Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A protestáns Irod. Társaság közgyűlése (Dr. Masznyik Endre)

426 bpesti lelkész, B a c h á t Dániel bpesti lelkész, Y 1 a d á r Viktor, Ujág Károly lelkészek, ezenkivül a pozsonyi theol. akadémia tanárai közül Schneller István igazgató, dr. Masznyik Endre, a soproni theol. tanári karból B a n c s ó Antal, az eperjesi tanári karból dr. Szlávik Mátyás. A ref. theol. intézetek részéről — kivévén a budapestit — senki. S Kenessey kollega mégis minket vádolt, hogy nem érdeklődünk a társaság iránt. Báró Y a y Miklós rövid beszéddel nyitotta meg a közgyűlést s beszámolván a végrehajtó bizottság eddigi működéséről, felemlité, hogy az alapszabályok megerősíttettek s a belépési nyilatkozatok a jelentkezett tagoknak szétküldettek. Röviden fejtegette a mostani közgyűlés feladatát, mely a szervezkedés s hangsúlyozta, hogy az ügy érdekében a létező akadályok szelíden intéztessenek el. Gróf Ti s z a Lajos szólt ezután. Hálás köszönetet mondva az elnök fáradozásaiért s bölcs intézkedéseiért, így folytatja beszédét : Az alakuló gyűlés, mely az alapszabálytervezetet megállapította, csak a folyó év tavaszán tartatott meg és íme ma azon helyzetben vagyunk, hogy a társaság már a felsőbb jóváhagyással ellátott alapszabályok birtokában végleg szervezkedhetik. Ezen szabályok értelmében, mint tudjuk, a közgyűlés választja meg az elnököket, titkárt, ügyészt s az 50 tagból álló igazgató választmányt, hogy ezek után kézbe vévén a társaság ügyeinek igazgatását, vagyonának kezelését, a beérkezendő munkálatok megbirálását és kiadatását a társaság nevében, annak anyagi erejével rendelkezve, hat éven át végezzék a társaság legfontosabb teendőit. Más szóval, az alapszabályok megerősítése után tartott legelső közgyűlés hivatva van közvetve intézkedni végérvényesen a társaság működésének mily irányban való megindítását illetőleg. Nem vélek csalódni, ha azt állítom, hogy nagy időn belül ez az első, a társaságnak a legfontosabb közgyűlése. Mert attól, hogy kiket sikerül megnyernünk az első esetben a társaság tisztségeire, hogy miként fog megalakíttatni azon 50 tagból álló igazgató választmány, mely hivatva lesz — ügyrendét megállapítva — megindítani a társulat tevékenységét — függ a társaság jövője. Nagyon kívánatos tehát, hogy ezen első közgyűlésben a társaság tagjai mentől számosabban vehessenek és vegyenek részt. Megvallom, azon remény kecsegtet, hogy tagjainak száma épen a legközelebbi jövőben, midőn már a megerősített alapszabályok mindenkinek kezei közt lesznek s így mindenki meg fog róla győződni, hogy nem egy, majd csak Isten tudja, mikor életbe lépendő társaság iránt vállal kötelezettséget, tetemesen szaporodni fog. Én ezen most belépendő tagok előtt nem szívesen zárnám el annak lehetőségét, hogy a szervezkedő közgyűlés érdemleges tanácskozásaiban és az egyúttal oly fontos határozatokban részt vehessenek. De ha nem csalódom, még azok soraiból is, kik elejétől fogva buzgólkodnak a társaság létrehozásában, sokan hiányoznak. Sokakat, kikre egyházi teendők várnak, visszatartott a megjelenéstől az ünnepek küszöbön volta, másokat talán a téli időben való utazás különböző esélye, általában talán az idő is rövid volt arra, hogy a jogérvényes alapítólevelek kiállításai iránti felhívások és a közgyűlési meghívók mindenkinek a kellő időben