Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A Károli-féle fordítás revisiójáról (Pukánszky Béla)

Hatodik évfolyam. 11. szám. Pozsony, 1888. évi márczius 10-én. E YANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. Előfizetési ár : Egész evre o írt — kr. leiévre . . . o , — « negyedévre 1 . 50 , Egy szam ara: 12 Kr. o. e. A^EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. r Szerkesztő- 8 kiadó-hivatal: Pozsony, Xonveniutoza c. Feieiós szerkesztő s kiadó : T5.SZTYÉNSZKT FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos Detit sorként egyszer közöive 7 kr.. többször közöive 5 kr. Bélvegdij : külön 30 kr. Tartalom: A Károli-féle fordítás revisiójáról. (Pukánszky Béla). — Erdély. (Farkas Gejza.),— Irodalom. — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. — Pályázat. — Hirdetés. A Károli-féle fordítás revisiójáról i. Azon érdeklődést, a mely a Károli-féle bibliafordítás revisiója iránt annak megindulásakor a sajtóban és a közönség egy részénél jelentkezett, a mi sajátos viszonyaink között kicsinyleni semmi esetre sem szabad. A fővárosi sajtó minden számot tevő organuma tudomást vett a munka megindulásáról, s az előkészületek nevezetesebb mozzanatairól ; a munka terve, annak felosztása, az élén álló vezérfe'ríiak s a benne résztvevők neveivel bejárta a vidéki sajtó nem egyházi lapjait is. A vállalat nagy jelentősége az egyházi élet, a nemzeti cultura és irodalom szempontjából ekként — formailag legalább — általánosan el lett ismerve. Azonban, ép ha a vállalat jelentőségének teljes súlyát mérlegeljük ; ha tekintjük azon nagyszerű emlékeket és eredményeket, a melyek ezen a téren a múltban a magyar protestáns egyház dicsőségét hirdetik : akkor ép az egyházunk kebelében jelentkezett érdeklődést csekélynek és lanyhának kell neveznünk. A munkánál követendő és megállapított elvek felett nyilvános discussio tudtommal nem indult meg; pedig ezeknek szellőztetése nagyon kívánatos már csak azért is, hogy a közönség lehetőleg tájékozva legyen az iránt, mit várjon a készülőben levő műtől. Különben, hogy mily fontos ép az elveknek, s azok alkalmazási módjának világos és szabatos formulázása, azt igen tanulságosan illustrálja a Lutherbiblia revisiójának eddigi története. Most könnyű constatálnunk, hogy ha a Luther-biblia revisiójának elvei előzetesen, széles körben kellően meg lettek volna hányva-vetve s czélja világosan kifejezve : nem lett volna annyi év oly buzgó munkájának eredménye az általános elégedetlenség, a melynek következtében a próbabiblia változtatásait a nyelvészek a tiszta germanismus, az orthodoxok a lutheranismus, a szabadelvűek a tudomány szempontjából roszallják, sokallják vagy keveslik. A Károli-féle fordítás revisióját korán sem lehet ugyan a Luther-biblia revisiójával egészen analógnak tekintenünk ; de igen sajnálatos volna, ha azon tanulságokat, a melyek amannak sorsából a mienkére applicálhatunk, figyelmen kivűl hagynánk; s ha a mi revideált bibliánk is azon sorsban részesülne, hogy jobbról is balról is idegenkedéssel sőt recriminatiókkal fogadnák. Az ótestamentom Károli-féle fordításának revisiójánál követendő elvek az angol biblia revisiója közül foganatosított eljárásból vannak levonva. A revisió eredménye, a Revised version (1885) általános elismeréssel, sőt magasztalással lett fogadva ; azért nem lesz érdektelen az alábbi sorokban ez elvekkel foglalkozni, mindig azon kérdésre való tekintettel : elég világosak és szabatosan formulázottak-é ezen elvek, hogy velük a Revisedhez hasonló művet létre hozhassunk. Mikor tavaly Húsvétkor a revisióban résztvevők értekezletén a Tájékozásban körvonalozott elvek az ótestamentom egyes jellemzetes szakaszainak revisiójában gyakorlatilag alkalmaztattak, kilátásba lett helyezve, hogy a conferentia ezen gyakorlati eredménye szélesebb körben közzé fog tétetni. Világos, hogy a megállapított elvek és eljárás helyesen és teljesen még csak az alkalmazásból Ítélhető meg. Az említett mutatványok igért közzététele azonban — legalább tudtommal — mind eddig nem történt meg, s talán végkép abba is marad; bármily tanulságos volna is tehát, ha a Revised mellett utalhatnók a szíves olvasót ezen mutatványokra, kénytelen vagyok arról lemondani. A Revised az ujtestamentomban alapúi Tischendorf editio VIII. cri tic a minorjának szövegét, az ótestamentomban a massorai szöveget vette ; a mi azt jelenti, hogy a kritika jogosultságát a szentiratok szövegével szemben elismerte, de az ótestamentom eredeti szövegének megállapítására a rendelkezésünkre álló diplomaticai forrásokat meddőknek tekintette. Ismeretes dolog, már Rosenmüller óta, hogy az ó-