Evangélikus Egyház és Iskola 1888.
Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Gusztáv-Adolf-egylet 1888. szept. 4–6-ikán S. m. Halleban tartott 42. nagygyűlése (Láng Adolf)
403 intelligentiája segélyével maga állít fel felsőbb leányiskolát. De hadd álljon itt az illető czikk következő helye: „E lapok 45. számában kifejtettem a nőnevelés fontosságát s a helyi viszonyok tekintetbe vételével azt, hogy egy minden igényt kielégítő nőnevelő intézetet egyesült erővel a losonczi két protestáns felekezetnek kell fölállítania. Erre megadja az elvi alapot a tényleges helyzet, erre serkentik a két protestáns egyházat a múltak nagy tradicziói." „Aztán nekünk nem kozmopolita irányú intézet kell, a milyen lényege szerint minden magán intézet, nekünk határozott nemzeti missziót teljesítő nőnevelő-intézetre van szükségünk, a milyet hazánk e pontján vagy az állam, vagy a két protestáns egyház állíthat. A ki ezt be nem látja, annak nincs érzéke a Losoncz város helyzetéből folyó magyar nemzeti misszió iránt." „Minden, de minden oda int, hogy a protestáns nőnevelő intézetnek fölmerült eszméje testet öltsön magára." íme csak néhány hely, mely élénken bizonyít a fönnebb mondottak mellett. Anyagi alapot nyújt a dologhoz egy ilyen czélú 20000 frtos ref. alapítvány, nyújthat a két egyház megfeszített áldozatkészsége, de kell nyújtania mindenesetre a vidék prot. intelligentiájának is, — jól számba véve azon követelményt, hogy : a prot. fiak ne legyenek kisebbek a nemeskeblü prot. apáknál ! A ref. egyháztanács a gyakorlat terére vitte a lépést, midőn ülésében egy ez iránti bizottságot alakított. Rajta a sor a sequenteseken ! Nekem csak az az egy megjegyezni valóm van még, hogy a bányakerület szükségesnek találta tavaly egy kerületi felső leányiskola felállítása iránt az előleges lépéseket megtenni, — a zólyomi esperesség pedig kimondotta, hogy ilyet a felvidéken tart szükségesnek. Nem alkalomszerű-é a losonczi prot. felsőleányiskola eszméje, — s nem lehetne-é ez eszme köré csoportosítani a további teendőket ? Szóljanak hozzá a hozzáértők, én csak konstatálom, hogy a mit a két losonczi prot. felekezet Valihoráig meg sem pendített, — azt (ha meglesz, .... adja Isten) megcsinálta nekik . . . a róm. kath. plébános. Geduly Henrik. & 11 f 111, A Gusztáv-Adolf-egylet 1888. szeptember 4—6. S. m Halléban tartott nagygyűlése. (Folytatás.) A drezdai fő-egylet azt a kérdést vetette fel : Melyik egyletnek területe a legfontosabb? E kérdésre a jelentés is nagyon helyesen jelenti ki, hogy felette nehéz felelni, miután az összes diaspora felette fontos területe az egyházi közjótékonyságnak és jóllehet az egylet ez időszerint abban állapodott meg, hogy ilyennek tekintendő a rajnai provinczia, az összes szórványt tekintve, e megállapodást csak feltételesen tekintheti helyesnek. Ez utóbbi felfogásnak a jelentés azzal adja próbáját, hogy a rajnai vidéktől kezdve végig megy az egyes diasporákon és példákkal illusztrálja azoknak nehéz helyzetét. A példák közül idézem az egyik rajnavidéki esetet : Egy 6 éves iskolás leány átall az ő annyjával, egy evang. özvegy nő vei, egy asztalnál enni s tányérjával az ablakhoz áll. Erre nézve megjegyi a „Rheinisch-Westfälische Gr.