Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Beszterczebányán (Egy „ev. testvér”)

365 hez képest — palotában. Teljes volna a boldogság ! — Talán felekezetnélküli urak sem sovárognak utána. A protestánsoknak protestáns iskola kell és ha van ilyen, az éppenséggel reájok nézve nem felesleges. Ha valami felesleges, akkor azon prot. ügyeinkbe való beavatkozás oly emberek részéről, kik egyházunk kötelékéhez nem tartozván, iskoláink érdekében egy fillért sem áldoznak. Kiki tartsa rendben saját szénáját! Czikkirónak tanácsa is felesleges, a mennyiben evang. egyházunk nem csak a gyűlésben szóval jelentette ki algymnasiuma fennállását saját életföltételének, hanem, a mint a városunkban eléggé ismeretes, nagyszerű áldozatokkal bizonyították be evangélikusaink, hogy iskolájukat fenntartani akarják és tudják. Ez oly tény, melyet ignorálni nem szabad ; mely azt jelenti, hogy csak csel és erőszak képes az intézethez nyúlni, mely undok eszközök felhasználását csak egy prot. emberről is föltételezni bűn, mert ilyen herosztrateszi dicsőséggel senki sem fogja magát és utódait örökre megbélyegezni. A mi a felekezeti szellemet illeti, mely az evang. gymnasiumot minden áron fenn akarja tartani, arra nézve az a megjegyzésem, hogy próbálják meg a meglevő k atholikus főgymnasiumot felekezetnélkülivé vagy éppen evangélikussá átalakítani : bizonyára meg fognak győződni, hogy azt sokkal hatalmasabb felekezeti szellem őrzi, mint a mi evang. algymnasiumunkat. Mindennek daczára soha sem jutott egy protestánsnak sem eszébe azt az ajánlatot tenni, hogy szüntessék meg a kath. gymnasiumot; ellenkezőleg a város és így ennek evang. polgárai is a legnagyobb készséggel szavazták meg mindig az annak fejlesztésére szükséges eszközöket. Ha a dolog úgy áll, a mint valóban áll is úgy : az evangélikusok miképen adhatják ki kezükből a fegyvert akkor, mikor a katholikusok a magokét folyton élesítik? — Egyébiránt a felekezeti szellemet jobban kell tisztelni, mint azt czikkíró teszi, mert ez a szellem van hivatva a társadalmat bajaitól megmenteni az ifjúság valláserkölcsi nevelése által. Mi nem prédikálunk türelmetlenséget, csak azt kívánjuk : Kiki tartsa tiszteletben nem csak a maga, hanem mások vallását és az ennek megtartására irányzott törekvését. A hitfelekezetek jól férnek meg egymás mellett, mert czéljuk egy : az ifjúság valláserkölcsi nevelése, habár eszközeik különbözők is. Csak a felekezetnélküliség ne zavarja a békét ! Czikkíró továbbá nagyon hazafias cselekedetnek tartaná azt, ha evang. egyházunk elemi iskoláját „mintaiskolává" alakítaná át — természetesen az algymnasium romjain. Ugyan ki nem akarna minta iskolával bírni. Bizonyosan mindegyikünk. Valóban oly szép az a szó „minta", hogy szépségén megakad a szemünk és megfeledkezünk a gondolkodásról. Ily szép hangzású varázsszók feltalálásában csak a jezsuiták lehettek hajdanában kitűnők : ma ez csak a felekezetnélküli uraknak szokott sikerülni. Csakhogy nagyon téved, a ki hiszi, hogy evang. egyházunk ezen bolygótüzet követve belemegy a hívásba. Egyházunkat nem üres frázisok, másoknak tetszése, hanem egyedül saját érdeke és realis_;szüksége >ezérlendi iskolaügyének rendezésénél. A ki ezen az alapon nem áll : nem barátja az egyháznak. — Különben egyházunknak nincs két elemi tanítója, a mint azt czikkíró mondja, hanem öt, a