar liturgia is használtatik. Mindezekért visonzásul nem vár, nem kiván ő tőlünk semmit, legfeljebb azt, hogy hitfeleit, az ev.