-A.Blatt", miszerint ez emlékeztet az Idvezitő ama szavára (Máté 15, 6.) : „Az Istennek parancsolatját a ti rendeléstek által erőtlenné tettétek." — A wiesbadeni fő-egylet Nassauból jelenti: „A Rajna és Majna melléki, gyülekezeteink valóságos diasporában élnek már a reformátió óta és a prot. keresztyéni kötelesség és felebaráti szeretet int minket, hogy szemben a Bonifaczius egylettel, mely a régi Nassau és Frankfurt vidékén évenként 36,000 márkát, sőt többet is fordít templomok és paplakok építésére, misszióra (értsd térítgetésre) és kiváltképpen kath. felekezeti iskoláknak túlnyomólag evang. népességű helyeken alapítására és fenntartására, — hogy ezzel szemben ne késedelmezzünk. — „Tanulhatunk a B. egylettől ; ez Németország kellő közepébe bocsátja adományait, nem távoli, misszió alá veendő országokba." Legyen elég e példákból, melyek bizonyságai azon eminens buzgalomnak, melylyel a Gr.-A.-egylet központi bizottsága teljesen kívánja tájékozni azokat, kik e szamaritánusi egyletre oly példás nagylelkűséggel áldoznak. Ott nemcsak az adakozók adnak, hanem az egylet is viszont ád az adakozóknak — tápot a ker. buzgóság és szeretet élesztésére. Befejezik az évi jelentést az A—E-ig folyó kimutatások, mely az adományok hovafordításáról szólnak. A D. kimutatásból kivonjuk a magyar birodalomra vonatkozó adományok jegyzékét. E szerint a G.-A,-egylet adott : Magyarországnak 22,526 m. 05 ft. Erdély 17,418-57. Horvátország I 3456-07. Tótország 1598-15. Összesen 44,998 márkát és 84 fillért és egy 600 márkás stipendiumot. Ezen nagy munkát Fricke elnök e kijelentéssel mélI tatta : Nehéz e statisztikai anyagot megélénkíteni. L Tgyanily nehéz azt összeállítani. Annál pedig nagyobb érdem e munka, mely az egyletet jellemzi, és ép ezért elmaradhatlan. De ön e gondolatokat és tényeket személyes lelkesedésének melegével szövi át. Ismétlem, mit sokszor kijelentettem, lehetetlen az önénél fokozottabb lelkesedéssel szolgálni ez ügyet. Ezért fogadja el az egylet háláját! Az első napi munkát bevégezték azután felszólalásaikkal: Dr. H aase superintendens Teschenből, szólva osztrák, morva és sziléziai egyházak és intézetek érdekében; hasonlót tettek Heyler lelkész úr elszász-lothringiai ev. társaság és Frick Zürich vidéki lelkész a svajczi prot. egyházi segélyegyletek érdekében. Másnap, csütörtökön, szept. 6-án, 8 ]/ 2 órakor ismét az Ulrik-templomban, közös ének és Dr. Rogge potsdami udvari lelkész imájával vette kezdetét a 2-ik nyilvános gyűlés. Schäfer rector felolvasta a számadást felül vizsgálóbizottság jelentését, mely a pénztárosnak adandó felmentvényt indítványozta, mi el is fogadtatott. Ezt követé dr. Criegern javaslata „Az egyleti munka sikerének emelése" tárgyában. E czélra ajánlja : 1) hogy a fő- és fiók-egyletek, igyekezzenek megszerezni a kormánynál, hogy erkölcsi személyeknek ismertessenek el. 2) Az eisenachi egyházi conferentia felkérendő, hogy a szórványosok ínségét tartalmazó passus vétessék fel a vasárnapi templomi imádságokba. 3) A consistoriumok felkérendők, hogy hivatalosan ajánlják az egyletnek pártolását. 4) A superintendensek felkérendők, hogy visitatiók alkalmával kérdéseket tegyenek az egylet állására nézve. 5) A zsinatok felkérendők, miszerint a szórványos hívek ínségével is foglalkozzanak.