mennyiben leánygyermekeit is maga tanítja és neveli, nem küldvén azokat a kolostorba. De czikkíró csak a fiúiskolákra gondolt. Gondoljunk tehát mi is csak azokra. A fiúiskolában, igaz, csak két tanító van; csakhogy az iskolában tanulók is vannak, annálfogva, ha csak nem akarunk furfangosan eljárni, a tanítók száma mellé a tanulókét is kell állítanunk. Arról pedig könnyű meggyőződni, hogy említett két tanító keze alatt összesen 70—80 növendék áll; egyre tehát jut 35—40. Hol van az a törvény, a mely ezt tiltja? hol van az a paedagogus, ki itt a haladást lehetetlennek állítja, ha „tanító kellő lelki ismeretességgel jár el kötelességében." A helybeli kath. elemi iskolában is egy-egy tanítóra 45—50 növendék jut ; itt tehát két osztály combinálása tévedés volna, mert akkor 100 fiu kerülne egy tanító keze alá; nálunk két osztályban van összesen 35—40 fiu. A selmeczbányai elemi iskolában azt találjuk, hogy az alsó osztályokban a gyermekek még nem szerint sincsenek elkülönítve, s egy teremben találunk 80—90 növendéket három szakaszra osztva. De azért senkinek sem jut eszébe, azt ajánlani, hogy állítsanak elemi minta-iskolát a lyceum rovására. Általában széles Magyarországon nincs oly elemi iskola, melyben több száz növendéknél minden 15—20 tanulónak külön tanítója volna. Valóban megbocsáthatlan könnyelműség volna, más égetőbb szükség mellőzésével ily luxuriosus dolgot véghez vinni. Es mégis ezt ajánlják a mi egyházunknak. Nem volna ez „az erők határozott elforgácsolása ?" De látjuk a czélt! Nem egyéb az, mint folytatása annak, a mit a mult században a jezsuiták erőszakkal megkezdtek : felsőbb tanulmányok kiküszöbölése intézetünkből. Miután most felsőbb tanulmányaink nincsenek, az algymnasiumból is ki akarnak varázsolni. No de él még a protestáns felekezeti szellem ! Mindezekből következik, hogy mi protestánsok résen legyünk; ne induljunk üres frázisok után, hanem egyházunk és iskolánk reális szüksége legyen irányadónk. A hitfelekezet nélküli urak pedig nagyobb tiszteletben tartsák a több század óta áldásosán működő tanintézetünket, segít! sék elő annak fejlődését és ne róvjanak a városra feles! leges terheket, melyek alatt előbb-utóbb össze kellene roskadnia! így mindnyájan karöltve fognak dolgozni nemcsak a ker. erkölcsiség és a kultura terjesztésén, hanem kedves hazánk felvirágzásán is! Egy „evang. testvér". * ' * * Éppen e sorok zárásánál veszem ugyancsak a „Pesti Hirlap" egyik ujabb számát, melyben ugyanazon levelezőtől „S. L." betűk alatt olvasható, hogy a gymnasiumunknak járó városi segély nem 656, hanem 1725 frtot tesz. Erre nincs megjegyzésem, de arra igen is van, a mint ezen számadási tételt „S. L." úr jellemzi. Levelező ugyanis egyszerűen azon czímből indul ki, mely alatt ezen összeg a számadásokban szerepel, a mi határozottan hibás eljárás, és azért téves nézethez is vezet. Tessék az illető jegyzőkönyveket áttanulmányozni és a több évtized óta követett gyakorlatot számba venni : bizonyára egészen más nézetre tesz szert. Meg fogja érteni azt is, ha mondom, hogy ezen 1725 frtnyi összeg tetemesen felszaporodnék, ha az evangélikusoknak teljes főgymnasiumuk lenne. Mint fentebb. ! ! 1 ¥ 111R. — Luthertársasági közlemények. A Luther-társaságra szeptember 22-től befolyt : 1887-re Dianiska Andor 4 frt ; 1888-ra Laucsek Jónás, Gömböcs G., Háfenscher K., Benka