Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Magister Petrus Zabelerus (Hörk József)

369 szorosan egybefüggő iskolai autonómiájuk elvéhez, mégis bizonyára az alkotmányos culturállam és az ezzel adott nemzeti nevelés eszméjének nagy fontosságától áthatva — nem a coordinatio ellen nyilatkoztak , hanem a coordinationak azon magyarázata ellen, mintha ezzel nevelésügyök coordinálásának kényszerűsége s nem a coordinálásra nézve a szabadság biztosítása lenne kimondva, hangsúlyozván azon tételt, hogy az első magyarázat mellett iskoláink és az állami iskolák közötti különbség arra szorítkoznék, hogy csak az utóbbiakat tartja fenn az állam. — A protestánsok ezen szabadságuk érvényesítése czéljából még ugyan az évben a Pozsonyban tartott vegyes conventben egy bizottságot küldenek ki, amely a tanítási és tanulási szabadság elvének lehetőleg teljes biztosítása mellett a nyilvános oktatásnak tervét elkészítse, a czélból, hogy ez a Regnicolaris deputatiónak benyüjtassék ; — s hogy így a nihil de nobis sine nobis elve biztosíttassék. Az 1791-ki és később az 1825 7. országgyűlési határozat alapján kinevezett regnicolaris deputatiók munkálatai országos törvény jogerejére nem emeltettek ; munkálataik a kormány által ép a bizottságok intentiója szerint is csak a kathol. állami intézetekre birtak kötelező erővel; a protestánsok iskoláikat tudományos intézeteiket szabadon rendezték esetleg coordinálták a nemzeti nevelés systemájához ; — az intimatumok túlkapásai ellenében hivatkozva szentesített törvényeken alapuló jogaikra protestálva, azokat hatálytalanítok. Ez iskoláink voltak, szabad szervezetük, a tanároknak az öntevékenységet fokozó nevelői hatása s ez intézetekben élő prot. autonomia és ezzel a haza alkotmánya- és szabadságáért lelkesülő szellem ápolása által lényegileg azon nagy férfiak bölcsői, kik az egyházunkban élő democratikus elvet az önrendelkezés és függetlenség elvét a magyar államban is érvényre kívánták emelni, kik lelkesedve a magyar nemzet és culturállam eszméjéért ez eszmék megvalósítását társadalmi s nevezetesen egyházi uton is sürgeték, s nem nyugodtak, míg emez eszményük érvényes ülhetése zálogát a magyar felelős minisztériumban el nem nyerték. — Érvényesíteni kívánták alkotmányos uton eszményüket; s e törekvésük egyik nagy emlékköve az 1848-ki 20. t.-cz. — Nincs külömbség e hazában törvényesen bevett vallásfelekezetek között, minden vallásfelekezetre nézve tökéletes egyenlőség és viszonyosság állapíttatik meg. Mindnyájan a democratikus alapon felépült alkotmányos hazának egyenlően szeretett és egyenlő jogú erkölcsi személyei; s a magyar állam — culturmissiójának teljes tudatában — közálladalmi költségek által fedezni fogja egyházi és iskolai szükségeiket. E nagy horderejű elv ki lett mondva, s a miniszter egy törvényjavaslat előterjesztésével megbizva, a melyben — az illető hitfelekezetek meghallgatásával — ez elv részletesen alkalmazandó. — Az öröm, a lelkesülés a protestánsok részéről minden gyülekezetben megtartott hála-istentiszteletekben nyilvánult. Százados mulasztások voltak pótlandók ! A népnevelés által biztosítandó mindenek előtt alkotmányos culturállamunk jövője. A nevelés ügye elkülönítendő az egyház ügyétől : s a miniszter a hitfelekezetek meghallgatása nélkül beterjeszti a népnevelésre vonatkozó törvényjavaslatát az országgyűlésnek. A dolgok e rohamos fejlődése, a mintegy újra 1 megszerzett hazáért, és annak felelős minisztériumáért való lelkesülés közben valóban bámulandó még részben élő vezéreink higgadt fellépése. Megemlékeztek egyházi autonómiánkkal szorosan egybefüggő iskoláink autonómiájáról s nevezetesen Wimmer, Binder, Hunfalvy és különösen Székács felszólalására, egyesülve a testvéregyházak képviselőivel — kijelentették az egyetemes prot. értekezlet által, hogy a felekezeti iskolák megszüntetésére vonatkozólag jövőre is mindaddig, mig az 1848-ki XX. t.-cz. 2-dik §-ban kimondott egyenlőség és viszonyosság minden tekintetben életbe léptetve s ily módon állásunk ugy az állam, mint más hitfelekezetek irányában teljesen biztosítva nem leend, e tárgyról — felekezeti létünk veszélyeztetése nélkül nem tanácskozhatunk" ; (Révész Figyelmező 1870) s utalva a hazának azon állapotára, a melyben minden erő a haza megmentésére fordítandó, kijelenték az őket mégis kihallgató miniszter előtt, hogy ily körülmények a protestánsok kiván atainak terjedelmes teljesítését meg nem engednék, azokkal a béke helyreállításáig készek várakozni." (Haan egyet, gyűlései 78. lap.) A béke nem következett be. — A korai tavasz virányát az éjszak fagyasztó vihara megsemmisítette; de nem ez új élet csiráit. — Hiven táplálta ezeket a prot. egyház az oly bölcsen fel nem adott autonómiájának veteményes kertjében. E csirák feléledtek, a támadás közben megerősödtek s autonomiánk árnyéka alatt egybegyűlt a magyar haza minden igaz hive s a prot. egyház által hazánkra új tavasz derült. (Folytatás követk.j Schneller István. Magister Petrus Zabelerus, 1614—1645. (Mutatvány szerző: „Az ev. Tiszakerület püspökei" czimü, sajtó alá rendezett művéből.) (Folytatás és vége.) ^ Zábler Péter tudós, ékesen szóló férfiú volt. 0 I tartott beszédet Xylander-Holtzmann István és gróf I Thurzó Szaniszló felett, midőn utóbbi a lőcsei ev. . német (nagy) templomban eltemettetek. (L. feljebb és alább.) Azonban Zábler Péter erélyes főpap is ! volt s ennek következtében sok baja is akadt, külö! nősen a már említett Serpilius Jánossal a 24 szep. kir. vár. esperesség seniorával és ezen esperesség papjaival, az igaz tan felett való vitájokban, legfőképen akkor, midőn Schimegarius Bernhard poprádi pap a maga diakonjával (másodpap), társával Krebs-szel vitatkozott. Zábler Péter az utóbbinak pártját fogván, Ribini szerint, kissé túlment a határon, („szeretetlenül") élesen irván Serpiliushoz a leibitzi paphoz és seniorhoz. Mint erélyes főpap részben részt vett, részben