Evangélikus Egyház és Iskola 1888.
Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Tanévmegnyitó beszéd (Schneller István)
Hatodik évfolyam. 42. szám. Pozsony, 1888. évi Október 13-án. E Y A NGELIKUS EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Előfizetési ar : Egész evre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 , — , negyedévre 1 , 50 , Egy szam ara : 12 kr. o. e. /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER, Szerkesztő- 8 kiadő-hivatal : Pozacny, Konventutcza ő. Feieiös szerkesztő s kiadó : TSSZTYÉNSZKY y E K E N G Hirdetés ára: Négyhasábos petit soritént egyszer közöive 7 kr.. többször közöive 5 kr. Bélvegdij : küiön 30 kr. Tartalom: Tanévmegnyitó beszéd. — Nyílt szó. (Ebner Gusztáv.) — Nekrolog. — Belföld. — Vegyesek. — Pályázat. Tanévmegnyitó beszél (Tartotta az egyet. ev. theol. akadémián 1888. szept. tí-án Schneller István igazgató.) Intézetünk azonban nem csak általában akadémia, hanem közelebb ev. theol. akadémia s így minden hallgatójától, tagjától megkívánja azt, hogy ev. theologusnak is érezze magát. De váljon — nem követelek-e ezzel lehetetlent? Váljon lehet-e az, ki a föntebbi értelemben tudósnak készül, egyersmind theologus is. Hisz a theologia egy múltból reánk hagyott kész anyagot szolgáltat át; dogmákat nyújt, a melyek fölött kételkedni nem lehet; tárgyilagos igazságot ád, a melyhez az egyéniségnek, az egyes személyi életének semmi köze. A leendő lelkész egyedüli feladata emez egyház által nyújtott anyagnak eltulajdonítása és azután annak tiszta, minden egyéninek kizártával való közlése. Az ész, ezen kételyeket támasztó, minden tekintély ellen fellázító hatalom az egyház csalhatatlan szavával szemben jogosulatlan. Az egyháznak igaz híve s így igaz theologusa csak az lehet, ki meghozza az intellectus sacrificiumát és önmagát cadaveri engedelmességre kötelezi az egyház törvényeivel szemben. Igenis ily theologia nem az egyetemre való ; ily theologus akadémikus nem lehet. De ezen theologia nem a mi theologiánk, hanem igenis azoké, a kiknek e theologiája az egyetemet, az akadémiákat tényleg kerülő és seminariumi zárdákba visszavonulva a kulturfejlődést elátkozza : e theologia a római kath. egyház theologiája. A mi theologiánk az igazság tisztító és éles fegyverét nem féli; a kutató észt Ítéletével nem kerüli; a kulturfejlődésben nem ördögi művet lát : ellenkezőleg, a mi theologiánk egyik létjogosultsága szövetségések — szemben a róm. kath. theologiával el nem választható ép attól függ, hogy mennyiben ismeri el az igazság felé való feltétlen törekvést, az ész törekvését, a kultura fejlődését. S hogy is nem ? ! Theologiánk evangelikus theologia! a reformatió szellemének szülöttje. É szellem a protestatiónak és az evangeliomnak szelleme. Protestál minden emberi tekintély, a traditiónak, mint ilyennek hatalma ellen, protestál a vallási és erkölcsi élet külsősége s törvényszerűsége ellen, s bár mily külső intézmény istenítése ellen! ellenben megkívánja azt, hogy az evangeliom alapján Istenben élő Istent, szerető atyát lássunk, a ki életét és szeretetét a természet, de különösen az emberi szellemben és ennek érvényesülésében a történetben fokozatosan, paedagogiailag kijelentette és kijelenti; s örömmel vallja azt, hogy e kijelentés legtisztább alakjában — Isten igaz isteni voltában — Krisztus vallásos tudatában nyert kifejezést; de megkívánja ép ennek következtében azt is, hogy az egyes ember önmaga semmiségének tudatában emez Istenben való hit alapján Isten szellemének érvényesülését önmagában kegy adományként tapasztalja s e személyiségét tisztító és felemelő, sőt feltétlen értékűvé tevő isteni szellemben, tehát ker. vallásos tudatában birja azon feltétlen és boldogító erőt, mely őt szabaddá teszi az érzéki és történeti meghatározottságától, a teremtmény istenítésétől ép úgy, mint a törvényszerűség békóitól, mely erőt ad néki ép úgy az isteni kijelentés tényeinek megvizsgálására, a betű és szellem, az emberi alak és isteni tartalom, a szent írás és isteni ige; a külső látható egyház és Isten országa megkülönböztetésére; a mint erőt ád néki arra, hogy önmagában hivatásában egy sajátos isteni czélgondolatot ismerve fel, ezt érvényesítse saját erkölcsi életében, valamint azon erkölcsi testületek és intézvények kiépítésére, a melyeknek szolgáló orgánumaként tudja magát. Ez isteni szellemtől vezérelt s így megigazított theologus szabadon vizsgálja a kijelentés és hit alapján nyugvó vallási tényeket, vizsgálja azok sajátosságát, bámulja az isteni oeconomiát, mely Krisztus vallásos öntudata felé neveli az emberiséget, és eme keresztyén vallásos tudatnak az élet minden terén való érvényesülésében leli fokonként létesülő diadalát; a tökélyt elérve nem látja, de meg van arról győződve, hogy az Isten szelleme által vezérelt emberiség a tökély felé végtelen úton mégis folyton közeledik; ezért is tudja azt, hogy a vallásnak minden alakja, akár a theologiában, akár külső intezvényben,