kezeihez jussanak. Mielőtt tehát ezen, szerintem annyira fontos közgyűlés megtartásába bocsátkoznánk, szükségesnek tartanám, hogy győződjünk meg arról, hogy a közgyűlés szavazatképes alkotó elemeiből, a pártfogó, alapító és rendes tagok soraiból mily számmal vagyunk jelen. Mert ha még arról is kellene meggyőződnünk, hogy az eredetileg jelentkezett tagoknak is csak elenyésző csekély része van ma itt íjelen, az esetben már épen kénytelen volnék indítványozni, hogy a közgyűlés ezúttal tárgyalásokba nem bocsátkozva, napolja el magát, felkérvén az elnökséget, hogy kedvezőbb időben, talán a jövő tavasz folyamán legyen szíves a közgyűlést ujabban összehívni. Egyúttal azonban kimondandónak vélném, hogy az akkoron összejövendő közgyűlés aztán a megjelent tagok számára való tekintet nélkül végrehajtandja a szervezést és megindítja a társaság alapszabályszerű működését. — As elnökség és az ideiglenes végrehajtó bizottság pedig felszólítandó volna, hogy addig a társaság folyó ügyeit intézze, a befizetett összeget kezelje. Mielőtt azonban ezen irányban a formaszerű indítványt megtenném, kérem annak konstatálását, hogy a társaságnak hány szavazatképes tagja van jelen. Erre szót emel P a p p Károly bpesti ref. lelkész. Elmondja, hogy ha eddig aggodalmai is voltak, melyeket a „Prot. Egyh. s Isk. Lap"-ban ki is fejtett, most már kijelenti, hogy a társaságnak tagja akar lenni, mert imminensebb veszély fenyegeti másfelől a protestantismust, mint azok az aggodalmak, miket az unitáriusok befogadása miatt táplált. A protestantismus alapja a szabad szellem, a szabad vizsgálódás, mely, ha megakadályoztatik, ledől mint az a szobor, mely alól az alapot kirántják. A protestantismusnak harczolnia kell azok ellen, a kik a XIX. századot vissza akarják terelni a középkorba. Föl kell emelni a zászlót. Szóló, habár mint közlegény, ott akar lenni e harezban. E nyilatkozat után dr. Masznyik Endre szólalt fel gr. Tisza Lajos indítványa ellen erélyes és határozott hangon. „Csak imént szavaztunk — úgymond — hálás köszönetet a végrehajtó bizottságnak bölcs intézkedéseiért s most kitűnik, hogy az intézkedések miatt kétségessé válik a végleges szervezkedés keresztülvitele. En nem értem 0 Nagyméltósága indítványát. Az ideiglenes választmány azokat az akadályokat, hogy t. i. tél van s az ünnepek küszöbön állanak, ép úgy tudta akkor, mikor a közgyűlést a mai napra tűzte ki, mint tudja most. Mi szegény emberek vagyunk, mi a magunk zsebéből fedezzük a költségeket, melyekbe a fővárosba való utazás kerül, mert egyházunk nekünk utazási átalányt nem ád. Különben is nézetem szerint semmi ok nem forog fenn a közgyűlés elnapolására. A kormány által is megerősített alapszabályok 23. §-a világosan kimondja : „határozatok a jelenlevők többsége által rendesen nyilt szavazás útján hozatnak." Kik jelen vagyunk, képezzük a társaságot. Mondják ki tehát a jelenlevők, hogy a protestáns irodalmi társaságot most végleg megalakítani és szervezni kívánják." (Ellenmondások; itt-ott helyeslés.) Szász Domokos Tisza Lajos nézetét pártolja mert ő — úgymond — nem tett indítványt az elnapolás mellett, hanem csak azt kívánja, hogy Konstatáltassék hányan vannak jelen s a gyűlés megtartása végett ő is szükségesnek tartja, hogy az ideiglenes titkár a jelenlevők számát megállapítsa. Br. Vay Miklós erre felhívja a titkárt a szám meg-